Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A HuMuSz felmérése a betétdíjról

  • 2009. március 31.
  • humusz

A különbözõ érdekcsoportok évek óta vitatkoznak azon, hogy mi legyen az italcsomagolások sorsa. Mindenki mondja a magáét, de a fogyasztók véleményére senki sem kíváncsi. A HuMuSz számára egyaránt fontos a környezet védelme és az emberek véleménye, ezért egy rövid kérdõívet tettünk közé az interneten. Két hét alatt közel 5000 vélemény érkezett! A kérdõív továbbra is megtalálható a neten, de most egy rövid értékelést teszünk közzé az eddigi válaszokról.

Nagyon markánsan rajzolódik ki a válaszadók véleménye:

(4902 válasz feldolgozása után)

1) Elsöprő és meggyőző többség válaszolt úgy, hogy több újratölthető italcsomagolásra lenne szükség, és szükség lenne az eldobó csomagolások betétdíjas begyűjtésére.

Támogatja-e, hogy több újratölthető italcsomagolást forgalmazzanak, és ezáltal kevesebb legyen a szemét? Támogatja-e, hogy az eldobó italcsomagolásokat betétdíj ellenében visszavegyék a boltban?

(a válaszadók százalékában)


2) A válaszadók 95.74%-a egyetért azzal, hogy „A szelektív gyűjtés nem old meg minden problémát, a megelőzésre kell koncentrálni”, és csak 209-en gondolják a 4902 válaszadó közül, hogy „Nem kell kibocsátáscsökkentés, a szelektív gyűjtés megnyugtató megoldást jelent”.

Ön szerint melyik állítás igaz?

Nem kell kibocsátáscsökkentés, a szelektív gyűjtés megnyugtató megoldást jelent

 

 

 

 

A szelektív gyűjtés nem old meg minden problémát, a megelőzésre kell koncentrálni

 

(a válaszadók százalékában)


(4036 válasz feldolgozása után)

3) A legtöbben úgy ítélik meg, hogy az állam és a kereskedelem felelőssége, hogy a betétdíjas rendszer megvalósuljon, de a válaszadók mintegy fele szerint a fogyasztóknak is tenni kellene érte.

Ön szerint kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak?

(a válaszadók százalékában)


4) Elég nagy szórást mutat az, hogy mekkora összeg lenne ideális a betétdíj esetében. A legtöbben úgy gondolják, hogy egy 50 Ft-os betétdíj már hatékony lenne.

Ön szerint hány forintos betétdíj kellene, hogy hatékonyan működjön a rendszer?

(a számok azt mutatják, hogy hányan választották az adott betétdíj mértéket(


5) A legtöbb válaszadó más termékeket is betétdíjassá tenne. Szinte mindenki kiválasztotta az elemeket, és nagyon sokan az akkumulátorokra és a gumiabroncsokra is kivetnének betétdíjat.

Nagyon sokan írtak részletes véleményt is. Itt csak néhány véleményt villantunk fel, ezen a linken viszont az egész olvasható (több mint 1600 vélemény!).

 

* * *

 

Pontosan tudjuk, hogy egy ilyen felmérés nem lehet reprezentatív. Szociológialag korrekt felmérésre nincsenek eszközeink. A válaszadók nyilvánvalóan az internetet naponta használók közül kerülhettek ki, tehát fiatalabbak és tanultabbak, mint az átlag. Tegyük azért hozzá, hogy a profi közvélemény-kutatások négyszer, nyolcszor kisebb mintából dolgoznak.

Számunkra nagy és kellemes meglepés volt, hogy ilyen robbanásszerűen terjedt el a levelezőlistákon és a különböző webhelyeken a kérdőív, és hogy ennyi idő alatt ilyen sok vélemény gyűlt össze. Ha más nem, annyi mindenképpen elmondható, hogy nagyon intenzíven foglalkoztatja az embereket a betétdíj (és a hulladék) kérdése, és hogy a szelektív gyűjtés önmagában kevés!

Szilágyi László

 

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 

kisnorveg_4_egyben