Hulladékgazdálkodás Koppenhágában - Koppenhága
Koppenhága Város Tanácsa 1991-ben olyan szabályozást fogadott el, amely megköveteli, hogy a hulladékokat keletkezési helyükön szétválogassák. A használatban lévő lerakók száma 30-ról 3-ra csökkent. A hulladékégetők a város hulladékgazdálkodásában meghatározóak.
A világ sok városában „fenntartható" hulladékgazdálkodásra törekednek. Ez azt jelenti, hogy csökkentik a képződő hulladék mennyiségét, gyakran olyan formában is, hogy a hulladékot nyersanyagnak használják például házépítésekhez, energiatermeléshez vagy talajjavításhoz. A dán fővárosban, Koppenhágában például átfogó programot dolgoztak ki a hulladékkezelésre. A háztartási, kereskedelmi és ipari hulladékokkal kapcsolatos célkitűzések rendkívül ambiciózusak, pl. 58%-os újrahasznosítási arányt kívánnak elérni.
A dán önkormányzatoknak jogukban áll, hogy a területükön működő kereskedelmi, építési-bontási és ipari ágazatokat szabályozzák. Az 1980-as években ez a hatósági jogkör főképpen abból állt, hogy a hulladéktermelőktől megkövetelték a hulladék ártalmatlanítási adó befizetését. A hulladékot központi válogató telepekre szállították. Szállítás közben a különböző hulladékok gyakran összekeveredtek, ami a válogatási folyamatot nehezítette.
A hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságának javítása érdekében Koppenhága Város Tanácsa 1991-ben új szabályozást fogadott el, amely megköveteli a hulladéktermelőktől, hogy a hulladékokat a keletkezési helyükön szétválogassák. A veszélyes hulladékokat el kell különíteni az égetőművekbe vagy lerakókra szállítandó hulladékoktól, és gondoskodni kell az újrahasznosításukról, vagy speciális telepeken kell kezelni őket. A hulladéktermelőktől azt is megkövetelik, hogy új technológiák vagy újrahasznosítási módok bevezetésével csökkentsék az égetőkbe vagy lerakókra szállított hulladék mennyiségét.
A szabályozások eredményeképpen Koppenhágában a használatban lévő lerakók száma 30-ról 3-ra csökkent. Ma a város kereskedelmi, ipari és bontási hulladékának több mint 50%-át újrahasznosítják. A korábban lerakókra került szállítmányokból kb. 50 000 tonna éghető hulladékot olyan égetőművekben ártalmatlanítanak, amely a hulladékból energiát állít elő.