Differenciált szemétdíj Les Soroniéres-ben - Les Soroniéres
Sikertörténet egy 6500 lakosú kisvárosban. A differenciált szemétdíj bevezetése után lakosonként évente 60 kg-mal kevesebb hulladék keletkezett. A költségek a kísérleti időszakban 53.360 Euróval csökkentek, mert kevesebb hulladékot kellett égetőbe szállítani.
Ezen a 6500 lakosú franciaországi településen az önkormányzat 1997-ben úgy döntött, hogy megreformálják helyi hulladékgazdálkodási rendszerüket. A reform előtt a háztartási hulladék lerakásáért adót kellett fizetni. Ennek hatékonysága igen alacsonynak bizonyult, ugyanis a lakosság nem érzékelte közvetlenül a hulladéktermelés költségeit, ráadásul egyes hulladéktermelők (intézmények, cégek) el tudták kerülni az adó megfizetését. Nem csoda, hogy a településen a hulladéktermelés fokozatosan növekedett.
A programot az önkormányzat indította el egy nagyobb, hulladékgazdálkodással foglalkozó céggel együttműködve. A programban kitűzött főbb feladatok:
1. Éreztetni kell a lakossággal a hulladékmegelőzésben rájuk (is) háruló felelősséget.
2. Szükség van a lakosság ismereteinek gyarapítására a szelektív gyűjtést érintő kérdésekben.
3. A hulladékgyűjtési rendszert meg kell újítani, hogy a háztartási hulladék kezelésének finanszírozása igazságosabban történjen.
4. A gyűjtési rendszert a háztartások igényeihez kell igazítani.
A hulladékadót tehát felváltotta a szemétdíj. A szemétdíj magába foglal minden költséget, ami a gyűjtés és a kezelés során felmerül. A lakos és az önkormányzat éves szerződést köt, amelyben a díj mértékét az igényelt konténer térfogata és ürítési gyakorisága alapján határozzák meg. A díj első részlete - amit az év elején kell fizetni - az önkormányzat alapszolgáltatásainak költségét tartalmazza (az első 26 szállítás, az újrahasznosítható anyagok műanyag zsákjának kézbesítése, speciális háztartási hulladékok gyűjtési költségei, stb.). Az év végén fizetendő második részletet annak alapján számolják ki, hogy az év során az adott családtól hányszor kellett elszállítani a háztartási hulladékot.
Az ürítések gyakoriságát egy chip-rendszerrel tartják nyilván. A chipet (amely tárolja a lakos nevét, címét) a konténerbe építik, ezt olvassa le minden szállításnál a kukásautó. Az adatok így jutnak el a központba, ahol az ott regisztrált szemetes térfogata és az ürítések gyakorisága alapján számolják ki év végén a fizetendő összeget. (Itt tehát nem egészen a megtermelt szemét pontos térfogata, hanem a megrendelt kuka térfogata alapján számolnak.)
A háztartási hulladékot termelőnek kötelessége a háztartásában keletkező hulladékot négy frakcióra válogatni (nedves hulladékok, újrahasznosítható hulladékok, papír, üveg).
A rendszer bevezetése során először egy információs kampányt indítottak, csak ezt követően küldték ki a szerződéseket.
A rendszer előnyei:
Minden háztartásnak aktívan részt kell vennie a szelektív gyűjtésben.
Minden háztartásnak szerződést kell kötnie szeméttermelése függvényében.
Közvetlenül lehet érzékelni a kapcsolatot a megtermelt hulladék mennyisége és a fizetendő összeg között.
A szolgáltatás költségének számítási módja átlátható.
Mivel az így kalkulált szemétdíj a hulladékgyűjtés teljes költségét fedezi, egyéb költségvetési forrásokból nem kell erre áldozni.
Eredmények
Egy év alatt a városban 392 tonnával kevesebb hulladék (maradék, újrahasznosítható, üveg) keletkezett, ami személyenként 60kg/év hulladékcsökkenést jelent. Ha csak a maradék hulladékokat nézzük, ez a csökkenés 112 kg/fő/év. Az égetőkbe 30-40 %-kal kevesebb hulladék került.
A költségek a kísérleti időszakban 53.360 €-val csökkentek, elsősorban azért, mert kevesebb hulladékot kellett égetőbe szállítani, így itt jelentős költségmegtakarítás jelentkezett.