Az Európai Szélenergia Társaság jelentése

Jelenleg az EU áramfogyasztásának az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az EWEA Tiszta Erő című jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot. A Szövetség saját bevallása szerint is meglehetősen optimista ez a becslés, és elképzelhetőnek tartják, hogy csak 15,4 százalék lesz a szélenergia részesedése, ami közelebb áll a más forrásokból származó becslésekhez. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekből (EurActiv.hu 2011.01.05.) származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni műegyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.

Az EWEA előrevetítése lényegesen a későbbi időszakra nézve tér el a többi becsléstől, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelentős nettó energia felhasználó, a távfűtés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Társaság véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthetőek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelelő feltételeket.

Justin Wilkes, az EWEA igazgatója szerint az EU-nak 2020 utánra is meg kellene teremtenie a megújulók törvényi szabályozását. Az EurActivnak elmondta, hogy a következő tíz évre megfogalmazott céloknak jótékony hatása van, de a 2020 utáni időszakra is fontos lenne az új célok megfogalmazása. "A Bizottság idén véglegesíti az Energia Útiterv 2050 című dokumentumot. Ez lenne a tökéletes lehetőség a 2020 utáni megújuló energia célok tisztázására is." Wilkes hozzátette, hogy "a 2020 utáni szabályozási környezet megteremtése mellett, sürgős szükség lenne az energia infrastruktúrába történő beruházásra, hogy a szélenergiát szállítani lehessen a keletkezési helyéről a felhasználási helyére, és hogy megteremtődjön az EU egységes árampiaca."

Magyarország 2011-ben elkészült Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a szélenergia befogadásának a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága jelent korlátot, és ez alapján "szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni." Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energiatermelésnek pedig körülbelül 3 százaléka. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság EurActivnak eljuttatott nyilatkozata szerint ez egy elég szerény célszám, mert a technikai potenciált és befektetői szándékot figyelembe véve akár a villamosenergia-igény 8-10 százalékát ki lehetne szélenergia-forrásból elégíteni. "Ameddig a megújulóknak nagyobb szerepet szánó politikai döntések nem jelennek meg a jogalkotásban és a gyakorlatban, addig félő, hogy még a 2020-as célszámokat sem fogja az ország teljesíteni."

Álláspontok

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) magyarországi tagszervezete, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleménye szerint "ambíciózusak, de megvalósíthatóak az EWEA által jelzett 2050-es megújuló- és szélenergia célszámok. Az EU 2050-ig, negyven éven belül át tudna állni közel teljes egészében megújuló energia alapú villamosenergia termelésre, melyben a szélenergia központi szerepet játszhat. A becslés és célszám megvalósítása ugyanis alapvetően politikai döntés és nem fizikai potenciál kérdése. Egyértelműen bizonyított ugyanis, hogy a kontinens rendelkezik kellő mennyiségű megújuló energiával, ennek kihasználásához ezért politikai elkötelezettség, stabil, átlátható, továbbá a megújuló energiák pozitív környezeti és ellátásbiztonsági, valamint közép- és hosszútávon érvényesülő gazdasági hasznait pozitívan figyelembe vevő szabályozás kell, mely ugyanakkor megszünteti a tradicionális technológiák preferálását. Ha a jelen évtizedben az elöregedés miatt amúgy is lecserélendő energetikai infrastruktúrát ezen célok figyelembevételével pótoljuk (egyre több megújuló és rugalmasabb rendszerre), akkor negyven év alatt a teljes rendszert át lehet alakítani. Ezen folyamathoz valóban a hosszútávú célok rövidebb szakaszokra tagolására, a részcélok kötelezővé tételére van szükség."

Következő lépések

2011. ősz: a Bizottság közzéteszi az Energia Útiterv 2050 című dokumentumot

Forrás: tőzsdefórum.hu