Házhoz menő szelektív gyűjtés Tótmegyeren - Palárkivo
Palárikovo Komáromtól 42 km-re, Érsekújvár közelében elterül? 4400 lakosú település. Körülötte számos magyar többség? község fekszik, ám Palárikovo-t régóta szlovákok lakják. A település 1618 lakóegységéb?l 1165 családi ház, csak 600 polgár él a 34 lakótelepi ház valamelyikében. Az önkormányzat 1999-ben kényszerült arra, hogy a hulladékproblémával komolyan kezdjen foglalkozni, ekkor ugyanis a szigorúbb szabályozás miatt a település szeméttelepét bezárták.
Az önkormányzat választhatott: vagy távolabbi lerakóra szállítja a hulladékát - ami a szállítás és a lerakási díj miatt
költséges megoldás -vagy elkezdi a hulladékok komposztálását és újrafeldolgozását. Tótmegyer az utóbbi megoldás mellett döntött. A döntést természetesen alapos helyzetfelmérés el?zte meg. Megállapították, hogy a településen keletkez? hulladék 30 %-a növényi maradványokból áll, 25 %-a PET-palack, 15 %-a papír, 5 %-a üveg és 5 %-a egyéb m?anyag. Szomorúan konstatálták, hogy hiába helyeztek el már 17 éve szelektív hulladékgy?jt? konténereket a településen, a lakosság gyakorlatilag nem használja ?ket. Kiszámolták, hogy az új rendszer bevezetése milyen gazdasági el?nyökkel jár, de a megvalósítás ugyanolyan reménytelennek t?nt, mint amir?l a magyarországi önkormányzatok napjainkban panaszkodni szoktak. Nyilván nagy részben Jozef Dernár polgármesternek és az önkormányzat hulladékgazdálkodásért felel?s munkatársának, Iveta Markuskovának is köszönhet?, hogy ma tótmegyeri példáról beszélhetünk.
Az els? 5 év alatt elért eredmények röviden: A Tótmegyeri Ökológiai Társaság nev? civil szervezet, a helyi rádió és újság részvételével a közfelfogás gyökeresen megváltozott. A lakosság 95 %-a aktívan részt vállal a rá háruló terhekben, a vegyes hulladék mennyisége 1999-hez képest 68 %-kal csökkent. Ebben óriási szerepe volt a házi komposztálás elterjesztésének. Helybeli kisüzemben készítik a komposztáló kereteket, amit a lakosok ingyen kapnak meg. A község tulajdonában lév? telepen szelektív gy?jt?udvart alakítottak ki, ahova a lakosok általában szombatonként hordják a szeparált hulladékot, de negyedévenként teherautók járják a falut, hogy a házak el?l összegy?jtsék a jutazsákokba fajtánként szétválogatott hulladékokat. Külön telefonvonalat létesítettek a lakossági kérdések megválaszolására. Ha valamelyik háztartás meg akar szabadulni egy régi háztartási készülékt?l, akkor az újrahasználat elvének megfelel?en az önkormányzat munkatársa megpróbálja másnak kiközvetíteni a fölöslegessé vált berendezést.
Természetesen ma már nem egy-két alkalmazott foglalkozik hulladékgazdálkodással, a község 9 alkalmazottján kívül 140 közmunkás foglalkozik a hulladékosztályozással, és a tiszta hulladékfrakciók újrafeldolgozása is számos helyi vállalkozónak adott munkát. A program nem lehetne sikeres, ha a lakosok nem érzékelnék az anyagi el?nyöket. 2000 és 2003 között az ösztönz?k még nem voltak kifinomultak, de az elv már m?ködött. Aki nem válogatta a hulladékot, annak fejenként 7,4 Euro, aki szelektált, annak 4,7 Euro szemétdíjat kellett fizetnie. Most, amikor már a lakosság 99 %-a szelektíven gy?jti a szemetet, bevezették a térfogatarányos szemétdíjat. A szelektíven gy?jtött hulladékért nem kell fizetni, a vegyes hulladékot 110 literes kukánként 1,08 Euroért szállítják el.
A rendszer kiterjesztése is megkezd?dött. Tótmegyerhez 28 környez? település csatlakozott, az állami Újrafeldolgozási Alap támogatásából 50 000 lakosra közösen építenek egy Regionális Hulladékosztályozó Létesítményt. Míg más településeken a hulladékgazdálkodás jelent?s anyagi terheket jelent, Tótmegyeren nyereséget termel. A Föld Barátai szervezet kezdett?l fogva szakmai útmutatással segítette a programot, aztán mikor jöttek az eredmények, mások figyelmét is felhívták a kezdeményezésre. 2004 nyarán 170 szlovákiai polgármester és önkormányzati képvisel? részére tartottak szemináriumot Tótmegyeren, hogy bemutassák a hulladékcsökkentési elvek gyakorlati megvalósítását.