Egyesült Királyság

Zanza: Egyesült Királyság

Az 1998-ban életbe lépett „Hulladékcsökkentési törvény" megteremtette a lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok olyan kezdeményezéseket indítsanak, amelyek (az újrahasznosítással szemben is) a hulladék mennyiségének csökkentését támogatják.

Nagy-Britannia (Anglia, Wales, Skócia) és Észak-Írország Egyesült Királyságában kb. 60 millióan élnek. A szigetországban a természetvédelemnek (különösen a madárvédelemnek) komoly hagyományai vannak, ám a környezetvédelem intézményrendszere - a többi európai országhoz hasonlóan - a XX. század második felében alakult ki. Ezen belül először a légszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatása volt a legfontosabb téma, a hulladékok sorsa csak később került a figyelem középpontjába.

Hagyományos hulladékgyűjtés

1990-ben a „Fehér könyv a környezetvédelemről" stratégiát is megfogalmazott, amely szerint prioritást kell adni a hulladékcsökkentésnek és az újrahasznosításnak. Azt a célt tűzték ki, hogy a hulladékok újrahasznosításának aránya 2000-re érje el a 25%-ot. Az 1990-ben elfogadott környezetvédelmi törvény új szabályozást és ellenőrzési rendszert hozott, többek között a helyi önkormányzatoktól megkövetelte, hogy kössenek szerződést a háztartási hulladék ártalmatlanítására. Ezt követte egy újabb rendelet, amely a hulladékkezelők számára biztonsági előírásokat tartalmazott, és egy másik jogszabály, amely a nagy cégektől megkövetelte a csomagolási anyagok hasznosítását. 1996-ban bevezették a hulladéklerakási adót, amelynek célja az újrahasználat és újrahasznosítás ösztönzése és a hulladékcsökkentés elősegítése volt. Egyúttal a hulladékgazdálkodás szabályozását elvették a helyi hatóságoktól, és átadták egy új „környezetvédelmi ügynökség"-nek. 2000 júniusában a kormány közzé tette nemzeti hulladékstratégiáját, amely a helyi hatóságok számára magasabb újrahasznosítási célokat írt elő.

A „Hulladékcsökkentési törvény", amely 1998 novemberében lépett érvénybe, megteremtette a lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok olyan kezdeményezéseket indítsanak, amelyek (az újrahasznosítással szemben is) a hulladék mennyiségének csökkentését támogatják.

A helyi hatóságok a következő egyszerű dolgokat tehetik:

• Tájékoztathatják a lakosságot, hogy mit tehet a direct mail áradat megállítása érdekében.

• Támogathatja az újratöltő rendszereket, az organikus termékeket, a termelői piacokat és a hagyományos piacokat. Ezek mind segítik a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentését.

• Nyilvánosságra hozhatják azoknak a helyi műhelyeknek a listáját, amelyek a bútorok, háztartási eszközök, kerékpárok, számítógépek és szerszámok javítását, újrahasználatát szolgálják.

• Együttműködhetnek azokkal az üzletláncokkal, amelyeket a „Csomagolási rendelet" a fogyasztók tájékoztatására kötelez. Velük együtt dolgozhatják ki azokat a hulladékcsökkentésről, újrahasználatról és újrahasznosításról szóló tudnivalókat, amelyeket a vásárlókhoz eljuttatnak.

A brit környezetvédelmi minisztérium négy füzetet adott ki, amelyek a helyi hatóságoknak adnak tanácsokat a következő témákban:

• Jutalom az elért eredményért: A háztartások valamilyen anyagi ellenszolgáltatást vagy utalványt kapnak, amely arányos a hulladékcsökkentés mértékével.

• Jutalmazási rendszer az élelmiszer áruházban: A vásárlókat a törzsvásárlói kártyájukra kerülő pontokkal vagy egyes termékekre szóló utalvánnyal jutalmazzák, ha a visszaváltó rendszer keretében újrahasznosítják a hulladékokat.

• Díj az újrahasznosításért: Az újrahasznosítási versenyben jó eredményt elérő háztartások díjakat nyerhetnek.

• Intenzív oktatás: Az oktatási program ösztönzi a lakosság részvételét a hulladékcsökkentési és újrahasznosítási programban.

A hulladéklerakási adó amelyet a lerakókra kerülő anyagokra vetnek ki, az egyetlen példa arra, hogy a környezetpolitika országos szintű gazdasági eszközt alkalmaz. Összegét évente határozzák meg, a szerves anyagok adója magasabb. A befolyt összegre a helyi non-profit szervezetek pályázhatnak, és (egyebek között) hulladékcsökkentési és újrahasznosítási projektekre használhatják.

Az Egyesült Királyságban a hulladékgazdálkodás terén helyi szinten nincsenek gazdasági eszközök, a helyi hatóságoknak nincs joguk ilyeneket alkalmazni. Ugyanakkor a törvény szerint a helyi hatóságok kötelesek a háztartásokból begyűjteni a hulladékot (sőt, ha igénylik, akkor a cégektől is). Ezen kívül a helyi hatóságok kötelesek elkészíteni a háztartási hulladékok újrahasznosítási tervét. Az elképzelések szerint ezek a helyi szintű újrahasznosítási tervek hozzájárulnak a szélesebb, nemzeti szintű újrahasznosítási célok megvalósításához.

Sok helyi hatóság most úgy gondolja, hogy szükség van a helyi gazdasági eszközök bevezetésére. Egyes vélemények szerint ezek közé tartozhatna a bizonyos határnál nagyobb mennyiségű hulladékot termelő háztartásokra kivetett díj.

Komposztbusz Manchesterben

Általában a hulladék ártalmatlanítást egy kormányzati testület, az Angol Környezetvédelmi Ügynökség szabályozza. Az ő feladatuk a fenntartható hulladékstratégia elkészítése. Ebben a stratégiában megtalálható az ismert sorrend: megelőzni, újrahasználni, újrahasznosítani, hasznosítani, de sajnos ennek megvalósítása nem kötelező, a kitűzött feladat csak a hulladék kezelése és az újrahasznosítás arányának javítása.

A hulladékstratégia a lakossági hulladékcsökkentés kérdését nagyrészt a helyi hatóságokra bízza. Maga a kormány is indított egy programot, amellyel a lakossági hulladék mennyisége szempontjából meghatározó gyártókat célozza meg. A televíziókban és az újságokban a fenntarthatósággal foglalkozó átfogó kampány indult „Megteszed a magadét?" címmel, amely a hulladékokkal is foglalkozik.

Az ezredfordulón végre elkészítették a hulladékcsökkentési törvénytervezetet, de ebben a témában a helyi hatóságok még mindig a központi kormányzattól várnak útmutatást. Országos szinten kevés történik a hulladékmegelőzés érdekében, ám helyi szinten számos kezdeményezés indult. Ezek közé tartozik az Integra, amelynek Hampshire megyei munkájáról a következő oldalakon lesz szó. Az Integra sikerén felbátorodva a környezetvédelmi minisztérium ma már alaposan foglalkozik az integrált hulladékkezelési megközelítésekkel. Számos önkormányzattal kezdtek közös munkába. Például Petersborough is bekapcsolódott a regionális „Kíméljed a kukádat!"kampányba, és 3 edényes gyűjtési rendszert alakítottak ki.

Az Egyesült Királyságra az jellemző, hogy a környezetvédelem is decentralizálódik, a felelősség megoszlik a nemzeti kormány, a regionális és a helyi hatóságok között, ráadásul most London mellett Skócia, Wales és Észak-Írország is komoly hatásköröket kap. Észak-Írországban például 26 helyi hatóság működik. Mindegyik hatóság maga felelős a hulladék gyűjtéséért és ártalmatlanításáért, és végső soron a hulladékmegelőzés rendszeréért is. Belfastban a Tanács is támogatja a hulladékmegelőzést, mégpedig úgy, hogy reklámkampányokat indít az újságokban, folyóiratokban, óriásplakátokon, buszokon, és ahol erre van mód, a rádióban és a televízióban is. A szemetelést és az illegális hulladéklerakást szigorú bírságokkal büntetik. A Tanács a hulladéklerakási adóból befolyó pénzből finanszírozza, hogy valamelyik helyi környezetvédelmi szervezetnél alkalmazzanak egy hulladékos programvezetőt, aki képzéseket és felméréseket szervez, továbbá a helyi cégek működését is vizsgálja. A Tanács az iskolák és a lakossági csoportok számára oktatási programokat is szervez.

Az új Nagy-Londoni Hatóság hulladékstratégiájába hulladékcsökkentési módszereket is beépített. (Lásd: London ökológiai lábnyoma)