Drámai bányabővítést tervez a Holcim
Szokásos kommunikációs trükkjeit bevetve új sakkhúzásra készül a Holcim Hungária Zrt. Miközben tervezett hulladékégető cementgyárának építését állítólag elhalasztja, bányáit úgy bővítené, hogy hatvan hektárnyi, zömében Natura 2000-es védettség alatt álló erdőt semmisítene meg. A Környezetvédelmi Felügyelőség szokás szerint megadja az engedélyt.
Március közepén a Holcim Hungária Zrt. bejelentette, hogy a tervezett hulladékégető cementgyár építését nem kezdik meg, és jövő év tavaszán újra megvizsgálják az idő- és költségterveket. Az indoklás szerint a gazdasági válság miatt a halasztás szükségszerű. A hírt a zöld szervezetek kitörő lelkesedéssel fogadták, de azon az öt település is a pezsgők hűtésébe kezdtek, ahol érvényes és eredményes népszavazáson utasították el a cementgyárat. Az első lelkesedés után azonban a tapasztalt zöldekben mozgolódni kezdett a kisördög, hiszen a cégnél nem jellemző, hogy kommunikálják a kudarcokat. Mi lehet az oka a sajtóközlemény kiadásának, és különösen az időzítésnek?
Rövid keresgélés után rátaláltunk a válaszra, mégpedig a Környezetvédelmi Felügyelőség honlapján. A hirdetmények szerint, ugyanis éppen ebben az időszakban indult el a cementgyárhoz tarozó két bánya, a márga és mészkőbánya kapacitásbővítésének engedélyezése. Nem is akármilyen mértékben! A márgabánya kapacitása évi 200 ezer tonnáról 900 ezerre, a mészkőbánya kapacitása 600 ezerről 1,8 millió tonnára nőne. Nem volt véletlen tehát, hogy a Holcim sajtóközleményében igyekezett elaltatni a cementgyár ügyét árgus szemmel figyelők éberségét! Ráadásul a két bánya a Gerecsében, Natura 2000-es területek kellős közepében található.
Az ügyről értesülvén a civil szervezetek azonnal kiadtak egy sajtóközleményt, amelyre a Holcim válasza is hamarosan megérkezett: „A Holcim nem kezdeményezett bányabővítést, csak a kitermelés kapacitásnövelésére kért engedélyt.” A lényeg persze ugyanaz, arról nem is szólva, hogy az engedélyezési dokumentációban az szerepel, hogy a kapacitásnövelés miatt idővel a jelenleg erdővel borított, de a földhivatalban bányaterületként bejegyzett mintegy 30 illetve 60 hektár erdő is letermelésre kerülne.
A környezetvédelmi engedélyezési eljárás egy-egy előzetes vizsgálati dokumentációval indult, amelyek szerint, mivel nem várható jelentős környezeti hatás, a bányák ügyében nincs is szükség hatásvizsgálatra. Noha több tíz hektár Natura 2000 terület semmisül meg, a dokumentáció szerint a hatás nem minősül jelentősnek. A jelentős szónak kiemelt fontossága van, hiszen a jogszabály szerint jelentős hatás esetén, a károsítás csak kiemelt közérdek esetén fogadható el. Márpedig egy magáncég bányabővítése nem éppen kiemelt közérdek. Az ügyben érintett civilek a HuMuSz anyagi segítségével felkértek egy ökológust, hogy járja be a terepet, és készítsen szakvéleményt a tervezett bővítésről. Az eredmény egyértelmű: a bányabővítések hatása egyes helyeken jelentősnek mondható. Ez alapján pedig a bányakapacitás növelés sem engedélyezhető. És persze nem ez az egyetlen szakmai érv a bányák ellen.
A Környezetvédelmi Felügyelőség azonban másképp látja az ügyet. A márgabánya bővítését a napokban engedélyezte, a hatásokat nem tartja jelentősnek és véleménye szerint hatásvizsgálat elkészítésére sincs szükség. Reméljük fellebbezésünk meggyőzi ennek ellenkezőjéről a Környezetvédelmi Főfelügyelőséget. Azt a hatóságot, amely ellen a táti civilek a múlt hónapban tettek feljelentést a rendőrségnél, a főügyészségnél és a Nemzeti Nyomozó Irodánál, ugyanis kezükbe került a Környezetvédelmi Főfelügyelőség osztályainak aláírásokkal ellátott állásfoglalása, amely szerint a tervezett cementgyár jogszabályi és szakmai okok miatt nem engedélyezhető. Aztán később mégiscsak megadták az engedélyt.
Hogy a tátiak feljelentése megalapozott-e, azt majd a hatóságok eldöntik, de reméljük, hogy a bányaügyben tett fellebbezésünk valóban szakmai és jogi indokok alapján kerül elbírálásra.