Karácsonyfa: barát vagy ellenség?
Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek. -kc-Délen nem bírnak vele...
A dél-dunántúli régióban a karácsonyfák a hulladéklerakókba kerülnek. A pécsi hulladékkezelő BIOKOM Kft. szakemberei a cég saját tapasztalatai alapján állítják, hogy a fenyőfélék nem komposztálhatóak. A fenyő magas gyantatartalma és a baktériumölő hatást kifejtő fenyőtűlevél ugyanis gátolja a lebomlást, megakadályozza a talajjavító anyag készítését. A jó fenyőkomposzthoz az aprítás után egy enyvfuslásnak nevezett bőrgyári hulladékot kellene keverni, így teremtve megfelelő körülményeket a bomlást segítő gombáknak és baktériumoknak. Mivel Magyarországon nincs folyamatos bőrgyári termelés, ez a megoldás nem jöhet szóba. A karácsonyfák energetikai célú felhasználása sem kivitelezhető a régióban, mert a pécsi erőmű biomasszablokkjába csak nagy tisztaságú tüzelőanyag kerülhet. A karácsonyfákon maradt fémtárgyak, fémtalpak értéküket tekintve milliárdos nagyságrendű aprítóberendezéseket tehetnek tönkre, ezért nem érdemes ekkora kockázatot vállalni. A BIOKOM csak Pécsett 40 ezer, összesen 150 tonnányi kidobott fenyőt gyűjt össze és szállít a lerakókba karácsony után.
...nyugaton viszont igen!
Fentiek alapján azt gondolhatnánk, a fenyő komposztálásával legfeljebb otthon, a kiskertben érdemes próbálkozni, aztán vagy sikerül, vagy nem. Meglepő módon azonban pár száz kilométerrel odébb nagyüzemi keretek között is lebomlik a karácsonyfa. Győrben már évek óta 75 helyszínen gyűjti, majd a likócsi komposztálóüzembe szállítja a karácsonyfákat a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. - itt készül a népszerű Komszol szuperkomposzt. A társaság szóvivője úgy látja, az előrelátó tervezésnek és fejlesztésnek köszönhető, hogy az üzemben meg tudják oldani a nagy mennyiségű zöldanyag szakszerű kezelését. A kijelölt fenyőgyűjtő helyekre a szaloncukrok papírjaitól, szalagoktól, csillagszórócsonkoktól, fényfüzérektől mentes fenyőket várnak - a más jellegű hulladék ugyanis nagymértékben rontja a fák feldolgozhatóságát.
Csak semmi kapkodás!
Gellért Miklós, a SZIKE elnöke szerint a fenyőféléknél hasonló a helyzet, mint a diólevél esetében: a magas gyanta- vagy az örökzöldekre jellemző terpentintartalom valóban lassítja a bomlási folyamatot, de nem akadályozza meg. „Látott már valaki több száz, vagy akár csak több tíz éves kidőlt fenyőfát? Nem valószínű, hacsak nem valamilyen ásatás, bányászkodás során előkerült geológiai leletként konzerválódva. A probléma látszólagos, viszont jól mutatja a nagyüzemi komposztálás negatív következményeit: ami nem komposztálódik elég gyorsan, kerüljön inkább a hulladéklerakóra. Házi körülmények között a karácsonyfa-hulladék, vagy inkább a karácsonyfa-zöldjavak komposztálása nem okoz semmiféle galibát. Komposztálás előtt ajánlatos fejszével felaprítanunk, de mielőtt a rácsos szerkezetű, a bontást végző gombák számára több fényt biztosító lombkomposztálónkba dobnánk, még megfontolhatjuk a „termikus hasznosítás” lehetőségét. Azaz tüzelőként téli estéink felmelegítésére, vagy szabadtéri bográcsozáshoz használhatjuk. Komposztálás esetén egy jó tanács: ne pillantsunk folyton az óránkra, hogy mikor lesz már érett komposztunk!”