„A hulladék mennyisége várhatóan növekedni fog”

A szelektíven begyűjtött hulladékból mit és hol fognak hasznosítani?
A hulladékok ipari előkészítése, válogatása, bálázása a barcsi és a kökényi válogatóművekben történik. Az üveg hulladékot közvetlenül a hasznosítóhoz szállítjuk, a zöld hulladék a kökényi komposztálóba kerül. A hulladékudvarokban begyűjtött gumiabroncsot, akkumulátort, elektronikai hulladékot szakcégeknek adjuk át további hasznosításra, amelyek egy része szintén anyagában hasznosul. A projektben vállaltuk, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 2016-ra eléri a 22,1 százalékot.

Hány százalékban fedezi majd az anyagában hasznosítás során tervezett bevétel a szelektív gyűjtés működtetési költségeit?
Reméljük, minél nagyobb arányban. A gyűjtési költség adottság, a bevételek viszont attól függnek, hogy a létesítmény beindulása után hogyan változnak a nyersanyag árak, illetve hogyan változik a jelenlegi támogatási rendszer. A koordináló szervezetek ugyanis csak a csomagoló anyagért fizetnek (például a szelektíven gyűjtött újság nem tartozik ide!), és itt is limitálják a projekttől maximálisan átvett mennyiséget. Álláspontjuk szerint Magyarország a csomagolási direktívában vállalt kvótákat anélkül is teljesíti, hogy például a Mecsek-Dráva projektben begyűjtött csomagoló anyag teljes mennyiségét beszámítanák.  

A házhoz menő szelektív gyűjtés kiépítése drágább lesz, mint a vegyes, illetve a szigetes gyűjtés?  
A házhoz menő hulladékgyűjtés költsége megegyezik a lakossági vegyes hulladékgyűjtés költségével, mivel a kétkukás rendszer miatt egyszer a vegyes hulladékot, egyszer a szelektíven gyűjtött hulladékot fogjuk a házaktól elvinni. A hasznosításból származó bevétel külső adottság, ezért nem lehet megjósolni a szaldót. Az Európai Uniós gyakorlat szerint úgy kell kialakítani a jogi környezetet, hogy ennek a megoldásnak az alkalmazása a tagállamoknak anyagilag is megérje. A hazai jogszabályi előírásokkal is könnyen lehetne pozitívan diszkriminálni a fejlett hulladékgyűjtési rendszereket. Ha a törvényalkotás ebbe az irányba mozdulna, egyre több hasonló projekt indulna, akár üzleti alapon is. Sajnos jelenleg, támogatás nélkül egyáltalán nem éri meg ilyen rendszert kiépíteni. Magyarországon úttörőként léptünk erre az útra, reméljük, hogy egyszer azt mondhatjuk: megérte elsőnek lenni.

Mi a helyzet a szigetes szelektív gyűjtéssel?
Működni fog a szigetes szelektív gyűjtés is, főleg azokon a közterületeken, amelyek kevésbé lakott részei a városnak, de mégis sok embert vonzanak, mint például a belváros központja, turista látványosságok környezete, közintézmények, boltok környéke. Ezek a szigetek négy edényzetből fognak állni: két darab a műanyag hulladék, egy az üveg és egy a papír hulladék számára.

Hol hasznosítják a szerves hulladékot, és mit kezdenek a keletkező komposzttal?
A projektben háromféle módszert alkalmaznak erre. Pécsett kibővül a több mint 5 éve bevezetett zöld hulladék gyűjtés. A családi házas övezetben 25 ezer háztartásból rendszeres gyűjtőjárat szállítja el a hulladékot, amit a kökényi komposzttelepen dolgoznak majd fel. A gyűjtéshez a háztartások 80 literes, speciális kialakítású edényt kapnak.  
A második megoldás a házi komposztálás elterjesztése. A Pécsett 2002-ben indult projekt keretében eddig évente 100-100 db komposztládát osztottak ki, ez a szám most 80 ezerre nő. Az itt keletkező komposztot a tulajdonosaik a házi kertekben fogják felhasználni.
A harmadik módszer a vegyes hulladékkal együtt begyűjtött szerves hulladék hasznosítása. Ezt a hulladékot a mechanikai leválasztás után biológiai stabilizálással kezelik, majd a lerakón helyezik el.

A keletkező hulladék hány százalékát adják át a cementgyárnak égetésre? Mit lehet tudni az égetésről?
Körülbelül 70 ezer tonnát adunk át évente, ami a teljes keletkező hulladék mennyiségének 30-40 százaléka, a mechanikai kezelőbe kerülő hulladéknak pedig  40-50 százaléka. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy a cementgyárnak a hulladékot még fel kell dolgoznia, és a számára nem hasznosítható maradékot lerakásra visszaküldi a Mecsek-Dráva rendszerébe - ez kb. 10-11 ezer tonnára becsülhető. Kisebb mennyiségek átadása kísérleti jelleggel már ma is folyamatban van, de a Mecsek-Dráva projekt rendszeréből csak a beruházás teljes megvalósítását követően, 2011 második felétől várható a szállítás.

Milyen összetételű lesz az égetésre átadott hulladék?
Energetikai hasznosításra (és nem pusztán égetésre!) a vegyes hulladékból a mechanikai-biológiai előkezelés során kinyerhető magas fűtőértékű frakció kerül. A  hasznosítók számára az összetételben csak a PVC tartalmú műanyagokból származó klór tartalom minimum-szinten tartása, és a viszonylag állandó fűtőérték az érdekes. A rendszert is eszerint próbáltuk kialakítani.

Mennyivel lesz kevesebb a lerakóra kerülő hulladék mennyisége? Számítanak a lakossági hulladék mennyiségének növekedésére?
A jelenlegi pécsi szelektív gyűjtés mellett a keletkező hulladék mintegy 85 százaléka kerül lerakásra, ami a rendszer bevezetése után 30 százalékra csökken. Sajnos az európai trendeket figyelembe véve, illetve a fogyasztási szokások változásai alapján a hulladék mennyisége a jövőben várhatóan növekedni fog. A növekedési ütem a KvVM által készített Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Stratégia alapján 2016-ig évi 2 százalék.

Milyen hulladékot fognak kezelni a marcali MBH-ban?
Marcaliba a Nagyatád-Marcali körzetben vegyesen gyűjtött kommunális hulladék kerül. A mechanikai előkezelés után a tüzelőanyagként hasznosítható könnyű frakciót a cementgyárba szállítják. A szerves hulladékot a biológiai kezelőrendszerben stabilizálják, majd az inert hulladékkal együtt lerakják. A fémhulladékot pedig értékesítik.

Ösztönzik valamilyen módon a lakosságot a hulladék mennyiségének csökkentésére?
A projektben több megoldást is alkalmaznak erre. A hatékony és intenzív kommunikációs tevékenység, a házi komposztálás nagymértékű elterjesztése, valamint a mennyiséghez kötött lakossági díj egyaránt a hulladék csökkentésére,  illetve a szelektív gyűjtési lehetőségek minél nagyobb arányú igénybevételére  ösztönöz.   

Változik a szemétdíj fizetési rendszer?
A díjszabás teljes mértékben összhangban lesz a hatályos magyar jogszabályokkal, amelyek kimondják, hogy a szelektív gyűjtésért nem lehet külön díjat felszámolni. Az egyes települések tekintetében az edényméretek is változatlanok maradnak, mivel a Mecsek-Dráva beruházás nem érinti a vegyes hulladékgyűjtő rendszer fejlesztését. Az egyes településeken belül a differenciálás az adott önkormányzatok döntésének függvénye, de például Pécs esetében ez az ország egyik legnagyobb edényválasztékát jelenti, 70-1100 literes edényméretekkel.