Palackvisszaváltás 2026: másfél milliárd csomagolás fél év alatt – hol tartunk az uniós 90 százalékhoz képest?

Röviden: A palackvisszaváltás 2026 első félévében 1,515 milliárd csomagolást ért el, 8,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A 2025 júliusától 2026 júniusáig tartó 12 hónapban a visszaváltási arány 90,1 százalék volt, ami összesítésben már eléri az EU 2029-es célszintjét, a műanyag (89,8%) azonban még hajszállal alatta marad, és az unió tömeg alapján számol.

Rekordtempó: másfél milliárd csomagolás hat hónap alatt

Az első negyedévben 667 millió, a másodikban már 848 millió italcsomagolás került vissza a rendszerbe, ami negyedéves alapon 27 százalékos növekedés. A MOHU szerint a félév egészében 8,3 százalékkal több palackot és dobozt váltottunk vissza, mint 2025 azonos időszakában – vagyis a tavalyi első félév nagyjából 1,4 milliárdos teljesítményét sikerült jelentősen túlszárnyalni. A teljes 2025-ös évben egyébként több mint 3 milliárd csomagolás érkezett vissza a REpontokra.

A havi görbe jól mutatja a szezonalitást. A leggyengébb hónap a rövidebb február volt (203 millió darab), júniusban viszont már 309,7 millió csomagolást váltottunk vissza, ami napi átlagban több mint 10 millió darab. A félév egészére vetítve naponta átlagosan 8,4 millió palack, doboz és üveg indult el az újrahasznosítás felé. Aki emlékszik, hogy 2023 őszén még arról írtunk, hogy 2024-től mintegy 2000 visszaváltási pontra lehet majd visszavinni a palackokat, az látja, mekkora utat tett meg a rendszer két és fél év alatt.

Forrás: MOHU, egyszer használatos csomagolások darabszáma

Darabra a műanyag, tömegre az üveg viszi a prímet

Darabszám alapján a visszaváltott csomagolások 49 százaléka műanyag palack, 43 százaléka fémdoboz és mindössze 7 százaléka üveg. Tömeg szerint azonban egészen más a kép: a félév során visszagyűjtött 67 952 tonnából 35 765 tonna (53%) üveg, 23 148 tonna (34%) műanyag és 9 039 tonna (13%) fém.

Ha a tömeget elosztjuk a darabszámmal, az átlagos csomagolássúlyok is kirajzolódnak: egy visszaváltott üvegpalack nagyjából 320 grammot nyom, egy PET-palack mintegy 31 grammot, egy aludoboz pedig alig 14 grammot. Ez nem csupán érdekesség. Egyrészt az uniós gyűjtési célokat tömeg alapján számolják, másrészt az üveg a logisztikában is a legnehezebb (és legdrágább) anyagáram, miközben a rendszer darabszámának csak töredékét adja.

Uniós mérce: hol tart a palackvisszaváltás 2026 közepén?

Két uniós jogszabály határozza meg, mit kell teljesítenie a magyar rendszernek. Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (SUP-irányelv) a legfeljebb háromliteres műanyag italpalackok elkülönített gyűjtésére 2025-re 77, 2029-re 90 százalékos célt ír elő, emellett 2025-től legalább 25 százalék újrahasznosított anyagot követel meg a PET-palackokban, 2030-tól pedig 30 százalékot minden műanyag italpalackban. A csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló új uniós rendelet (PPWR) ennél is tovább megy: 2029. január 1-jétől évente, tömeg alapján legalább 90 százalékos elkülönített gyűjtést vár el az egyszer használatos, legfeljebb háromliteres műanyag és fém italcsomagolásoknál, és ehhez főszabályként kötelező visszaváltási díjas rendszert (DRS) ír elő. A rendelet részleteiről korábban is írtunk: megjelent a PPWR hivatalos útmutatója.

Magyarország szempontjából van egy fontos részlet. A PPWR hatálybalépése előtt létrehozott rendszerekre – mint a 2024-ben indult magyar DRS – a rendelet X. mellékletében felsorolt minimumkövetelmények nem vonatkoznak, ha 2029. január 1-jéig elérik a 90 százalékos célértéket. A sokat emlegetett „80 százalékos 2026-os mentesség” viszont nálunk nem releváns: az azoknak az országoknak szól, amelyek visszaváltási rendszer nélkül szeretnék teljesíteni a célt.

A MOHU 2025 júliusa és 2026 júniusa közötti, 12 hónapos adatai így alakulnak:

Első ránézésre tehát a rendszer összesítésben már most teljesíti azt a 90 százalékot, amelyet az EU 2029-re vár el, és amelyet a MOHU a működés harmadik évére tűzött ki célul. A fém egyértelműen a célszint fölött van, a műanyag 77 százalékos 2025-ös célját pedig bőven túlteljesítjük. A finomhangoláshoz azonban érdemes három dolgot szem előtt tartani.

Az első a mértékegység. A MOHU darabszámban számol, az EU tömegben. Mivel egy PET-palack több mint kétszer olyan nehéz, mint egy aludoboz, a műanyag és a fém együttes, tömeg szerinti aránya közelebb lesz a műanyag 89,8 százalékához, mint a fém 91,2 százalékához – vagyis a teljesítés a 90 százalékos határ körül, hajszálnyira mozog.

A második a nevező. Az uniós elkülönített gyűjtési arányba elvben a sárga kukában szelektíven gyűjtött palackok is beleszámíthatnak, ami javíthat a képen. Ugyanakkor minden piacra került palackot figyelembe kell venni, így a rendszeren kívül maradó, nem regisztrált termékek ronthatnak rajta.

A harmadik az üveg. A PPWR az üveg italpalackokra nem tesz kötelezővé visszaváltást, csak arra ösztönzi a tagállamokat, hogy törekedjenek rá. Magyarország itt az uniós minimumon túlmegy, hiszen a bor és a szeszes italok csomagolása is a rendszer része. Az üveg 85,5 százalékos aránya a leggyengébb, de így is sokat tesz hozzá az üvegcsomagolásokra vonatkozó, általános uniós újrahasznosítási célok (2025-re 70, 2030-ra 75 százalék) teljesítéséhez.

Miért „zuhan” nyáron a negyedéves arány?

A MOHU jelentésében a forgalomba hozott (lejelentett) és a visszaváltott mennyiségek negyedéves bontásban is szerepelnek. Ha ezekből negyedéves arányt számolunk, meglepő hullámzást látunk:

A 2026-os második negyedéves 82,7 százalék elsőre aggasztónak tűnhet, valójában azonban késleltetésről van szó, nem lemorzsolódásról. Tavasszal a gyártók és a kereskedők feltöltik a nyári készleteket: a második negyedévben 38 százalékkal több visszaváltási díjas csomagolást jelentettek le, mint az elsőben. Ezek egy része júniusban még a raktárakban, a boltok polcain vagy a háztartások kamrájában volt, és csak a nyár folyamán került vissza. Ugyanez a hatás fordítva látszik 2025 harmadik negyedévében, amikor a 98,4 százalékos arányt a korábban vásárolt csomagolások visszaváltása húzta fel.

Ezért a 12 hónapos összesítés a valóban mérvadó adat, az uniós megfelelést pedig végül a naptári éves számok döntik el. A 2026-os teljes éves eredmény tehát még a második félév visszaváltásain is múlik.

Megyei rangsor: Pest az élen, Békés a sereghajtó

Egy lakosra 2026 első félévében országosan átlagosan 156 visszaváltott palack jutott, ami napi szinten fejenként nagyjából 0,86 darabnak felel meg. A megyék között azonban érezhető, közel 25 százalékos különbség van:

•     A legtöbb palackot egy főre vetítve Pest megyében (172), Jász-Nagykun-Szolnokban (167) és Komárom-Esztergomban (166) váltották vissza.
•     A rangsor végén Békés (138), valamint Csongrád-Csanád és Nógrád (143–143) áll.
•     Budapest 159 darabbal kissé az átlag felett, Borsod-Abaúj-Zemplén pontosan az országos átlagon, 156 darabon teljesített.

Érdekes mintázat, hogy több keleti megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg 164, Hajdú-Bihar 161) az átlag felett, több nyugati (Győr-Moson-Sopron 153, Zala 150, Vas 149) pedig alatta teljesít. Erre a jelentés nem ad magyarázatot, így csak hipotéziseket fogalmazhatunk meg: szerepet játszhat az 50 forintos díj eltérő relatív értéke, a visszaváltóhelyek sűrűsége, a határon túli bevásárlás vagy éppen az idegenforgalom. Ezek pontos súlyát csak a további adatok mutathatják meg.

Utalvány, bankszámla, jótékonyság – mit kérünk a palackjainkért?

Az automatáknál visszaváltott csomagolások 80,81 százaléka után bolti utalványt kértünk, 19,04 százaléknál banki utalást a REpont alkalmazáson keresztül, jótékony célra pedig 0,15 százalékot ajánlottunk fel. A kosárérték is beszédes: egy visszaváltás átlagosan 24 palackot jelent, a banki utalást választók azonban jellemzően nagyobb tételekkel érkeznek (32 darab), mint az utalványt kérők (23 darab), a jótékonysági felajánlások pedig inkább „maradék” palackokból állnak (5 darab).

Ha a félév teljes visszaváltott mennyiségét az 50 forintos visszaváltási díjjal szorozzuk, durván 75,8 milliárd forint jutott vissza a fogyasztókhoz hat hónap alatt. A jótékonysági felajánlásokból több mint 109 millió forint gyűlt össze a MOHU Mosolyra váltó programjában az első félév három, gyermekegészségügyet és családsegítést támogató kedvezményezettje számára. A program kedvezményezettjei félévente cserélődnek: 2026 második félévében a Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítvány, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a PIROS ORR Bohócdoktorok Alapítvány munkáját lehet támogatni a REpont automatáknál – erről friss cikkünkben részletesen írtunk.

A rendszer döntő része automatákon keresztül működik: a mobil automatával végzett visszavétel (vendéglátóhelyek és kézi visszaváltóhelyek) a teljes mennyiség alig 3,9 százalékát adta. A HORECA-szektorból 8 millió, a kézi visszaváltóhelyekről 51,3 millió csomagolás érkezett. A visszatérítési táblázat összesen 1 518 913 296 darabot mutat, ami a folyamatos adattisztítás miatt kissé eltér a fenti összesítéstől, de az eredményeken érdemben nem változtat.

Kevesebb kézi visszaváltóhely, több regisztrált termék

A visszaváltópontok száma januártól júniusig 5212-ről 5065-re csökkent. Az automatás REpontok száma lassan nőtt (3475-ről 3502-re), a kézi visszaváltóhelyeké viszont tíz százalékkal, 1737-ről 1563-ra esett. A MOHU szerint a január–februári visszaesés a jelentkezők inaktivitásának tudható be. Ez a hozzáférés szempontjából fontos jelzés, hiszen a kisebb településeken gyakran épp a kézi visszavétel az egyetlen elérhető lehetőség. A kisboltok részvételi kedvét a boltoknak fizetett kezelési díj is erősen befolyásolja – erről a MOHU kezelési díj körüli vitáról szóló cikkünkben írtunk részletesen. A kényelmet közben a tömeges beöntésre alkalmas automaták javíthatják, amelyekről a pilisvörösvári tesztüzem kapcsán, majd az üveget is kezelő R2 típusú automata bemutatásakor is beszámoltunk.

A visszaváltható termékek köre közben folyamatosan bővül: június végén 37 566 regisztrált termék szerepelt a rendszerben, 987 cég kínálatából. Az első félévben 4866 új termék került be, havonta 531 és 997 között. A regisztrált termékek 35 százaléka bor, 30 százaléka egyéb alkoholos ital, 14 százaléka ízesített ital, 11 százaléka sör, 6 százaléka gyümölcslé, 3 százaléka víz és 1 százaléka energiaital. Fontos azonban, hogy ezek a termékféleségek (cikkszámok) számát mutatják, nem az eladott mennyiséget: egy népszerű ásványvíz egyetlen cikkszáma több százmillió palackot is jelenthet. A regisztrált termékek 7 százaléka többutas, 93 százaléka egyutas csomagolású, vagyis az újrahasználat egyelőre szűk szegmens, miközben a PPWR 2030-tól erre is célértékeket határoz meg.

Mit jelent mindez a következő két és fél évre?

A féléves adatok alapján a magyar rendszer gyorsan felnőtt: másfél milliárd csomagolás hat hónap alatt, összesítésben 90 százalék feletti visszaváltás és folyamatosan bővülő termékkör. Az uniós megfelelés szempontjából a fém már biztonságos zónában van, a műanyag viszont a 90 százalékos határon egyensúlyoz, és a tömeg alapú számítás ezen inkább ront, mint javít.

A következő időszak kulcskérdései ezért nem a mennyiség növelése, hanem a megtartás és a hozzáférés: hogy a kézi visszaváltóhelyek fogyása ne hagyjon fehér foltokat a térképen, hogy a visszaváltás kényelmesebb és gyorsabb legyen, és hogy a műanyag palackok utolsó néhány százaléka is visszataláljon a rendszerbe. A közvélemény számára pedig sokat segítene, ha a MOHU a darab alapú arányok mellett a tömeg alapú, uniós módszertan szerinti adatokat is rendszeresen közzétenné – így 2029 előtt mindenki világosan láthatná, hol tartunk. A visszaváltás további fejleményeit REpont címkénk alatt követjük.

Forrás: dontwasteit.hu