A mikroműanyagok a környezet mellett az agyunkat is tönkreteszik
A mikroműanyagok káros hatásaival a Telexen is sokat foglalkoztunk az elmúlt években, és a folyamatosan érkező eredmények alapján jól látszik, hogy ezek nemcsak környezeti katasztrófával fenyegetnek, hanem a szervezetünkre is károsak. Ez pedig elég nagy baj, mert ahogy egy tavalyi kutatásból kiderült, már a levegőben is mikroműanyag van, amit belélegzünk. Egy friss összefoglaló tanulmány alapján az agyunkat illetően is itt az ideje a vészharangok kongatásának – írja az Eurekalert.
A tanulmány a Genomic Press frissen indított, az aggyal foglalkozó kiadványában, a Brain Healthben jelent meg, és alapvetően három különböző kutatást fésült össze. Az első egy 2016 és 2024 közötti kutatást, amelyben agyszöveteket vizsgáltak, és arra jutottak, hogy ezekben jóval magasabb a mikro- és nanoműanyagok mértéke, mint a májból vagy vesékből vett mintákban, és a nyolc év alatt az arányuk is nőtt. Az is kiderült, hogy a demenciával diagnosztizáltak agyában volt a legnagyobb az arány.
A mikroműanyagok viszont nemcsak az agyban vannak jelen, hanem a vérben, a méhlepényben és a meszes erek falára lerakodott plakkokban is. Utóbbi pedig megint csak az agyhoz köthető, hiszen megnöveli a sztrók kialakulásának kockázatát. Arra, hogy hogyan jutnak el ezek a részecskék az agyba, állatkísérleteket vettek alapul a tanulmány szerzői, amelyek alapján egerekben nagyjából két óra kell ahhoz, hogy a nanoműanyagok áthatoljanak a vér-agy gáton. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy az agyunk, ahol a mikro- és nanoműanyagok a legnagyobb kárt tudják okozni, az a szervünk, ahová a leginkább el tudnak jutni ezek az anyagok.
A tanulmányban a legfontosabb beviteli forrásokról is beszélnek, szerintük az első számú ilyen az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, bár a környezetünkben halmozódó részecskéket sem tartják elhanyagolhatónak. Mint írják, egy korábbi kutatás alapján az ultrafeldolgozott élelmiszerek magasabb arányú fogyasztása 53 százalékkal növelte a mentális betegségek kialakulását, konkrétan a depresszióét 44-gyel, a szorongásét pedig 48-cal. A demencia és a kognitív hanyatlás esetében is hasonló összefüggést figyeltek meg.
A kutatók szerint ugyanakkor jelenleg már nem tűnik teljesen elképzelhetetlennek a mikroműanyagok szervezetből való eltávolítása.
Egy nemrég készült tanulmány alapján az aferézis, vagyis a testen kívüli vértisztítás képes lehet arra, hogy eltávolítsa a részecskéket a vérből. Ez egy ma is ismert terápiás eljárás, így az infrastruktúra is sok helyen létezik hozzá, de azt természetesen egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy ez garantáltan megoldást jelenthet. Azt sem tudni, hogy ez konkrétan az agyra milyen hatással lehet, és a skálázhatósággal is vannak problémák, hiszen ez egy elég erőforrás-igényes folyamat, amit a teljes népességre biztosan nem lehet alkalmazni. Így ez jelenleg biztos nem jelent megoldást, úgyhogy a legjobb megoldás egyelőre az lehet, ha az emberek visszavesznek az ultrafeldolgozott ételek fogyasztásából.
Forrás: telex.hu
