Ellenőrzés: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt
Titkolják azt a szerződést, amelyet a Mol hulladékos cége kötött az adóhivatallal. A megállapodás értelmében a NAV a magáncég kérésére és elvárása szerint ellenőrzi a fémkereskedőket, amiért pénzt kap. A kontroll nemcsak az alvállalkozókra, hanem a konkurens cégekre is kiterjed. Az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, nem pedig a tőke – mondta a Szabad Európának egy alkotmányjogász. A fémkereskedők az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Furcsa szerződést kötött a Mol hulladékos cége a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). Az olajtársaság erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU). Az adóhivatallal kötött megállapodás értelmében a MOHU megbízást adhat az adóhivatalnak, hogy ellenőrizze az általa kijelölt fémkereskedőket.
Felbérelt revizorok
Az eljárás díjköteles, mértéke egymillió forint személyenként és alkalmanként. A NAV döntheti el, hogy az „ellenőrzés körülményeire figyelemmel” hány fős csapatot küld ki a terepre, vagyis hány millió forintos üzletet köt a MOHU-val; az ellenőrzésből származó díjbevétel ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.
A koncesszió érdekében a hulladéktörvényt és a fémkereskedelmi törvényt is alaposan átszabta a kormányzat. Az adóhivatali ellenőrzésre a fémkereskedelemről szóló törvény 11. paragrafusa ad lehetőséget a Mol koncessziós cégének, vagyis olyan jogszabály született Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy egy magáncég felbéreljen egy állami szervet más társaságok, sőt a konkurens vállalatok ellenőrzésére úgy, hogy még fizet is érte.
A cikk folytatását itt olvashatod.
Forrás: szabadeuropa.hu
