Könnyen lehet, hogy ólommal szennyezett csapvizet iszol!?

A Greendex honlapján Novák Zsombor jóvoltából megtudhatjuk mennyire egészséges is az ivóvízunk, a cikk teljes tartalmát és podcastjét ide kattintva tudjátok megtekinteni.

A Vízkutató Vízkémia Laboratórium főmunkatársa adásunkban megerősítette, amit korábban a Fővárosi Vízművektől érkező vendégeink már elmondtak: a csapvíz egészséges, sőt, fogyasztása még egészségesebbnek is mondható, mint a magas ásványianyag-tartalmú palackozott vizeké, hiszen összetevői kiegyensúlyozottak, így hosszú távú fogyasztása sem terheli meg a szervezetet.

Ezzel együtt azonban semmi nem garantálja azt, hogy a csapból folyó víz épp olyan egészséges, mint a helyi vízmű mérési pontján. A jogszabály szerint a vízműcégeknek az átvételi pontig kell garantálniuk a víz minőségét, tehát az épületeken belüli vezetékekkel kapcsolatban nekik már nincs felelősségük. A szennyezés és főként az ólomszennyezés viszont jellemzően itt következik be.

Ahogy Azari Katalin elmondja, elsősorban a régebbi, zömmel az 1970-es évek előtt épült házak lakói lehetnek kitéve az ólomszennyezésnek. Ennek az az oka, hogy ezekben az épületekben még ólomból készült csővezetékeket használtak. Ha szeretnénk egy hozzávetőleges képet kapni arról, hogy otthonunkban mennyire kockázatos a csapvíz fogyasztása, érdemes ellátogatni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapjára.

Az itt található „Csapvíz-ólomtartalom kockázati térképe” segítségével kaphatunk hozzávetőleges képet a kockázatokról. A térképen narancs- és vörös színnel jelölt zónákban van esélye annak, hogy a csapvíz ólommal szennyezett, ez persze korántsem biztos.

A csapvíz ólomtartalmának kockázati térképének budapesti részlete

Forrás: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

Az ólom a legkisebb mennyiségben is káros

Ahogy az adásban elhangzik, az ólomnak nincs olyan dózisa, mely az egészségünkre nézve ne lenne káros. Bár törvényileg meg van határozva egy határérték, a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem lennénk kitéve ólomexpozíciónak. Ez hangsúlyozottan igaz a veszélyeztetett csoportokra, a várandósokra, a szoptatós édesanyákra és a kisgyermekekre.

Az ólom határértéke ivóvízben 10 mikrogramm/liter Magyarországon és Európa többi országában egyaránt. Ez megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt értéknek. Az új EU-s direktíva szerint viszont 2036-ig el kell érni a maximum 5 mikrogramm/literes értéket.

Mi a teendő, ha felmerül a gyanú?

Fontos megjegyezni, hogy az ólomból készült cső még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a víz ólommal szennyeződik. Ahogy a szakértő mondja, a csövekre idővel vízkőréteg ül ki, mely tökéletesen szigetel, megakadályozva az ólom kioldódását. Probléma akkor adódhat, ha csőtörés vagy bármilyen más szerelési munkálatok miatt ez a vízkőréteg megsérül.

Azari Katalin többször is aláhúzta, hogy pánikba esni nem szabad. Egyszerű vízvizsgálattal kideríthető, hogy problémás-e a vizünk. Ha a vizsgálat szennyezésre derít fényt, akkor is több lehetőségünk van arra, hogy változtassunk a helyzeten. A tökéletes megoldást természetesen a csövek cseréje jelentené, de könnyen lehet, hogy a csapvíz megfelelő kiengedésével is biztonságos szintre szorítható a szennyeződés. Sőt, léteznek különféle, az NNGYK által bevizsgált és hitelesített szűrőberendezések is, melyeket a csapra szerelve biztosíthatjuk otthonunk egészséges ivóvizét.

Ezen a ponton viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a széles körben elterjedt víztisztító kancsók ezt a problémát nem tudják megoldani. Az ilyen eszközök sokkal inkább a víz esztétikai és érzékszervi problémáinak megoldására hivatottak. Ha például szagos vagy kissé zavaros a vizünk, azon segíthetnek, de az ólmot nem szűrik ki. Szakértőnk arra is felhívja a figyelmet, hogy az olyan házi praktikák, mint például a forralás, szintén nem oldja meg az ólomproblémát, sőt, az elpárolgó víz miatt még növekedhet is az ólomkoncentráció a vizünkben.

Cikk és képek forrása: greendex.hu