Egy friss tanulmány szerint a PFA-vegyületek nem szükségesek a vízlepergető és folttaszító hatás eléréséhez
Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.
A textíliákra alkalmazott legtöbb vízlepergető és folttaszító szer világszerte mérgező PFA-vegyületeket tartalmaz fő összetevőként, és bár a vitatott vegyi anyagok több ezer termékben megtalálhatóak, a víz- és folttaszítás a két fő fogyasztói funkciójuk.
A tanulmány, amely nem nevezte meg a márkákat, PFA-vegyületekkel kezelt és kezeletlen bútorszöveteket vizsgálva hasonlította össze a termékek teljesítményét. A kutatók megállapították, hogy az anyagtípusok, a kopás és a folttisztítás módja sokkal fontosabb volt annak meghatározásában, hogy a szövetek mennyire jól taszítják a vizet és a foltokat, és a tanulmány szerzői úgy jellemezték a PFA-vegyületeket, mint aminek „nincs gyakorlati haszna”.
„Meglepő volt számunkra, hogy ez ennyire egyértelmű, de azért végeztük el a kísérletet, mert beszélgettünk textilgyártókkal, akik azt mondták, hogy ugyan a PFA-vegyületek nem okoznak nagy különbséget, de senki sem vizsgálta ezt tudományos igénnyel” – mondta Carol Kwiatkowski társszerző, a tanulmány mögött álló nonprofit szervezet, a Green Science Policy Institute vezető tudományos és szabályozási munkatársa.
A PFA-vegyületek, azaz per- és polifluoralkil vegyületek, egy körülbelül 14 000 vegyi anyagból álló csoport, amelynek egyes tagjait gyakran használják különféle termékek víz-, folt- és hőállóvá tételére. Azért nevezik ezeket „örök vegyi anyagoknak”, mert természetes úton nem bomlanak le. A PFA-vegyületeket kapcsolatba hozták rákos megbetegedésekkel, máj- és pajzsmirigyproblémákkal, születési rendellenességekkel, vesebetegségekkel, csökkent immunitással és más súlyos egészségügyi problémákkal. [A Humusz oldalán erről ITT írtunk részletesebben – Szerk.]
A kezelt szöveten lévő PFA-vegyületek leválhatnak, és a beltéri levegőbe kerülhetnek, porszemcsékhez tapadhatnak, vagy bőrön keresztül felszívódhatnak. A szennyezés különösen a kisgyermekes otthonokban jelent problémát. A terméket rendszeresen alkalmazzák csecsemők és gyermekek számára készült foltálló ruházathoz és termékekhez.
A lepergető/taszító hatással árult termékek a PFA-szennyezés fő forrását jelentik a nyilvános helyiségekben, például repülőtereken vagy iskolákban, ahol gyakori, hogy a szőnyegeket erősen kezelik ezekkel a vegyi anyagokkal. Egyes termékeket már a gyártás során folttaszítókkal kezelnek, de márkák tucatjai kínálnak otthoni spray-ket is, amelyek a fogyasztókat kiteszik a vegyi anyagoknak.
A tanulmány csak bútorszöveteket vizsgált, további kutatásokat elvégzése szükséges annak megállapítására, hogy e vegyi anyagok mennyire hatékonyak ruházaton vagy más felhasználású szöveteken – hangsúlyozta Kwiatkowski. Hozzátette azonban, hogy „nincs okunk azt gondolni, hogy ez ne lenne így más szövetek esetében is”.
A vizsgálatban szereplő összes textilmintát vízalapú kávéval és olajalapú salátaöntettel szennyezték. A PFA-kezelés hatékonysága a víz taszításában nagymértékben csökkent a szövetminta mérsékelt kopása esetén is, ami azt jelenti, hogy a fogyasztóknak folyamatosan PFA-vegyületeket kell alkalmazniuk a megbízhatóság fenntartásához. A PFA-kezelt minták nem mutattak előnyt, amikor vízalapú kávéval szennyeződtek, részben azért, mert a kávéfoltok annyira könnyen kimoshatóak, hogy a PFA-k feleslegesek.
A hat PFA-kezelt minta közül öt mutatott kisebb javulást a folttaszító képességben, amikor olajalapú salátaöntettel szennyezték, de csak ideális körülmények között – amikor a foltokat kíméletesen helyezték a szövetre, és a foltokat gyorsan tisztították. A PFA-vegyületekkel kezelt szövet „nem ideális körülmények között” rosszabbul teljesített, mint a nem kezelt minták – írták a szerzők.
„Ez azt jelenti, hogy a régi, PFA-vegyületekkel kezelt szöveteket gyakori tisztítással kell karbantartani, hasonlóan a kezeletlen szövetek tisztításának szükségességéhez” – írták a szerzők.
Az anyagok jellemzői – mint például az anyag típusa, mintázata, színe – sokkal fontosabb tényezőnek bizonyultak a tekintetben, mennyire maradt látható a folt. A bonyolultabb mintázatú pamut-nejlon keverék és a kétszínű kockás mintázatú poliészter szövet jobban teljesített. Az egyszerű mintázatú és egyenletes tónusú poliészterszöveten vált leginkább láthatóvá a folt.
A szövetek szerkezete is fontos. Az egyik, összetettebb poliészter textilminta lazább, levegőtexturált panamaszövet volt; a durva fonalak és az érdes felületek felszívhatják a folyadékot, ahol az csapdában marad anélkül, hogy a felületen látható lenne – írták a szerzők.
A másik poliészter, amelyen jobban látszott a folt, vékonyabb szálú és sűrűbb sávolyszövésű volt, ami a szennyező folyadékokat a szövet felső részéhez közel tartotta és jobban láthatóvá tette.
Végső soron az eredmények azt mutatják, hogy nem szükséges mérgező vegyi anyagokat adni a bútorszövethez, mondták a szerzők.
„Elgondolkodtató, hogy a PFA-vegyületeknek milyen más felhasználási módjai lehetnek szintén feleslegesek. Könnyen ki lehetne iktatni ezeket a termékekből anélkül, hogy azok teljesítménye észrevehetően megváltozna” – mondta Jonas LaPier, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Az Amerikai Vegyipari Tanács (American Chemical Council) kereskedelmi csoportja a Guardian megkeresésére azt mondta, hogy több időre van szüksége a tanulmány felülvizsgálatához. A repellens hatású készítmények, termékek néhány gyártója bejelentette, hogy fokozatosan felhagy a PFA-vegyületek használatával, köztük a Scotchgardot gyártó 3M, amely 2025-ig szabott határidőt a PFA-vegyületek gyártásának beszüntetésére.
A PFA-vegyületekkel kezelt termékek végül a hulladéklerakókban végzik, ahonnan a vegyi anyagok szivárgással vagy a talajvízzel a környezetbe és az ivóvízbe kerülhetnek. Kwitakowski szerint az EPA nemrégiben alacsony határértékeket állapított meg egyes PFA-vegyületekre az ivóvízben, ráadásul a széles körben elterjedt vízszennyezés felszámolásához elengedhetetlen, hogy a vegyi anyagokat ne használják tovább ott, ahol nincs rájuk szükség.
„Minél hamarabb, már a keletkezés fázisában megálljt kellene parancsolnunk” – tette hozzá. „El kell jutnunk arra a pontra, ahol kivonjuk a PFA-vegyületeket a termékekből, és nem csak utólag tüntetjük el a környezetből.”
Forrás: The Guardian
A cikket fordította: Uray Katalin
