Kapszulás? Filteres? Kotyogós? Instant? Hogyan főzd a kávét, hogy az a legkevesebb környezeti terheléssel járjon?

Kávéfőzési módszerekből ugyanakkor jóval kevesebb van: a legtöbb változatban az őrölt kávét házasítják vízzel, majd választják el valahogy a zacctól. Az utóbbi évek legnagyobb dobását az egyszer használatos, kapszulás kávék jelentették, amelyek egyrészt a semmiből emelték fel az instant kávéjáról elhíresült, svájci székhelyű Nestlé kapszulás egységét, a Nespressót, másrészt elárasztották a világot egy addig nem létező fajtájú csomagolóanyag-szeméttel.

De mennyire szennyezik valójában a környezetet a kávékapszulák? A kérdés összetett, de nem megválaszolhatatlan: egy január közepén közzétett kanadai kutatás a kapszula-szeméthegyek környezetterhelésén túl azt is megvizsgálta, mekkora kibocsátással jár, amíg a kávébab eljut az ültetvényről a csészénkig, és egyben arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a teljes életciklust tekintve bizonyos esetekben a filteres-csepegtetős kávéfőzési módszer körülbelül másfélszer több kibocsátással járhat, mint a kapszulás kávé.

Az erőforrások pazarlása még a kávékapszuláknál is többet árt a Földnek

A Quebeci Egyetem kutatóinak eredményei azoknak a kutatásoknak a sorába illeszthető, amelyek szerint a kávé környezetkárosítással járó üvegházhatásúgáz-kibocsátása legfőképpen a termesztésből, a szállításból és a kávéfőzési módszerből adódik, és ezeknél kisebb hányadot tesz ki a csomagolással járó szennyezés. A kutatók szerint érdemes a kávé teljes életciklusát végigkövetni ahhoz, hogy megfejthessük, milyen pontokon lenne érdemes belenyúlni a folyamatba a karbonlábnyom hatékony csökkentéséhez. A kanadai kutatók eredményei szerint például ha otthon főzzük a kávét, azzal tudnánk a leginkább tenni a környezetünkért, ha nem pocsékolnánk a vizet és a szemes vagy őrölt kávét.

Shelie Miller, az amerikai Michigani Egyetem fenntartható rendszerekkel foglalkozó professzora a Washington Post cikke szerint azt mondta: fogyasztóként a csomagolási hulladék marad látható egy-egy termék elfogyasztása után, de általában véve a terméknél sokkal kisebb a csomagolás hatása. Ehhez persze érdemes azt is figyelembe venni, hogy percenként mintegy 39 ezer kapszulát állítanak elő, miközben közel 29 ezer kerül a hulladéklerakó helyekre, és a Nespresso saját adatai szerint globálisan a kapszulák mintegy 30 százalékát hasznosítja újra, hiába figyelmeztetnek erre legújabb, ismét George Clooney mosolyát felvillantó tévéreklámjukban is.

A kávétermesztés a legdurvább

Mindenesetre az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a kávéfogyasztásból adódó, környezetszennyező kibocsátás oroszlánrészét a kávétermesztés és a kávéfőzés teszi ki, majd a csomagolás következik, és a szállítás a közkeletű vélekedésekhez képest meglepően kis terheléssel jár. A kanadai kutatócsoport szerint a kávétermesztés a teljes kibocsátás legkevesebb 40, de akár 80 százalékát is kiteheti. 11 grammnyi Brazíliában termesztett Arabica kávé termesztése – amennyit például a csepegtetős kávéfőzés helyett használt kapszulás kávéfőzővel meg lehet spórolni – mintegy 59 grammnyi szén-dioxidnak megfelelő kibocsátást termel.

Ez a rengeteg kibocsátás a kávécserje természetéből fakad: ez a fényes levelű, zömök növény az árnyékot szereti, viszont a kávétermesztés modernizálásával kiűzték az erdő mélyéről, és végeláthatatlan sorokban kezdték el termeszteni, ahol állandóan tűzi a nap. Ezt intenzív öntözéssel kompenzálták, miközben egyre jellemzőbb a talaj műtrágyázása és a növényvédőszerek használata is. A termesztés gépesítése, az öntözés és a dinitrogén-oxidot kibocsátó műtrágyák használata (amelyek gyártása nagy mennyiségű földgázt igényel) óriási mértékben megnöveli a kávé karbonlábnyomát.

Az instant kávé a legkevésbé környezetterhelő

A folytatásért kattints ide!

forrás: qubit.hu