Újfent módosulna a hulladékról szóló törvény
A pénzügyminiszter június 21-én az Országgyűlésnek benyújtott egy törvényjavaslatot Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról címmel. Ebben számos más törvényjavaslat mellett a hulladékról szóló törvény módosítása is szerepel. A módosítások feltehetően a koncesszióra vonatkozó szabályokat a törvénybe bevezető 2021. évi II. törvény pontatlanságait, hiányosságait igyekeznek kiküszöbölni.
A javaslat részletes indoklása szerint többek között:
– módosulna a közvetítő szervezetekre vonatkozó 29. §: “A módosítás célja a 2. § 38a. pontjában szereplő fogalom-meghatározással összhangban annak egyértelmű rögzítése, hogy a kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka vonatkozásában nincs lehetőség közvetítő szervezet létrehozására, mivel ezek esetén az 53/A. § (4) bekezdése alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait a koncessziós társaság látja el.”
– módosulna a 30/A. §: “A módosítás célja a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás kiegészítése, és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyértelmű meghatározása. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének fedezetéül szolgáló, a gyártók által fizetendő díj a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó európai uniós, a hulladékról szóló törvényben már szereplő minimumkövetelményeken és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért járó díjakra vonatkozó, a hulladékról szóló törvény rendelkezéseken alapszik.”
– módosulna a kiterjesztett gyártói felelősséggel érintett termékekből származó települési hulladékok hulladékanalízisen alapuló mennyisége alapján a gyártók által a koncessziós társaságnak és az önkormányzatoknak fizetendő költségtérítésről szóló 30/C. §: “A módosítás célja a fizetési kötelezettséghez kapcsolódó határidők meghatározása mellett a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért járó díjak meghatározásának módjához hasonló szabályozás kialakítása, és ezáltal a hulladékról szóló törvényen belüli egységesítése.”
– kiegészülne a törvény egy, a kötelező betétdíjas rendszerről szóló fejezettel: “A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1-re történő kitolása vált indokolttá.
A rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.
A módosítás célja továbbá a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás kiegészítése, és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyértelmű meghatározása.”
– módosulnának az indokolt költség megállapítására vonatkozó szabályok: a MEKH a gyártóktól és a NAV-tól is kérhetne be adatokat:
“A 47/A. § (1) bekezdése alapján a Hivatal nem tud adatot kérni valamennyi a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel kapcsolatos díj megállapításával érintett gazdasági szereplőtől. A 47/A. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakra javaslatot tesz a miniszter részére. A Hivatalnak a díjjavaslat tételéhez a 47/A. § (4a) bekezdésében adatszolgáltatásra kötelezetteken kívül a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettektől és a kötelezetteket nyilvántartó hatóságoktól (pl.: a csomagolási hulladék esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a roncsautók esetében a Hulladékgazdálkodási Hatóság) is adatszolgáltatásra van szüksége az indokolt költség meghatározására, ami a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel kapcsolatos díjra vonatkozó javaslattétel alapja.”
– módosulna a gördülő fejlesztési tervre vonatkozó szabályozás: “A gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyása, felülvizsgálata, és a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének feladata egyaránt olyan hangsúlyos elem, amelyet garanciális jelleggel kormányrendeletben kell részletesen szabályozni, melynek biztosítása érdekében a törvény kismértékű pontosítása szükséges.” A koncessziós társaságnak 2022. október végéig kell benyújtania az első tervet.
– a módosítás rögzítené, hogy a koncessziós társaság nem minősül a törvény szerinti közvetítő szervezetnek.
– a tervezet módosítja a közvetítő szervezet fogalmát: abban már nem a környezetvédelmi termékdíj törvényre való hivatkozás, hanem egy, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló leendő kormányrendeletre való hivatkozás kerül.
A módosítás az Országgyűlés a 2022. június 27-29-i rendkívüli ülésének napirendjén szerepel. A koncessziós szerződést információink szerint még 2022. július 1-ig megköthetik.
forrás: dontwasteit.hu
