Kérdések és válaszok: miért baj, ha a termékben egyszerre van műanyag és bambusz?

Korunkban, amikor sokan egyre inkább törekednek háztartásuk műanyag-mentesítésére, a gyártók előszeretettel adagolnak növényi eredetű töltőanyagokat a konyhai műanyagedényekhez és eszközökhöz is - írja a Nébih. A piacon leggyakrabban a bambusz és melamin felhasználásával gyártott termékek fordulnak elő, amikben ugyan tényleg kevesebb a műanyag, de éppen az anyagok keveredése vet fel aggályokat a biztonságos használatukkal kapcsolatban. Az eddigi vizsgálati tapasztalatok alapján a melamint és bambuszt egyaránt tartalmazó termékekben a melamin és a formaldehid együttes kioldódása gyakran jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt határértéket. Vagyis nem árt az elővigyázatosság! Így van ez akkor is, ha ezek a vegyületek szerencsére ritkán idéznek elő akut problémát, és csak igen hosszú távú, rendszeres felhasználás mellett okoznának egészségkárosodást. A Nébih összegyűjtötte, hogyan és miről ismerhetőek fel legkönnyebben az érintett termékek, és arra is fény derül, hogy egyáltalán miért nem ajánlott a felhasználásuk.

Miért baj az, hogy a termékben egyszerre van jelen a műanyag és a bambusz?

A műanyagok kémiai jellegükre tekintettel kiemelt figyelmet igényelnek, mert számos fajtájuk létezik, melyek biztonságos előállítása és felhasználása nagyon eltérő lehet. Nem véletlen, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok uniós szabályozása során erre a termékcsoportra fektették a legnagyobb hangsúlyt, itt született meg a legrészletesebb szabályozás. A műanyagokat csak előzőleg engedélyezett alapanyagokból lehet előállítani, és szintén csak engedélyezett adalékanyagok adhatók ezen anyagtípushoz. Amennyiben egy anyagot engedélyeznek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezentúl bármely típusú műanyag előállítására és bármilyen élelmiszer tárolására alkalmas. Az engedélyezési folyamatba illeszkedő kockázatbecslés során meghatározzák a műanyag típusát, a hozzákeverhető anyagokat, végül pedig a késztermék felhasználásának módját is (pl. kizárólag szilárd, szobahőmérsékletű termékek tárolására alkalmas). A bambusz (illetve számos más növényi anyag) jelenleg egyáltalán nem szerepel a műanyagokkal együtt felhasználható alapanyagok között, vagyis a műanyagokhoz (legyen az melamin vagy bármely más műanyag alapanyag) való hozzákeverése jogellenes. 

Származott már ebből probléma?

Az utóbbi néhány évben az élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszerben (RASFF) számos értesítés érkezett az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő bambusz-melamin anyagokkal és tárgyakkal kapcsolatban. A melamin és a formaldehid kioldódási értékei több alkalommal nagyságrendekkel meghaladták a 10/2011/EU bizottsági rendeletben megállapított 2,5 mg/kg, illetve 15 mg/kg specifikus kioldódási határértéket. Az ilyen módon egészségügyi kockázatot rejtő termékeket ki kellett vonni a piacról. Annál is inkább, mert a későbbi vizsgálatok rámutattak, hogy a kioldódás mértéke a sorozatos használat során emelkedhet.

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból kioldódó, nemkívánatos vegyületek akut problémát ritkán okoznak. Általánosságban elmondható, hogy a rövid távú használat nagy valószínűséggel nem károsítja a fogyasztó egészségét, és a káros hatások megjelenése nagyon hosszú távú és ismételt felhasználás mellett képzelhető el. Itt fontos megjegyezni, hogy például a formaldehid a környezeti szennyezés részeként, gyakorlatilag a levegőben is jelen van.

Milyen termékeket érinthet a bambusz vagy más engedély nélküli növényi rostok jelenléte műanyaggal együtt? 

Az előállítók – helytelen jogértelmezésből fakadóan – a műanyagokhoz (azaz pl. melaminhoz, polipropilénhez) töltőanyagként növényi rostokat használtak például forró italok tárolására, szállítására szolgáló edények, különböző tálak, tányérok, sőt gyermekeknek szánt étkészletek és evőeszközök gyártásához, hogy csökkentsék a műanyag mennyiségét a termékben. Bár az alapvető cél talán nem volt rossz, a műanyagok és más növényi anyagok keverékének biztonságos használatával kapcsolatban jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ. Sőt az eddigi tapasztalatok sajnos arra utalnak, hogy a növényi rostok a műanyaggal együtt – főként sorozatos használat esetén, savas és forró élelmiszerekkel érintkezve –, feltehetőleg a duzzadásból fakadóan, megbontják az anyag szerkezeti tulajdonságait. Így fordulhatott elő az is, hogy a szakemberek egyre nagyobb mértékű kioldódást tapasztaltak az ismétlődő vizsgálatok során. Szintén emiatt lehetséges, hogy a formaldehid és a melamin migrációja ezekben a termékekben akár nagyobb is lehet, mint a csak műanyagból készült hasonló termékekben.

Hogyan néznek ki ezek a termékek?

Az ilyen típusú termékek általában matt felülettel rendelkeznek és a műanyaghoz képest enyhén porózusabb megjelenésűek. Lehetnek natúr színűek, vagy egyszínű színesek, vagy mintásak is. Megjelenésüket tekintve inkább hasonlítanak a műanyag termékekhez. 

De ez környezetbarát termék, akkor biztos nem árthat. Vagy mégis?

Ezeket a termékeket valóban „biológiailag lebomló”, „környezetbarát”, „bio” vagy „természetes”, illetve bizonyos esetekben akár a „100% bambusz” állítással jelölik és forgalmazzák. Ezek a jelölések sajnos félrevezetőek és nem tükrözik a termék valódi jellegét. Még rosszabb a helyzet, ha a kereskedelmi név vagy márkanév is valótlanul sugall pozitív tulajdonságot. Mivel ezek a termékek 20-40% melamint vagy más műanyagot tartalmaznak, semmi esetre sem lehet őket sem környezetbarátnak, sem természetesnek, sem „bio”-nak nevezni, továbbá a biológiailag lebomló fogalomnak sem felelnek meg. Mindemellett fontos azt az általános tényt kiemelni, hogy lehet valami környezetbarát, de attól még egyáltalán nem biztos, hogy egyúttal az élelmiszerbiztonsági előírásoknak és az egészségügyi kívánalmaknak is megfelel.

Mit tegyek, ha van ilyen termékem?

A Nébih azt javasolja a fogyasztóknak, hogy elővigyázatosságból, az egészségük megóvása érdekében hagyják abba a termékek használatát! Mivel a termék nem teljes egészében melamin és nem is tud teljesen lebomlani, ezért a kommunális tároló a legjobb módja a termékek hulladékként való elhelyezésének.

Mi az a melamin és miért veszélyes?

A melamin magas nitrogéntartalmú vegyület, melyet nagy mennyiségben használnak műanyagok gyártására. A melamin-formaldehid-gyanták melaminból és formaldehidből készült műanyagok, amit törésálló tulajdonságuk és sima felületük miatt előszeretettel használnak konyhai eszközök, gyermekeknek szánt vagy kemping étkészletek gyártására. Fontos tudni, hogy az ételeket és italokat általában nem szabad melamin alapú étkészletben melegíteni a mikrohullámú sütőben! A melamin elfogyasztva gyorsan felszívódik, majd változatlan formában a vizelettel kiürül. Amennyiben hosszú távon, nagy mennyiségben kerül be a szervezetbe, akkor a húgyutakban kristályok formájában kiválhat, károsítva a vesét és a hólyagot.

Talán sokan hallottak a 2008-as kínai tápszerbotrányról, amikor Kínában nagy mennyiségű melaminnal hamisították a tápszereket, hogy – kicselezve az analitikai vizsgálatokat – nagyobb fehérjetartalom látszatát keltsék. A hamisított tápszer több csecsemőnél súlyos vesekárosodást idézett elő, sőt néhány halálesetet is okozott. A hamisított csecsemőtápszerekkel elfogyasztott melamin mennyisége azonban több nagyságrenddel nagyobb volt, mint amennyi a melamin-tartalmú edényekből az élelmiszerbe beoldódhat.

Mi a formaldehid és miért veszélyes? 

A formaldehid egy színtelen gáz. Számos ipari felhasználása ismert, többek között használják műanyagok gyártására is. A formaldehid nagyon kis mennyiségben sokféle élelmiszerben, például gyümölcsben, zöldségben, gombában és a tenger gyümölcseiben természetes módon megtalálható. Az elfogyasztott formaldehid felszívódik, a szervezetben több lépésben átalakul és végül legnagyobb része szén-dioxidra és vízre bomlik. A szén-dioxid kilégzéskor távozik a szervezetből. A formaldehid egy nagyon kis része azonban képes a DNS-hez kötődni, így nagyobb mennyiségben, hosszú távon növelheti egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

Nagyobb veszélyt jelent-e a gyermekek egészségére egy ilyen termék?

A gyermekek kisebb testtömegük és érzékenyebb szervezetük miatt mindig jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, szennyező anyagoknak. Gondoljunk csak bele, ha egy kisgyermek fogyaszt el egy bögre italt, az testtömegéhez képest akár háromszoros bevitelt jelenthet, mintha ugyanezt egy felnőtt fogyasztaná el. Újszülöttek esetében ráadásul a húgysav kiválasztása a vizelettel magasabb, mint a felnőtteknél, ami szintén elősegítheti a vesekőképződést.

Mi a helyzet a többi „innovatív” alapanyaggal?

Jó kérdés! Valóban fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a „műanyag-mentesség” elterjedése miatt a jövőben egyre több „innovatív” alapanyag jelenhet meg, akár növényi anyagok és műanyag keverésével, melyek számos formája jelenleg szintén nem engedélyezett. A Nébih figyelemmel kíséri a legújabb alternatívákat és kérdés esetén segít mind a lakosságnak, mind a vállalkozásoknak, annak érdekében, hogy jogszerű és biztonságos termékek kerüljenek a fogyasztók asztalára. Nem kell azonban kétségbeesetten kidobni a konyhából minden „bambuszgyanús” tányért, poharat és evőeszközt, hiszen a tilalom nem vonatkozik a kizárólag bambuszból (vagy kizárólag más növényi anyagból) készült, műanyagot nem tartalmazó anyagokra. Egy fa vágódeszka például nyugodtan érintkezhet az élelmiszerekkel!

Hogyan kaphatnak felhasználási engedélyt a kérdéses alapanyagok, összetevők?

Ahhoz, hogy jogszerűen lehessen felhasználni, mindenekelőtt engedélyeztetni kell a felhasználni kívánt növényi anyagot, így a bambuszt is. Az engedélyezett anyagok listájában nem szereplő alapanyagok engedélyezését az Európai Unió Bizottságánál lehet kérelmezni. Ha ezt valamelyik előállító megteszi, úgy az Európai Élelemiszer-biztonsági Hatóság kockázatértékelést végez, melynek során meghatározza, hogy káros-e az egészségre, illetve milyen körülmények között használható biztonságosan. 

forrás: www.agrarszektor.hu