Lassan már műanyagban strandolhatunk a Földközi-tengerben
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése alapján évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe. Ha nem hoznak hatékony intézkedéseket a hulladék és a fő szemétforrások kezelésében, 2040-re ez az érték megduplázódhat.
A szakértők szerint a Földközi-medence körüli 33 országból származik a műanyag. A szemét 94 százaléka a rossz hulladékgazdálkodásból eredeztethető. Az IUCN becslése alapján a Földközi-tengerben eddig több mint egymillió tonna műanyag halmozódott fel.
A műanyagszennyezés hosszú távú károkat okozhat a szárazföldi és vízi ökoszisztémának, illetve a biodiverzitásnak. A tengeri állatok beleakadhatnak vagy lenyelhetik a műanyagszemetet, végül kimerültség vagy éhezés következtében pusztulnak el. A műanyagból különböző veszélyes vegyületek, például lágyítók vagy égésgátlók is a környezetbe kerülhetnek, amelyek mind az ökoszisztémára, mind az emberi egészségre károsak. Minna Epps, az IUCN tengeri és sarkvidéki globális programjának igazgatója szerint nyilvánvaló, hogy a jelenlegi és a tervezett intézkedések nem elegek ahhoz, hogy csökkentsék a szemét felhalmozódás mértékét, illetve megakadályozzák annak hatásait.
A jelentés alapján Egyiptom évi mintegy 74 ezer, Olaszország évi 34 ezer, Törökország pedig évi 24 ezer tonnával a legtöbb szemetet engedik a Földközi-tengerbe, főként a nagy mennyiségű rosszul kezelt műanyag és a magas part menti népesség miatt. Az egy főre jutó szennyezést tekintve azonban Montenegró (évi 8 kilogramm per fő), Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia (évi 3-3 kilogramm per fő) juttattja a legtöbb hulladékot a tengerbe.
Az elsődleges mikroműanyagokból, azaz az olyan műanyagból, amelyek már eleve apró részecskék formájában kerülnek a tengerbe, mintegy 13 ezer tonna jut be évente a vízbe. A kerékabroncsokból származó por teszi ki az ilyen hulladék legnagyobb arányát (53 százalék), ezt követi a textilhulladék (33 százalék), a kozmetikumokból származó mikrogyöngyök (12 százalék) és műanyaggömbök (2 százalék).
Antonio Troya, az IUCN Mediterrán Együttműködési Központjának igazgatója szerint kormányoknak, a magánszektornak, a kutatóintézeteknek és a fogyasztóknak együtt kell működniük a folyamatok és az ellátórendszer átalakításában, be kell fektetni az újításokba, fenntartható fogyasztói szokásokra kell váltani, illetve fejleszteni kell a hulladékkezelés gyakorlatát. A hulladékgazdálkodás, elsőként a szemétgyűjtés fejlesztése játszhatná a legnagyobb szerepet a probléma orvoslásában. A jelentésben kiemelik, hogy évente csaknem negyedével, több mint 50 ezer tonnával lehetne csökkenteni a Földközi-tengerbe kerülő hulladék mennyiségét, ha a legjobb globális gyakorlatnak megfelelően fejlesztenék a hulladékkezelést a 100 legszennyezőbb nagyvárosban.
Forrás: greenfo.hu
