Szelektív jövő a panelokban

A szabadalmi hivatalnál bejegyzett ötlet rendkívül egyszerű - mint a jó ötletek általában. Abból indul ki, hogy a panelházakat eleve hulladékledobóval építették. Minden egyes szinten található egy ürítő egység, ami nem más, mint egy kinyitható fémkazetta, ahová a hulladékunkat elhelyezhetjük. Mielőtt azonban ezt megtehetnénk egy egyszerű, pár nyomógombból álló információs panelből ki kell választanunk, hogy milyen hulladéktól szeretnénk megszabadulni. Ha a választás megtörtént, a fémkazetta nyithatóvá válik, a hulladékunkat belerakhatjuk, majd a kazetta bezárása után egy újabb nyomógombbal kiüríthetjük. A szemetünk ezután a gravitáció segítségével aláhullik, és odalent a nyomógombbal kiválasztott hulladéktípusnak megfelelő konténerbe érkezik. Ezt az teszi lehetővé, hogy alul a cső elágazik, és egy lapát a hulladékot a megfelelő ágba tereli. A debreceni referencia-rendszert egyelőre úgy építették ki, hogy a lakóknak a hulladékot kétfelé kel válogatni. Az egyik konténerbe a hasznosítható hulladék kerül, ami jelenleg a PET-palackokat, alumínium hulladékokat és kartondobozokat jelenti, a másikba pedig a maradék hulladékok hullanak.

A rendszer pofon egyszerű, mégis forradalmian új. A panelházak lakói sokszor azért nem szelektálnak, mert a lakásokban „nincs hely" külön gyűjteni az egyes hulladéktípusokat, itt azonban nem szükséges az otthonokban külön gyűjtögetni, hiszen a szelektálóhely a folyosóról elérhető. A 80 lakást és 300 lakót kiszolgáló debreceni rendszer összesen nettó 1,6 millió forintba került. A mintaprojektet az Öko-Pannon támogatta, de máshol, külső segítség nélkül is megtérülne, hiszen a háznak már most is egy 1100 literes konténerrel kevesebbet kell bérelnie, és arra számítanak, hogy később a hasznosítható hulladék is értékesíthető lesz.

Az ötletgazda, kivitelező és projektvezető egy személyben Szabó János debreceni vállalkozó, aki elmondta, hogy kedvezőek a tapasztalatok, hiszen a hasznosított hulladék 90-100%-ban tiszta, azaz nem kerül bele oda nem illő hulladék. Véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy a rendszer csak akkor engedi a hulladékot elhelyezni az ürítőben, ha a lakó már kiválasztotta a hulladéktípust, így előre kell gondolkozni, az ürítés gomb megnyomásakor a hulladék már biztosan jó helyre kerül. Már készen áll a rendszer továbbfejlesztett változata, amely kijavította a kezdeti hibákat. Nagy előnye, hogy a dugulásokról, leállásokról egy érzékelő segítségével képes tájékoztatni a központot, ezáltal a karbantartás felgyorsítható és olcsóbbá is tehető. A továbbfejlesztett változat már több hulladéktípus, akár szerves hulladék fogadására is készen áll.

Mint minden hulladékos rendszer esetében, itt is óriási szerep jutott a felvilágosításnak. A kivitelező minden lakost felkeresett, és szintenként tartott egy tájékoztatót, ami nagyban segítette a rendszer elfogadását. Ma Magyarországon mintegy 2 millió ember él panelházakban, így a rendszer óriási jövő előtt állhat. A beruházási költség alacsony, és hamar megtérül, hiszen a csökkenő mennyiségű vegyes hulladék elszállításáért kevesebbet kell fizetni, a hasznosítható hulladékból pedig várhatóan bevétel lesz. A rendszer nem csak ott valósítható meg, ahol már kiépített hulladékledobó található, hanem akár utólagosan is beszerelhető. Természetesen új építésű irodaházakban, bevásárlóközpontokban is kiépíthető - állítja az ötletgazda, akinek az ötlet gyors elterjesztésére is van már elképzelése. A profitot számára a kivitelezés és a karbantartás hozná, a lakóközösségeknek pedig a csökkenő hulladékszállítási költségek miatt lenne hasznuk. Azt is elképzelhető változatnak tartja, hogy a rendszert ingyen építik ki, ha a kedvezményezett lakóközösség szerepet vállal egy másik lakótömb bevonásában.

Hogy az ötlet mennyire válik be, azt a jövő majd eldönti. Az igény nagy, hiszen nyílt titok, hogy a szigetes gyűjtés a paneloknál nem igazán működik. Fő okként azt szokták megjelölni, hogy a szigetek a lakásoktól túl messze vannak, a konyhákban pedig nincs hely az előgyűjtésre. A Szelektív Panel Projektnek nevezett rendszer ezt a két fő akadályt megszünteti, így elvileg szabad az út a szelektálás előtt. A sikeres kísérleti szakasz után ma már Pesten és újabb debreceni házakban is indulás előtt áll a „szelektív jövő". Ha a rendszer valóban elterjed, akkor arra is van esély, hogy az Unió által elvárt hasznosítási arányokat ne csak papíron, de a valóságban is teljesítsük.

A debreceni ötletgazda és projektvezető várja akár magánszemélyek, de még inkább lakóközösségek megkeresését. Ha a rendszer felkeltette az érdeklődését keresse bátran Szabó Jánost www.panelhulladek.hu [email protected] 20/494-7510