Kirúgták a kukaholding vezetőit
A fideszes médiabirodalom kedden maga adott hírt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – népszerű nevén: kukaholding – tavalyi veszteségeiről. A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy a szemétdíjak beszedésére létrehozott állami cég több mint fél évvel a kötelező határidő után végre leadta a 2017-es pénzügyi év mérlegét. A lap azt írta, hogy az NHKV a 2016-os veszteségénél bő kétszer nagyobb, 3,6 milliárd forintos mínusszal (adózott eredménnyel) zárta az évet.
Manapság teljességgel szokatlan, hogy egy állami cég viselt dolgait a kormánymédia siessen a nyilvánosság elé tárni, különösen miután a kormányzat már nyilvánvalóvá tette, hogy hiába halmoz botrányt botrányra az NHKV, meg fogják védeni a központosított rendszer kulcselemének számító céget.
A csavar ott van, hogy a cikk valójában nem tárta fel a veszteséges működés méreteit és következményeit.
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól – értesült a 24.hu.
Menesztették többek között Kántor Miklós gazdasági igazgatót és helyettesét, a jogi igazgatót, valamint Ferencz Kornél vezérigazgatói főtanácsadót is. Őket úgy tartották számon a cégnél mint Weingartner Balázs, a kukaholding korábbi igazgatósági elnökének embereit. Weingartnert még az NHKV körüli botrányok kirobbanása előtt, a tavasszal nevezeték ki az új kormány innovációs minisztériumában fenntarthatóságért felelős államtitkárnak, hogy onnan felügyelhesse volt cégét.
Weingartner Balázs
Fotó: Mónus Márton / MTI
A balhék miatt azonban Weingartner befolyása meggyengült. Forrásaink szerint ő eredetileg Ferencz Kornél kinevezését igyekezett volna keresztülvinni a cég élére, ám őt eltávolították, és végül kompromisszumos jelöltként Vásárhelyi Tibor Pál lett a megbízott vezérigazgató.
A Világgazdaság nem csupán a vezetőség nagy részének lecserélését felejtette el megemlíteni, hanem azt is, hogy a korábban használt hibás adatok hibái miatt újra kellett számolni a 2016-os jelentésben közzétett veszteséget.
Az új végeredmény 1,7 helyett 5,4 milliárd lett, vagyis a működése első két évében saját kimutatása szerint is több mint 9 milliárdos veszteséggel működött.
A lap a beszámoló alapján pozitív fejleményként említi, hogy az NHKV a 2016-os 61,7 milliárdos bevételét 2017-ben 82,5 milliárdra emelte. A növekedés mögött azonban egyáltalán nem a menedzsment jobb teljesítményének köszönhető, hanem szimplán annak, hogy tavaly Budapestet is hozzácsatolták a központosított rendszerhez, így elvileg a kukaholdingnak kellett volna beszedni a fővárosi szemétdíjakat is. De nem tette.
A 82,5 milliárdos bevétel ugyanis csak elvileg létezett, hiszen a kukaholding tavaly összesen 43,5 milliárd forintnyi számlát egyáltalán nem tudott behajtani.
Ezt az összeget a közszolgáltatási díj vevőköveteléseként szerepeltetik a mérlegben. A hatalmas összegű követelés azt jelenti, hogy valójában a pénzügyi elszámolás lezárásakor a teljes forgalom felét érintően fogalma sem lehetett a cégvezetésnek, hogy sikerül-e behajtani.
A 24.hu írta meg, hogy az NHKV egy nagykállói kocsmaépületbe bejelentett négyfős kisvállalkozást bízott meg azzal, hogy az ország területén behajtsa ezeket a be nem fizetett díjakat vagy azoknak legalább egy részét. A behajtó hálózat kiépítéséhez akkora alvállalkozói körre volt szükség, hogy már most biztosra vehető: nem lesz gazdaságos az akció.
A kormányoldali lap mérlegelemzéséből kimaradt az is, hogy az NHKV Zrt.-nek úgy sikerült 3,6 milliárdos mínuszt produkálnia, hogy közben felélte az 5 milliárd forintos alaptőkéjét, valamint egy 10 milliárdos tulajdonosi kölcsönt és egy 20 milliárdos MKB-hitelt. Az idén pedig egy kormányhatározattal további 26,5 milliárd forintot is bele kellett pumpálni a cégbe, hogy megőrizzék a működőképességét.
