„Az embereknél kiverik a biztosítékot az eldobható műanyagok”

 Ma aláírtam az egyszer használatos műanyag zacskók betiltásáról szóló petíciójukat, ezzel én voltam a 68 842-ik. (Az interjú 2018.07.08-án készült.) Mennyi a cél?

Minél több aláírást szeretnénk. Ez az egyik legsikeresebb kezdeményezésünk, az óceánok világnapján, június 8-án kezdtük, még csak egy hónap telt el, és máris jelzésértékű eredmény született, ami felhívhatja a döntéshozók figyelmét. Az emberek, úgy tűnik, készen állnak erre a változásra.

Meddig gyűjtik az aláírásokat?

Úgy döntöttünk, hogy a nyár végéig. Nem halogatnám az aláírást, online egyszerűen meg lehet csinálni. A nyáron szembesülnek a legtöbben azzal – amikor vízpart közelében vannak –, hogy milyen komoly problémát okoz az egyszer használatos műanyagok környezetbe  kerülése. A vizekben egyre nagyobb mennyiségben mutatják ki mikroműanyagok jelenlétét, ugyanakkor egy kínai egyetem tudományos kutatócsoportja azt is megállapította, hogy az említett elemek a finom szálló porban is megtalálhatók. Ennek az egészségügyi hatásait már a WHO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete – a szerk.) is vizsgálja. Már messze nem egy esztétikai dologról beszélünk.

Hiszen hiába távozik a műanyag a szervezetünkből – ha távozik egyáltalán – , az „kiválóan” magához tudja vonzani és szállítani a toxikus kemikáliákat. Éppen ezért, ha egy olyan hal vagy más vízi élőlény szervezetébe bekerül, amelyet később mi is elfogyasztunk, akkor azzal folytatódik a lánc. 

Percenként egy kamionnyi műanyag kerül a világ óceánjaiba. Ez is egy szennyezési lehetőség, viszont a finom szálló poros verzió egy új egészségügyi kockázat.

A hazai lakosok mennyire vannak tisztában a mikroműanyagok létezésével?

Egyre inkább tudatában vannak ennek, az eldobható műanyagok kiverik náluk a biztosítékot. Ezért is gondoltuk, hogy a kampányunkat az 50 mikrogrammnál könnyebb zacskókkal kezdjük, hiszen ezek a termékek átlagosan 20 perc használati időt élnek meg.

Tehát a jövőben lehet, hogy például a szívószálak, a kávépálcikák vagy a fültisztitók ellen is felveszik a harcot?

Néhány más nemzet Greenpeace-irodái foglalkoznak ezzel az üggyel is, de már itthon is vannak ilyen kezdeményezései a lakosoknak, civil szervezeteknek, illetve egyes kereskedelmi egységeknek is. „Szívószálmentes nyár”, „műanyagpohár-mentes futóverseny”, „eldobható étkészlet nélküli fesztivál”, csak hogy párat említsek ezek közül. Minap jelentette be például a Lidl is, hogy 2019 végétől az egyszer használatos műanyag termékek egy bizonyos körét nem fogja tovább árusítani.

Hasonló példa a Heineken „műanyagmentes május” kezdeményezése: kukoricából készült poharakat tesztelt a társaság. 

Erről én nem is tudtam, ebből is látszik, hogy egyre több ilyen projekt fut. Ugyanakkor fontos, hogy a jogalkotóknak is lépniük kell. Reméljük, hogy amikor feláll az új hazai környezetvédelmi intézményrendszer, akkor az eldobható műanyag termékek visszaszorítása lesz az egyik első téma, amivel foglalkoznak.

A műanyagok árnyékában kevesebb szó esik a papírcsomagolás problémáiról. Ezzel kapcsolatos kezdeményezést nem terveznek?

Mi most nem, de van olyan Greenpeace-iroda, ahol zajlik ilyen kampány. Sokszor felmerül, hogy alternatívaként szolgálhat-e a papírzacskó a vékony műanyag zacskó helyett. Azt gondoljuk, hogy a szemléletmódnak kell elsősorban megváltoznia, hogy ne néhány másodpercre gyártsunk dolgokat. Tartós, többször használható megoldásokra van szükség, mint például a saját, otthonról hozott vászon-, esetleg a vastag falú műanyag szatyrok, vagy éppen egy fonott vesszőkosár. Ne feledjük: a műanyag zacskók csak az 1970-es években terjedtek el igazán, és azelőtt is volt élet!

Milyen felületeken kommunikálnak?

Egyelőre a saját csatornáinkon: a honlapunkon, a Facebookon és hírlevelünkben, valamint sajtóközleményt is adtunk ki arról, hogy rekordidő alatt elértük az 50 000 aláírást. 

Van kifejezett célcsoport, vagy cél az is, hogy a minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsák?

Minden boltba járó emberre számítunk. Azt is látjuk, sokan vannak olyanok, akik korábban nem voltak környezeti ügyekben aktívak, a műanyagkérdésben mégis cselekednek.

Fiatalokról beszélünk, akik beleszületnek az öko-kultúrába, vagy idősebbekről, akiket már jobban érdekelhet a téma? 

A fiatalok talán nyitottabbak lehetnek a zöldebb alternatívára, ugyanakkor az idősebbek emlékeznek arra, hogy régebben tudták ezeket az eszközöket nélkülözni.

Mi lesz a következő lépés, ha lezárul a kampány?

Benyújtjuk a petíciót és javaslatunkat az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Emellett az alakuló szakmai államtitkársággal is kapcsolatban vagyunk. Ők is látják, hogy ez egy sürgető környezeti ügy. Korábban is volt kormányzati szándék, hogy legalább a termékdíjak megváltoztatásával pozitív befolyást gyakoroljanak erre a körre. Ez a közös munka fog folytatódni, reméljük, hogy felgyorsultan.

Ezen kívül milyen reményeket fűznek az új államtitkársághoz?

Vannak ügyek, amelyekben nagy nyitottságot érzékelünk részükről és vannak olyanok, amelyekben ez csak elméleti módon mutatkozik meg. Ilyen például az ökológiai gazdálkodás támogatásának, terjesztésének kérdése, ahol viszonylag jó elméleti nemzeti stratégiát dolgoztak ki, viszont a végrehajtása nagyon lassan, vagy nem halad.

Volt olyan kampány a Greenpeace Magyarország történetében, amely hasonlóan népszerűnek bizonyult?

Korábban az Északi-sarkvidék megmentéséért indított, most is zajló petíciónk ért el hasonló eredményeket. Globálisan eddig több mint 8,6 millióan csatlakoztak, de idehaza is túlszárnyaltuk a jelenlegi, az eldobható műanyag zacskók elleni projektünk számait is, viszont ilyen rövid idő alatt nem voltunk ennyire sikeresek eddig még soha.

Miért érintette az Északi-sarkvidék megmentése ennyire érzékenyen a hazai lakosokat?

Közismert, hogy az olvadó sarkvidéket számos veszély fenyegeti: a klímaváltozás mellett az olajkitermelés megindulása, a túlhalászás is. A jegesmedvék sorsáról is sok szívszorító felvétel látott akkor napvilágot. A műanyagok problémájához hasonlóan a sarkvidék ügye is olyan globális méretű, ami miatt sokan csatlakoznak a Greenpeace kampányához.

Tehát nem kell, hogy valaki ott éljen, ahol a probléma zajlik, ahhoz hogy motiválható legyen. 

Mindenki ott él, ahol az Északi-sarkvidék problémája, illetve a műanyagszemét-szennyezés is zajlik: a Földön. Ezeket a környezeti ügyeket mi, az emberek okozzuk, és a következmények is súlyosan visszahatnak ránk, függetlenül attól, melyik országban élünk. Ezért van arra szükség, hogy minél hamarabb lépjünk fel a megoldások érdekében.

Végezetül, van egy Stop Paks II. névre keresztelt kezdeményezésük is, amelynek egyértelmű a célja. Érdemes olyan kampányt indítani, amely az aktuális kormányzat egy kiemelt projektje ellen irányul?

A Greenpeace politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet. A problémák megelőzése és azoknak a megoldása irányából közelítjük meg a kérdéseket, nem abból, hogy az adott kormányzat támogatja-e vagy sem. A nukleáris energia akár polgári, akár katonai célú felhasználása ellen a Greenpeace 1971-es nemzetközi megalakulása óta kampányol. Mindenképp sikeres volt a környezetvédők hozzáállása, hiszen a megújuló energiaforrások felhasználása és népszerűsége világszerte jelentősen megnőtt. A Belenénél tervezett bolgár atomerőmű építését is végül környezetvédőkből és a lakosságból álló széleskörű mozgalom akadályozta meg 2013-ra. Nincs elérhetetlen cél, ha kellően sokan, elszántan és kitartóan akarjuk!

forrás: zip.hu