Nem kérnek a szemétszállítás „Klikjéből”
Decemberben fogadták el hulladékazdálkodás országos szintű átalakítását lehetővé tévő törvényt, majd február elején bejelentették, hogy áprilistól megkezdi működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. A hírt az érintett felek egyike sem fogadta örömmel. Tarlós István szerint a rendelkezés hátrányos a fővárosra és módosíttatná a törvényt, az MSZP egyenesen a nápolyi katasztrófa megismétlődésétől tart, de mérsékeltebb véleményformálók szerint is sok a kérdőjel.
Valószínű, hogy az oktatáshoz hasonlóan a központosítás a szemétszállítás esetében sem oldja meg a problémákat. Gémesi Györg, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondja: a rendszerből 50-60 milliárd forint hiányzik, elsősorban az utóbbi években kivetett új adók, és a rezsicsökkentés miatt. „Kikerült egy nagy csomó bevételi forrás a rezsicsökkentés következtében, illetve olyan többletterhek kerültek a hulladékgazdálkodásra, mint a tranzakciós adó, a lerakási járulék, az elektronikus útdíj, a telefonadó és sorolhatnám tovább” – mondta Gémesi György. "Ráadásul, ha egy központi számlakibocsátás van, akkor ott egy nagyon komoly időt vesz igénybe, mire az emberek ezt a változást akceptálni tudják, és valóban oda fogják befizetni a pénzt. Amikor arról beszélünk, hogy a közoktatás államosítása után a Klik mint egy központi nagy állami szervezet nem működik hatékonyan, és látjuk, hogy mi a következménye a közoktatásban, akkor gondoljuk el, hogy egy ekkora nagy holding, egy állami szervezet megint, hogy fogja működtetni a lakosságérzékeny hulladékszolgáltatást” – tette hozzá Gémesi György.
Gémesi szerint az a terv, hogy a lakosságnak a szemét súlya alapján kell majd fizetni a díjat, rendkívül nehezen és költségesen megvalósítható, ráadásul valószínűleg sokkal több lenne az illegális hulladéklerakó, miközben a legálisan működő lerakók is megtelnek. Erről már tavaly októberben beszélt a kancelláriaminiszter. „Várhatóan a következő öt évben a kapacitásaink betelnek, ezért új hulladékgazdálkodási stratégiára van szükség, ahol előtérbe kerül az égetés” – mondta korábban Lázár János.
Az Orbán-kormány volt környezetvédelmi államtitkára szerint azonban az égetés nem XXI. századi megoldás, bármit is mond a kormány. „Az Európai Unió a hulladékos prioritási listáján az utolsó előtti helyre helyezi az égetést még akkor is, ha áramot vagy hőenergiát termelnek vele együtt” – mondta Illés Zoltán. A volt államtitkár szerint ráadásul nincs olyan település, ahol jelentősebb tiltakozás nélkül lehetne felhúzni egy szemétégetőt. A környezetvédő szerint nem észszerű, hogy a kormány ezt a megoldást erőlteti, a háttérben inkább beruházók anyagi érdekei sejthetők. „Egy hulladékégető, természetesen kapacitásfüggő, de akár 30-40 milliárd forintos beruházás lehet. Ha öt ilyennel számolunk, akkor az 200 milliárd, és máris ott a nagyszerű üzlet, amiből szépen lehet azért síbolni” – tette hozzá Illés Zoltán.
A központi szemétszállító cég létrehozásáról Illés Zoltán azt mondta: az a korábbi rossz döntések miatti tűzoltásnak jó, megoldást azonban nem jelent. „A hulladékgazdálkodás területén vannak területi különbségek az országon belül, ezt hosszú távon felül kell vizsgálni és meg kell nézni, ez hogy hozható egy kalap alá. Ennek fontos eleme az, hogy egységes koordináció alakuljon ki Magyarországon, ennek a lépése következik be április elsején” – mondta Tuzson Bence, kormányzati kommunikációs államtitkár. Bár egy új cég beiktatása a rendszerbe óhatatlanul növeli a működési költségeket, Tuzson Bence szerint az új Holding miatt nem lesz szükség a lakossági díjak emelésére.
Források:
