Mennyi a víz egy nagy adag steakben?
Időszerű kérdés a víz világnapján. Miért épp a steak került terítékre? Mert a hazai háztartások ökolábnyomának 42%-áért élelemfogyasztásunk felelős – beleértve élelmünk előállításának, szállításának, vízigényének lábnyomát is.
Kezdjük a vízzel. A Föld édesvízkészlete állandó: 200 000 km3 – ebből lehet csak kielégíteni a növekvő igényeket. Ahhoz, hogy a Föld 7,2 milliárdos népességének minden tagja ugyanannyi vizet használjon naponta, mint a fejlett országok lakossága, már most 3,5 Föld édesvizére lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy takarékoskodni kell vele.
A Föld édesvízkészletének 70%-át élelemtermelésre (növénytermesztésre, állattenyésztésre) használjuk föl. Ha ismerjük ételeink vízlábnyomát, és erre is figyelve állítjuk össze a napi menüt, azzal sok vizet megtakaríthatunk.
LÁBNYOMUNK A VÍZBEN
A vízlábnyom vízhasználatunk környezeti hatását fejezi ki. Jelzi mindazt a vízmennyiséget, amennyit közvetlenül (láthatóan) elfogyasztunk és amennyit közvetve (láthatatlanul) az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások és élelmünk előteremtéséhez használtak el.
Napi vízigényünk mindössze 4%-át fogyasztjuk el közvetlenül, és ennek csak 10%-át fordítjuk ivásra, főzésre.
A HASZONÁLLATOK NAGY LÁBON ÉLNEK
A húsok, a sajt, a tej, a tojás, azaz az állati eredetű termékek vízlábnyoma jóval nagyobb, mint a növényeké. Különösen a nagyipari állattartás környezeti hatása jelentős, mivel ott legeltetés helyett búzával, kukoricával, szójával etetik az állatokat, és ehhez rengeteg takarmányt kell termelni, öntözni, ugyanis az állatokkal megetetett mennyiségnek az évek során csupán 10%-a hasznosul, azaz alakul át hússá, tejjé vagy tojássá.
1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez.
HÚSMENTES HÉTFŐVEL JELENTŐSEN CSÖKKENTHETŐ VÍZLÁBNYOMUNK
Ne mondjunk le a húsról, de együnk kevesebbet és minőségit – a helyi piacokon, kistermelőknél vásároljunk, keressük a legelőkön, szabadon tartott állatok húsát, azoknak kisebb a vízlábnyoma
és nagyobb a tápértéke. Zöldségből, gyümölcsből pedig kerüljük a távolról szállított primőrt, lehetőleg idényterményt válasszunk közelben termeltből.
Étkezésünk környezeti hatása nagyobb, mint energiafogyasztásunké.
Hallott már a klímabarát tányérról? www.husmenteshetfo.hu
Forrás: Greenfo
