Kevesebb esőerdő, több üzemanyag?
Brüsszel-Budapest, 2013. szeptember 9. - Az európai gépjárművezetők arra kényszerülnek, hogy üzemanyag tartályaikba egyre nagyobb mennyiségben töltsenek esőerdő-pusztító pálmaolajat, s ezzel tovább növeljék a sokat vitatott bioüzemanyagoktól való függést - derült ki egy ma közzé tett tanulmányból. A friss adatok szerint a pálmaolaj felhasználás az előrejelzéseknél sokkal nagyobb mértékben nőtt, s már a biodízel 20%-át teszi ki.
Az elemzés [1] néhány nappal az EU sokat vitatott bioüzemanyag politikájával kapcsolatos fontos európai parlamenti szavazás előtt [2] látott napvilágot. Az európai parlamenti képviselőknek arról kell szavazniuk, hogy korlátozzák-e a bioüzemanyagok felhasználását, ugyanis azok szerepet játszanak az éghajlatváltozás és az erdőirtások erősödésében és az élelmiszer árak emelkedésében.
A pálmaolaj az egyik fő hajtóereje a tömeges erdőirtásoknak, az élőlények pusztulásának, helyi közösségeket sújtó konfliktusoknak és az éghajlatváltozás fokozódásának. Riasztó látni az európai járművek pálmaolaj-felhasználásának ilyen mértékű emelkedését. Ez a növekedés tovább fog folytatódni, kivéve, ha az európai parlamenti képviselő megállítják a bioüzemanyagok térnyerését.
Máskülönben a gépjárművezetők tudtukon kívül arra kényszerülnek, hogy olyan üzemanyaggal töltsék meg tankjaikat, amely elpusztítja az esőerdőket, a helyi közösségeket és tönkreteszi éghajlatunkat - jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Az új adatok azt mutatják, hogy az európai polgárok a korábban gondoltnál sokkal nagyobb mennyiségben használják fel a káros pálmaolajat járműveikben - Európában az üzemanyag célú pálmaolaj felhasználás 365%-kal nőtt az elmúlt hat évben. Noha a pálmaolaj nagy részét Európában élelmiszerként és kozmetikumok előállítására használják fel, a növekedés 80%-áért a biodízel iránti kereslet volt felelős. Az adatok szerint Magyarországon a biodízel előállítására felhasznált pálmaolaj mennyisége 350%-kal nőtt az elmúlt hat évben, miközben az egyéb célra történő felhasználás 75%-kal csökkent.
A megfigyelt növekedés a pálmaolaj felhasználás fenntarthatatlanságára vonatkozó számtalan figyelmeztetés ellenére következett be.
A pálmaolajból előállított biodízel számít az európai piacon szereplő legkárosabb bioüzemanyagnak. Összefüggésbe hozzák a Dél-kelet Ázsia erdeinek gyors kipusztításával, amely az éghajlatváltozást fokozó üvegházhatású gázok kibocsátását, erdőtüzeket és szmog létrejöttét okozza a térség minden részén. Az olajpálma ültetvényeket szintén összefüggésbe hozzák munkajogi jogsértésekkel, gyermekmunka alkalmazásával és több száz esetben a helyi közösségek és a pálmaolaj cégek közötti föld konfliktusok kialakulásával. [3]
Ha egy járművet pálmaolajból származó „biodízellel” hajtanak, az éghajlati szempontból sokkal rosszabb, mint a sima dízel olaj felhasználása a közvetett földhasználat változás által okozott hatások miatt. [4]
A fejlődő országok civil szervezetei aggodalommal figyelik az EU bioüzemanyag politikájának alakulását. A pálmaolaj ilyen mértékű európai felhasználása fokozza az erdőirtást, a földzsákmánylást (land grab) és a konfliktusokat Indonéziában. A bioüzemanyagok felhasználásának egy felső határt kell szabni és csökkenteni kell azt, különben Európa csak fokozza az olajpálma térnyerése miatt az indonéz lakosságot sújtó problémákat – tette hozzá Nur Hidayati, a Föld Barátai Indonézia kampányfelelőse.
Amennyiben európai parlamenti képviselők nem korlátozzák a bioüzemanyagok iránti igényt, az EU pálmaolajtól való függése tovább fog nőni a 2020-as célkitűzéseknek való megfelelési kényszer következtében. [5] A tanulmány szerint az európai terményekből történő biodízel előállítás tetőzik/stagnál, miközben a pálmaolajból való biodízel előállítás további 40%-os növekedése várható.
További információ:
Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, telefon: (70) 340-8965
Ladányi-Benedikt Ildikó, kommunikációs munkatárs, Magyar Természetvédők Szövetsége, telefon (70) 391-4764
Jegyzetek:
[1] THE EU BIOFUEL POLICY AND PALM OIL: CUTTING SUBSIDIES OR CUTTING RAINFOREST? Az International Institute for Sustainable Development (IISD), által a Föld Barátai Európa számára készített tanulmány.
http://www.foeeurope.org/IISD-
[2] Az Európai Parlament plenáris szavazása várhatóan 2013. szeptember 11-én lesz Strasbourgban. A téma plenáris vitája 2013. szeptember 9-én, hétfőn zajlik az Európai Parlamentben.
[3] ADDRESSING THE IMPACTS OF THE EU’S AGROFUELS POLICIES ON INDONESIA. 2013 A Down To Earth, a 11.11.11, a Friends of the Earth Europe, a Watch Indonesia, a Sawit Watch, a Walhi és a Misereor által készített háttéranyag :
https://www.foeeurope.org/
[4] A „közvetett földhasználat-változás” (Indirect Land Use Change - ILUC) olyankor jelentkezik, amikor egy földterületen, amelyet egyébként élelmiszer célú növények termesztésére vagy állattartásra használnának, bioüzemanyag célú növényeket termesztenek. Emiatt új földterületeket kell felszántani a világ más részein, hogy megtermeljék az élelmiszert vagy a takarmányt, ezáltal értékes ökoszisztémákat, élőhelyeket, szénraktárakat (mint például erdők, tőzeglápok) pusztítva el. Ennek a folyamatnak következtében több millió tonna üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, felgyorsítva ezzel az éghajlatváltozást. Ez teljes mértékben aláássa az EU bioüzemanyag politikája által ígért környezeti hasznokat.
[5] Egy Németországban múlt hétfőn (2013. szeptember 2-án) közzétett közvélemény-kutatás szerint a német állampolgárok 78%-a szeretné maga eldöntetni, hogy bioüzemanyagot tankoljon vagy sem, miközben 71%-uk ellenzi a bioüzemanyagok pénzügyi és szakpolitikai támogatását.
www.bund.net/nc/presse/
A tanulmány főbb következtetései:
a) Az EU-ban bioüzemanyagok előállításához több pálmaolajat használunk, mint korábban gondoltuk:
Az Európában előállított biodízel 20%-a importált pálmaolajból készül – ehhez hozzájön még a már felhasználásra kész, pálmaolaj tartalmú importált biodízel.
A korábbi becslések még csak 12-13%-ról szóltak (2007-2009)
http://ec.europa.eu/energy/
b) Az EU a világ pálmaolaj termelésének egyik legnagyobb felvevőpiaca, 12-15%-os részaránnyal.
c) Az EU ma 40%-kal több pálmaolajat fogyaszt (élelmiszer céllal, üzamanyagként és kozmetikumokban) mint hat évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy folyamatos figyelmeztetések hangzottak el az olajpálma ültetvények térnyerésének fenntarthatatlan voltával kapcsolatban, és számos látványos figyelemfelkeltő civil megmozdulás, kampány volt e témában.
d) Az európai pálmaolaj-felhasználás növekedése 80%-ban a bioüzemanyagoknak köszönhető: a bioüzemanyag célra felhasznált pálmaolaj importja 365%-kal növekedett 2006 és 2012 között.
Magyarországon a biodízel előállítására felhasznált pálmaolaj mennyisége 350%-kal nőtt az elmúlt hat évben, miközben az egyéb célra történő felhasználás 75%-kal csökkent.
e) Európában a bioüzemanyagok előállítása egyre nagyobb mértékben a pálmaolajra támaszkodik:
- 2006-ban a biodízel 8%-a készült pálmaolajból, míg 2012-ben már 20%-a.
f) Európa nem képes kielégíteni a bioüzemanyag alapanyag igényt saját forrásból – az EU biodízel szektora egyre nagyobb mértékben függ a pálmaolajtól:
- Az EU repce termesztése több mint 5 millió tonnával nőtt 2006 és 2009 között, de még így sem képes lépést tartani a bioüzemanyagok iránti megnövekedett kereslettel, és az előrejelzések szerint a termesztés szintje nem fog tovább nőni.
g) A biodízel iránti további kereslet, amennyiben a célkitűzések továbbra is emelkednek, várhatóan csak egyre több pálmaolajjal lesz kielégíthető:
- Ha az Európai Parlament az e heti szavazáson nem szab felső határt az élelmiszernövény alapú bioüzemanyagokra, és nem veteti teljes mértékben figyelembe a bioüzemanyagok termesztése következtében kibocsátásra kerülő üvegházhatású gázokat, akkor az európai biodízel kereslet 2020-ra duplájára nőhet; a pálmaolaj importból származó biodízel mennyisége pedig becslések szerint további 40%-kal nőhet (vagy további 1 millió tonna olajpálma).
- Ezen felül az EU egyre nagyobb mennyiségben importálni fog fogyasztásra kész biodízelt, amelynek 30-50%-a pálmaolajból készül.
Forrás: Ladányi-Benedikt Ildikó
kommunikációs és adománygyűjtő munkatárs
Magyar Természetvédők Szövetsége