Nejlon helyett vászon
Fogyasztói társadalmunk egyik szimbólumává vált a nejlonzacskó.
Gondoljunk csak bele, hogy egy átlagos bevásárlás alkalmával milyen sok
nejlonzacskót viszünk haza magunkkal, amelyek ahogy hazaértünk a kukában
végzik. Megdöbbentő, de átlagosan egy zacskót körülbelül 25 percig
használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket.
A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik: az eldobált nejlonzacskók mellett, a lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyaggal való szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek, amelyek az óceánok közepén keringenek.
A számok tükrében
2007-ben hazánkban naponta 1.300.000 darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 Ft-ot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.
Miből van?
A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogén láncokból állnak. A szokásos jelölés a termékeken, hogy LDPE, HDPE, illetve az újrahasznosíthatóságot jelző körbe nyilas háromszögben a 02 (LD) és a 04 (HD) számok utalnak a PE alapanyagra. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak, amelynek hiányával egyre jobban küzd az energetikai ipar. Akkor mégis, miért pazaroljuk olyasmire, amiből negyed óra alatt szemét lesz??
Kitekintő
Napjainkban a Föld műanyagszatyor kibocsátása havonta kb. 38 mrd db, vagyis napi 500 millió. A világon percenként 1 millió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai 500 db nejlonszatyrot használ el egy év alatt.
Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angeles teljes tilalmat vezettek be az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskók ellen, ugyanis évente 2 millió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról. Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.
Széteső zacskók
Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz, a biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották nem lebomló társaikat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskók esetében ténylegesen bekövetkezik-e a mikroorganizmusok és enzimjeik által végzett biológiai átalakulás. A kukoricakeményítőből, vagy pl. tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak. Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.
Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabbak lehetünk egy egyedi dizájnos táskával, mint az áruházak, boltok önreklámozó nejlonszatyraival.
Idén július 3-án ismét megrendezésre kerül a Nejlonzacskómentes Nap, amelyen a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives nevű szervezet irányításával, számos ország civiljei és hatóságai szerveznek kampányokat. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei vállalták, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos életmód ezen elemi szintű követelményére. A nemzetközi kampány oldala itt elérhető: www.plasticbagfreeday.org (angol nyelven)
Mondj nemet a műanyagzacskóra!
A Nejlonzacskó mentes nap plakátja innen letölthető
A kampány részeként indul az őszig tartó ReSzütyő pályázatunk, amelyről bővebb információ itt található!
