A többi: néma csend...
2012. április 19-én súlyos autóbalesetet szenvedett és magunkra hagyott bennünket Szalai Péter. A Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület vezetőségének tagjaként meghatározó szerepet vállalt a tömegkályha technológiájának magyarországi meghonosításában és továbbfejlesztésében.
Nincsenek szavak. Csak bámulunk némán magunk elé. Ha
lennének rá szavak, elmondanánk, mekkora űr maradt utána. Ha lennének rá
szavak, elmondanánk, miért szerettük őt oly sokan, olyan nagyon. Emberség.
Egyenesség. Hihetetlen lelki erő és kitartás. Lendület. Humor. Bátorság.
Bölcsesség. Péterben mindez egyben megvolt.
Ő ebben a hamis, képmutató világban képes volt egyenes, nyílt, őszinte és bátor
Ember maradni, az elveihez ragaszkodni akkor is, ha néha szemben úszott az
árral. Talán éppen ezért volt akkora húzóereje, ezért voltunk oly sokan
körülötte. Olyan volt, mint egy bölcs sziget az ostoba világtengeren: mi, a
tengerben kapálódzók néha megpihenhettünk általa, erőre kaptunk tőle ahhoz,
hogy tovább ússzunk.
Ő most széttárná két karját, mosolyogna, és azt mondaná: „A lehetőség mindenkinek adott, hogy sziget legyen. Hajrá!”
A Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület
vezetőségének tagjaként meghatározó szerepet vállalt a tömegkályha
technológiájának magyarországi meghonosításában és továbbfejlesztésében. Ez
irányú munkásságát nemcsak hazai berkekben, hanem külföldön is elismerték. A
tömegkályha-építés egyik dán nagymestere is felfigyelt innovatív megoldásaira,
így meghívására többször vett részt különféle nemzetközi projektekben, így egy
dániai tömegkályha-oktatóközpont felépítésében is.
Széleskörű oktatási és szemléletformáló tevékenységet folytatott. Írásai nem
csak az interneten jelentek meg − ahol több tömegkályhás oldalt is kézben
tartott −, de tanulmánykötetben és szaklapok hasábjain is publikált. Nagyszerű
előadóként rendszeresen tartott az ökofilozófia mélységeibe is bepillantást
engedő egyetemi foglalkozásokat az ELTE környezetföldrajzos hallgatói számára.
Emlékezetesek maradnak előadásai is, így a Humusz Zöld kalandozások sorozatában, különösen nagy
érdeklődés mellett megtartott, inspiráló bemutatója.
Szürke eminenciásként − a Védegylettel együttműködésben − fáradhatatlanul dolgozott a Földünk válságjelenségeivel foglalkozó külföldi készítésű filmek magyarításában. Munkáját dicséri többek között a Tárgyaink története, a Hülyeség kora, vagy a Közösség ereje című filmek magyar változatainak elkészítése. Nélküle nem jöhetett volna létre és szellemi vezetése nélkül nem működhetett volna éveken át lakóhelyén, Máriahalmon, a falutelevízió sem.
Élete példaértékű: legyünk minél többen ilyen önzetlen kis szigetté ezen a tengeren, hiszen valamennyien érezzük, mekkora szükség lenne rá…
Az utolsó tiszteletadásra 2012. május 17-én, csütörtökön
10.30-tól kerül sor a budapesti Új Köztemetőben.
Péter családja és számtalan tisztelője mellett búcsúzik tőle a Környezeti Nevelési
Hálózat Országos Egyesület, a Védegylet és a Máriahalom Televízió egykori
stábja.
Forrás: greenfo.hu
