EU-milliárdok fosszilis energiahordozókra
A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat múlt héten nyilvánosságra hozott kutatásából kiderül, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 2007 és 2010 közötti időszakban 2,8 milliárd euróról 5 milliárd euróra növelte a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó hiteleinek összegét (1).
Az EIB-nek, mint az Európai Unió „házi“ bankjának elsődleges célja, hogy az EU céljainak megvalósulását támogassa. Ezen célok közé tartozik a CO2 kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ig, valamint 80-95%-os csökkentése 2050-ig (az 1990-es bázisévhez viszonyítva). A 72 milliárd euró felett diszponáló intézménynek, mint a világ legnagyobb közbankjának a portfóliójában az energiahordozókkal kapcsolatos hitelezés a második legmagasabb tételt képezi. A vizsgált négy évben az energiaszektornak nyújtott hitelek között a fosszilis energiahordozók képviselik a legmagasabb arányt 16 milliárd euróval, miközben ugyanebben az időszakban a megújulókkal kapcsolatosan mindössze 13 milliárd eurós összeget találunk (2).
Piotr Trzaskowski, a Bankfigyelő energiaügyi koordinátora
szerint: „A kutatás rávilágít arra, hogy az EU klímaváltozás elleni küzdelme
mennyire képmutató. Miközben magát a klímaváltozás elleni harc legnagyobb
szereplőjének állítja be, a céljait támogató közbank milliárdokat juttat olyan
infrastrukturális beruházásokra, melyek akár 40-50 éves fosszilis függőségbe
vezetnek országokat. Miközben a bank láthatóan előrelép a megújuló
energiahordozókkal kapcsolatos hitelezései terén, mindezt elhomályosítja az a
jelentős mértékű finanszírozás, mely fosszilis energiahordozók felé áramlik.”
A kutatás alapján az energiaszektor támogatásának mindössze 5 %-a került az
energiahatékonysági beruházásokra, miközben a bank folyamatosan finanszíroz
szénerőműveket. Ezek között nem csak meglévő létesítmények, hanem teljesen új
beruházások is vannak, mint például Németországban, vagy Szlovéniában (3). Az
új tagországok esetében a többségében fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó
projektek támogatásával az EIB a jelenlegi, fenntarthatatlan rendszerek
megmaradását segíti elő.
„Elengedhetetlen, hogy az EIB mielőbb felülvizsgálja saját, energiával
kapcsolatos belső politikáját, melyet a klímakutatások eredményeinek és az EU
2050-re megfogalmazott céljainak kell alárendelni” –mondta el Anna Roggenbuck,
a Bankfigyelő EIB koordinátora. „A banknak azonnal fel kell hagynia a szénhez
kapcsolódó projektek finanszírozásával, valamint ki kell dolgoznia és mielőbb
végre kell hajtania a többi fosszilis energiahordozó finanszírozásának
megszüntetését. Ezzel egy időben a forrásokat át kell vezetni az
energiahatékonyság és megújuló energiaforrások irányába”.
(1) A tanulmány elérhető (angol nyelven): http://bankwatch.org/publications/carbon-rising-european-investment-bank-energy-lending-2007-2010
(2) A Bankfigyelő által alkalmazott módszer (a projektek
kategorizálása terén) elér attól, amit az EIB használ. Részletek a tanulmány
29. oldalán találhatók.
(3) Az EIB által finanszírozott szlovéniai szénerőműről
további információk elérhetők angol nyelven:
http://bankwatch.org/our-work/projects/sostanj-lignite-thermal-power-plant-unit-6-slovenia
Forrás: www.mtvsz.hu
