Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 6 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lakj a fényben!

Reneszánszát éli a szalmabála-építészet
Év: 
2014
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány
A szalmabála, mint építészeti alapanyag a XVIII. század végén terjedt el világszerte, majd az 1970-es években kezdtek el újra érdeklődni iránta.

A szalma konzervált fény, hisz alapanyagát fotoszintézis hozza létre. Ez a természetes, biológiailag lebomló építőanyag számos előnyös tulajdonsággal is rendelkezik. Előállítása harmincad (!) annyi energiát igényel a gyakori hőszigetelő anyagként használt polisztirolhoz képest, míg a két anyag hőszigetelő képessége gyakorlatilag megegyezik. Szinte mindenhol helyben beszerezhető, így a szállítás energiaigénye is csekély.

A szalmaház lebontásakor pedig - mondjuk 100 éves korában - az építőanyag komposztálható. Nem igényel különleges kezelést, hisz anyaga 99%-ban lebomlik. A bálazsineg pedig mehet a szelektív gyűjtőbe.

További jó tulajdonsága még a páratartalom szabályozása vagy a hangszigetelő képessége, de térjünk rá inkább a pénztárcánkat érintő kérdésekre. A szalmabálaházak fűtése nagyon kevés energiát igényel: egy 120 nm-es épület éves fűtési költsége körülbelül 50.000 Ft. Egy tömegkályha vagy egy komposztkazán (esetleg némi napenergiával megtámogatva) télen is megfelelő meleget tud biztosítani. Így társadalmi szinten megtakarítjuk a gázvezetékek kiépítésének energiaigényét, és mivel hosszú távon kevesebb földgáz behozatalára lesz szükség, nő az ország energetikai függetlensége is.

Csak egy kis szakértelem és elszántság szükséges! Az engedélyek beszerezhetőek, hazai előszabvány is létezik már a szalmabála-építészetre (MSZE 3576-2:2012). Sajnos, a kiváló tulajdonságok ellenére sem épül egyre több szalmaház hazánkban. Az építőanyag kiválasztásakor ugyanis a bizalom is döntő tényező. Hiszem, hogy ezt a bizalmat ki lehet alakítani, ezért indítottuk el a www.energiaeskornyezet.hu és a facebook.com/szalmabalaepiteszet oldalt, az utóbbin sok száz külföldi példával.