Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 9 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A világ szemétmennyiségének közel felét égetjük el

  • 2014. szeptember 04.
  • Csilla
Szerző: 
Csilla

A legújabb tanulmány szerint a szemét 41%-a kerül szabályozatlan módon elégetésre, emiatt kevesebbre becsülik az égetésből származó légköri szennyezőanyagok mennyiségét és ezek egészségügyi kockázatait, valamint a klímaváltozásra gyakorolt hatásait.

szemétégetésAz Environmental Science & Technology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint évi 970 millió tonna hulladék ég el otthonokban, üzletekben, utcákon és a lerakókban; a világ összes szemétmennyiségének körülbelül 41%-a. Az ily módon, szabályozatlan körülmények között történő kibocsátások dokumentációja lehetetlen, bizonyos légkörbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét akár 40%-kal is kevesebbre becsüljük. A kutatók felmérték a szén-dioxid, a szén-monoxid, a higany, a szálló por és az égetésből származó egyéb szennyezőanyagok kibocsátásának mértékét is.

Világszerte egyre több gondot okoznak a lerakók területén keletkező tüzek. Márciusban például a Bangkok melletti lerakóban kigyulladt szemét füstjét még egy műholdról is látni lehetett. A legtöbb szemetet olyan jelentős népességű országok produkálják, mint Kína, USA, India, Japán és Németország, a legtöbb égetésből származó kibocsátásokat szintén Kínában, Indiában, de Brazíliában, Mexikóban, Pakisztánban és Törökországban is feljegyeztek.

A szemétégetésből származó szennyezőanyagok között szerepel a higany, a poliaromás szénhidrogének (PAH) és a szálló por (angolul particulate matter, finomszemcsés anyagok). A kutatók szerint a higany és PAH éves kibocsátását akár 10-40%-kal is alábecsülhették. A szálló por 2,5 mikrométeres frakciójának (PM 2,5) kibocsátása a jelentések szerint 34 millió kg évente, de a tanulmány szerint a nyílt - azaz nem szabályozott körülmények között történő - égetésből további 10 millió kg jut az atmoszférába. Ezek a finom részecskék a tüdőbe kerülve asztmát válthatnak ki, de szívbetegségekkel és az idő előtti halálozással is összefüggésbe hozhatóak. A WHO adatai szerint évente 3,7 millióan vesztik életüket légköri légszennyezés miatt.

Az elégetett szemétből származó szén-dioxid kibocsátás globális szinten viszonylag alacsony, 2010-ben mindössze 5% volt. Azonban országokra lebontva ez az arány már sokkal nagyobb lehet. A tanulmányban kimutatták, hogy az a szemét, amit például Szomáliában vagy Sri Lankán égettek el, több szén-dioxidot bocsátott ki, mint amit hivatalosan feljegyeztek. Sajnálatos módon a nyílt szemétégetésből származó kibocsátásokat ritkán jelentik környezetvédelmi ügynökségeknek, tehát nem is kerülnek dokumentálásra, és így a döntéshozatalok során is kimaradnak a tervezésből.

Nagy nehézségekkel jár a szabályozatlan keretek között elégetett hulladékok feltérképezése és az ebből származó szennyezettség mértékének vizsgálata. "Ha légkörszennyezési stratégiákról beszélünk, akkor a hatékony ellenőrzés érdekében az összes szennyezőforrást számításba kellene vennünk. Ha a szennyezés forrásainak jelentős része nem kerül feldolgozásra, akkor ez olyan stratégiák kidolgozásához vezethet, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem lesznek működőképesek." - mondta Christine Wiedinmyer, a tanulmány vezető szerzője.

Forrás: takepart.com