Valami bűzlik a határ túlodalán?

Szentgotthárd eddig azzal büszkélkedhetett, hogy szinte kristálytiszta a levegője. A közvetlenül az Őrség szomszédságában, a nemzeti park mellett élő emberek most veszélyben érzik magukat, mert bár az Európai Unióban a határok csak szimbolikusak, a környezetvédelmi szabályok is egységesek, most mégis attól tartanak, hogy az osztrák határon túl, de a várostól alig pár száz méterre, egy hulladékhasznosítót akarnak építeni. A közelmúltban fórumon ismertették a környezetvédők és a város vezetői, hogy miért nem akarják a szomszédságukban az üzemet.

Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere arról számolt be, hogy egy ismerőse szólt, hogy a BEGAS nevű cég honlapján van egy sajtótájékoztató anyag, ami a várost érintheti. Ebben szinte tényként közölték az ausztriai szakemberek azt, hogy a Szentgotthárdi Ipari Parkban felépül ez a szemétégető. Mintegy mellékesen hirdették ki, hogy a magyarokat majd értesítik. Ezzel indult a lavina. A város és a környezetvédők elkezdtek utána járni a tervezett beruházás.

Labricz Béla, a Szentgotthárdi Önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy a projektbemutatóra a magyar fél részéről senkit nem hívtak meg, annak ellenére, hogy a szemétégető a Szentgotthárd és Heiligenkreuz által közösen üzemeltetett ipari park osztrák területére épülne. Tehát kötelessége lett volna az osztrák szerveknek a magyar részről az ipari park vezetőjét meghívni. Ennek ellenére az ipari park vezetője elment Kismartonba a projekt bemutatójára, ahova biztonsági őrök között nagy nehézséggel sikerült bejutnia. Információi szerint a beruházás lényege az, hogy az osztrák határtól mintegy 300 méterre egy olyan regionális hulladékégetőt kívánnak felépíteni az osztrákok, amely csak Bécs, Felső-Ausztria, Linz szemetét kívánja elégetni, kétszázezer tonna mennyiségben. Ebből 160.000 tonna válogatott égetni való hulladék, negyvenezer tonna szennyvíziszap, és ez az elégetendő hulladék gyakorlatilag csak onnan származna.

Joób Márk egy szentgotthárdi civilszervezet, a Polisz elnöke. Amikor ők értesültek erről a hírről, az osztrák határátkelő közvetlen közelében szerveztek egy félpályás útlezárást. Ez június első felében volt, és nagyon nagy visszhangja volt a médiában. Az osztrák televízió és rádió is közvetítette. .

- Ezek után a két civil szervezetet meghívta a BEGAS cég, hogy tárgyalni szeretne velünk. Mi el is mentünk, és több mint három órán keresztül tárgyaltunk a BEGAS ügyvezetőjével. Megpróbáltak minket meggyőzni, mi pedig sok információhoz jutottunk,

Viniczay Tibor polgármester felidézte, hogy négy évvel ezelőtt ugyanígy tényként ismertették az új képviselő testületnek, hogy elkészül a Szentgotthárd Ipari Parkban egy biomassza-erőmű. Akkor már engedélyekkel, építési engedélyekkel, kivitelezési hozzájárulásokkal rendelkeztek. Szerinte a szemétégetővel is ugyanezt a módszert követték volna: elkészítik a hatástanulmányokat, leengedélyeztetik, és tényként közlik a magyar féllel

– Az életünk a tét. Bármi áron meg kívánjuk ezt akadályozni, és hogyha kell, a kistérségben a lakók segítségével élőláncot fogunk az építési területen alkotni, hogy ne tudjanak dolgozni. Ez nem gyerekjáték. Ez nem jogászok által megfogalmazott pro és kontra véleményekről szól. Három úton lehet megakadályozni a szemétégető felépítését: a civilszervezetek, a lakosok tiltakozása. Nem teheti meg az Európai Unió azt, hogy egy olyan beruházást támogasson, amelyet a területen élő civilek, a lakosság nem akar, sőt tiltakozik ellene. A második a politikai tárgyalás. Politikusok segítségét szeretnénk kérni. A harmadik pedig a gazdaságosságának a vizsgálata. Ennek a szemétégetőnek akkor van lételeme, hogyha a keletkezett energiát valakinek el tudja adni, én személy szerint, ma még nem azt vizsgálom, hogy a környezetet mennyire szennyezi, hanem azt vizsgálom, hogy miért kell ezt a szemetet kétszáz kilométeren keresztül szállítani és pont Szentgotthárdra telepíteni? Azt mondták erre az osztrákok, azért, mert Szentgotthárdnak és vidékének szüksége van a hőenergiára. Nincs szükségünk hőenergiára, ők azt hitték, azt tervezték, hogy a Szentgotthárdi Ipari Parkban dolgozó cégek, és Szentgotthárdi önkormányzat majd megveszi a hőenergiát. Az erre vonatkozó tárgyalásokat meg is kezdtük. Szó nem volt akkor szemétégetőről. A General Motors szentgotthárdi gyárának telepítésével közösen megkezdtük a tárgyalást, és ezt követően, amikor megtudtuk, hogy a szemétégető terve is felmerült, tudatosult bennünk, hogy a biomassza-erőmű energiája tulajdonképpen kevés lenne. Itt az igazi energia a szemétégetőben keletkezik. Amint ezzel szembesültünk, azonnal felfüggesztettünk minden tárgyalást.

A „Magyarországról jövök riportere megjegyezte, úgy hitte, hogy az osztrák-magyar kistérség polgármesterei között napi kapcsolat van, és folyamatosan egyeztetnek. Viniczay Tibor szerint ez így is van, jó kapcsolat van az osztrák oldal önkormányzataival, iskoláival, sportegyesületeivel, de ők is most szereztek tudomást a tervezett szemétégetőről.

– Százas nagyságrendű új munkahelyekkel kecsegtették a polgármestereket, és tudom azt, hogy nagyon sokan ingadoznak, bizonytalanok. A heiligenkreuzi polgármester úr, Franz Mahler úr, nekem nagyon kedves ismerősöm, nagyon jó kapcsolatban vagyunk, több témán dolgozunk együtt, ez az egyetlen egy, amiben nem értünk egyet. A BEGAS-nak elemi érdeke, hogy folyamatosan új, megtérülő tőkeinvesztíciókat hajtson végre. Ők azt mondják, hogy egy szentgotthárdi ipari parkba elhelyezett szemétégető mindenkinek jó. Na most a mindenki alatt ők saját maguk alatt értik, hiszen ez az életvitelünket tenné tönkre. Szentgotthárdban az elmúlt időszakban egy idegenforgalmi fejlesztést kezdtünk el, termálfürdőt építünk. Az osztrákok pontosan tudják: a szemétégetőt a mi termálfürdőnktől egy kilométeres távolságban tervezik.

Cziráky László, a szentgotthárdi Civil Fórum és a Szentgotthárdi Horgász Egyesület elnöke kiemeli azt a fontos tényt, hogy a Szentgotthárd térségében az uralkodó szélirány nyugati, és az év 365 napján telibe kapjuk majd azt a szennyezést, ami a kéményen kijön. A szemetet ott kéne elégetni, ahol keletkezik, és akkor ott csökken a környezetterhelés. Most viszont az történik, hogy ahonnan elhozzák, ott majd csökken, nálunk viszont nőni fog.

Arra az többször hallott érvre, hogy egy modern szemétégető ma már csak minimális környezetszennyezést okoz, a polgármester úr válaszolt: – Ki tud ilyet mondani, hogy semmilyen környezetszennyezést nem okoz egy hulladékégető? Olyan nincs, hogy egy hulladékégető nem okoz semmilyen környezetszennyezést. A hulladékégető valamilyen környezetszennyezést okoz, de ez ne az Őrségi Nemzeti Park, a Rába Nemzeti Park és a Goritskoi Nemzeti Park kellős közepén történjen.

- Javasoljuk majd, hogy egy síparadicsom vagy egy osztrák termálfürdő közelébe építsék fel. Szentgotthárd város képviselőtestületét meghívta a BEGAS cég Bécsbe, ahol megtekinthettünk két hulladékégető művet. Óriási nagy bűz volt, illetve az égés során keletkezett hamu, apró por, ami gyakorlatilag az egész környéket belepte – tette hozzá Labricz Béla.

Mivel csak jogi úton nem lehet megakadályozni ennek a hulladékégetőnek a megépítését, ezért az érintettek nagyon fontosnak tartják a civil szerepvállalást az ügyben. Október 7-én szombaton délelőtt 9-12-ig, az osztrák oldalon közvetlenül a heiligenkreuzi határátkelő osztrák oldalán egy teljes útzárat terveznek az osztrák zöldszervezetekkel együtt.

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen arról érdeklődött a „Magyarországról jövök…” munkatársa, hogy valóban semmilyen hivatalos úton nem tud lépni Szentgotthárd, hogyha ennyire közel a városhoz egy szemétégetőt akarnak építeni. Ott azt mondták, hogy a sajtóból hallottak róla, de semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak. A Környezetvédelmi Minisztériumban hivatalosan szintén nem tudnak a tervről, ezért nem nyilatkoztak.

Schiffer András jogász, a Védegylet munkatársa viszont szívesen vázolta a a nemzetközi jog és egyezmények nyújtotta lehetőségeket. - Magyarországon a 148/1999-es kormányrendelettel hirdették ki az úgynevezett espoi egyezményt az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról. Ennek alapján kapcsolódott be Magyarország, például a verespataki aranybánya engedélyeztetésének a folyamatába, de például az osztrák kormány a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbításának ügyében, szintén az espoi egyezmény keretében kért környezetvédelmi hatástanulmányt, és kapcsolódott be az engedélyeztetési eljárásba. Egy olyan esetben, amikor egy új beruházásnál, például egy szemétégetőnél feltételezhető, hogy a környezeti hatások átterjednek a határon túlra, akkor értesíteni kell a másik felet, tehát az osztrák kormánynak értesítenie kell a magyar felet arról, hogy bekapcsolódhat ebbe az eljárásba. Hogyha a magyar fél, tehát a hatásviselő fél látja úgy, hogy itt a környezeti hatás az ő területére ki fog terjedni, akkor aktívan felléphet. A magyar fél ebben az esetben a kormány, illetve egészen pontosan a környezetvédelmi tárca. Továbbra is azt gondolom, hogy az önkormányzatnak folyamatosan a minisztériumnál kellene kezdeményeznie azt, hogy Magyarország vegyen részt az espói egyezmény keretén belül az ottani engedélyeztetési eljárásba. Tűrhetetlen az, hogy erre érdemi választ a környezetvédelmi tárca nem ad. Adott esetben nyilván jószolgálati lépéseket tehet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Viszont azt azért szeretném megjegyezni, hogy itt a nemzetközi környezetvédelmi jogon kívül is van eszköz elvileg. Már 1980-ban Sólyom László professzor egy monográfiában kidolgozta azt, hogy a hagyományos polgárjog eszközei miként alkalmazhatók ilyen esetekben. Magyarul arról van szó, hogyha semmi más eszköz nem vezet eredményre, Magyarországon indított polgári perekkel, birtokvédelmi, szomszédjogi keresetekkel rá lehet szorítani az osztrák felet, hogy tartózkodjon a szennyezéstől, tartózkodjon a Szentgotthárdon élők egészségének, lakótulajdonuk értékének a károsításától. Ezt sajnos csak utólag lehet megtenni, bár a jog arra is nyújt lehetőséget, hogyha alappal tart valaki károsodástól, akkor a károsodás bekövetkeztét próbálja elhárítani egy polgári keresettel.

forrás:

Veress Ágnes

Magyar Rádió