Újrapapír világnapja! Az akció és a sajtótájékoztató anyagai

A HuMuSz március 1-ét az újrapapírok világnapjának nyilvánítja!

Használjunk több újrapapírt!

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Amellett, hogy az ipari/kereskedelmi papírhulladék begyűjtése és az újrahasznosított csomagolóanyagok piacán értünk el eredményeket, a lakossági szelektív gyűjtés továbbra is gyerekcipőben jár. Még rosszabb a helyzet a háztartási és irodai újrapapírok gyártása és használata terén.

Az újrahasznosított hulladékból készült termékek hazai fogyasztói forgalma minimális . Ennek legfőbb oka a primer erőforrások relatív olcsóságában keresendő. A hulladék anyagok visszagyűjtése, válogatása, tisztítása, újrahasznosítása sokkal nagyobb munkaigényességű, mint az elsődleges nyersanyagok felhasználásával elvégzett gyártási tevékenység. Az ebből adódó fogyasztói ár különbséget - sokszor ráadásul alacsonyabb használati érték mellett - a fogyasztó nem hajlandó megfizetni.

A környezetpolitikai intézkedések az elmúlt 16 év alatt nem voltak képesek csökkenteni a papírhulladékok termelését, papírfogyasztási szokásaink továbbra is pazarlóak. A kéretlen reklámküldemények komoly terheket rónak a környezetre, mivel a reklámhordozó papírokra kivetett termékdíj nem mérsékli a kibocsátást, és a beszedett termékdíj összege sajnálatosan alacsony (2004-ben kb. 780 millió Ft, 2005-ben kb. 1,4 milliárd Ft). Az újrapapír termékek piaci részesedése alacsony, ismertségük nem kielégítő, a kereslet irántuk alacsony.

A HuMuSz álláspontja szerint:

• Komoly állami erőfeszítésekre lenne szükség a papírhasználattal kapcsolatos tájékoztatás és az újrapapírok elterjesztése terén.

• Az állami szervek példamutatása elsődleges fontosságú. A kormányzati szerveknek felelősséget kell vállalniuk és vezető szerepet kell betölteniük beszerzéseik során a környezetbarát termékek előnyben részesítésével, már a pályázati kiírásokban is. Ha beszerzéseik során a hatóságok jelentős része a „zöld” termékeket részesítené előnyben, igen jelentős hatással lehetnének a környezetbarát termékek piacára azáltal, hogy a termelőket a környezetkímélőbb termékek előállítására ösztönözik,

• Sokkal kevesebb papírt kellene használni; mind a háztartásokban, mind az irodákban, hiszen a probléma megoldása nem a hasznosításban keresendő, hanem a megelőzésben. Az újrahasznosítást csak ott elfogadható, ahol a megelőzési lehetőségek kizártak, vagy azokat már kimerítették. Fontos lenne többször használni a papírokat, ahol ez lehetséges

• Ki kell terjeszteni a papírhulladékok lakossági és intézményi szelektív gyűjtését, elsősorban házhoz menő gyűjtőrendszerekkel.

• A jelenlegi hasznosító kapacitásokat bővíteni kell. Az anyagában hasznosítást kell preferálni, amely alatt nem csak a papírból papír rendszereket értjük, hanem a nyersanyag egyéb (pl. szigetelőanyag) felhasználását is támogatni kell. A termikus "hasznosítást" nem támogatjuk.

• Indokolt esetekben, ahol az újrahasznosító ipari kapacitás kiépítése és fenntartása érdekében ez indokolt, meg kell fontolni a fogyasztói árkiegészítés bevezetését, melynek fedezetét a beszedett termékdíjak egy része jelentheti.

A hulladékprobléma lényegére csak a fogyasztói társadalom logikájának megértetésével, a reklám - fogyasztás - hulladék kapcsolódási pontjainak feltárásával lehet rátapintani. Csak így tehető világossá, hogy hol kezdődik a hulladék és hogy mely ponton lehet és érdemes hatékony megelőzési intézkedéseket foganatosítani.

A háztartási hulladékprobléma megoldása hosszú távon csak az ipari társadalom megváltoztatásával lehetséges. Akkor tudunk majd eredményeket elérni, ha lemondunk az állandó növekedés igényéről és a termelésben, fogyasztásban az ökológiai szempontoknak biztosítunk elsőbbséget.

Az újrahasznosított hulladékanyagokból vagy azok felhasználásával készült termékek hazai fogyasztói forgalma minimális (pl. újrapapír füzetek, borítékok, irodai és másolópapírok gyártásának megszűnése, az egészségügyi papírok/WC-papír, papírtörölközők, papírzsebkendők gyártásának rohamos eltolódása a tiszta cellulóz alapú termékek irányába). Ennek legfőbb oka a primer erőforrások relatív olcsóságában keresendő. A hulladék anyagok visszagyűjtése, válogatása, tisztítása, újrahasznosítása sokkal nagyobb munkaigényességű, mint az elsődleges nyersanyagok felhasználásával elvégzett gyártási tevékenység. Az ebből adódó fogyasztói ár különbséget - sokszor ráadásul alacsonyabb használati érték mellett - a fogyasztó nem hajlandó megfizetni. Ezért egyes, indokolt esetekben, ahol az újrahasznosító ipari kapacitás kiépítése és fenntartása érdekében ez indokolt, ésszerű lehet megfontolni a fogyasztói árkiegészítés bevezetését, melynek fedezetét a beszedett termékdíjak egy része jelentheti.

A kormányzati szerveknek felelősséget kell vállalniuk és példamutatóan vezető szerepet kell betölteniük beszerzéseik során a környezetbarát termékek előnyben részesítésével, már a pályázati kiírásokban is. Ha beszerzéseik során a hatóságok jelentős része a „zöld” termékeket részesítené előnyben, igen jelentős hatással lehetnének a környezetbarát termékek piacára azáltal, hogy a termelőket a környezetkímélőbb termékek előállítására ösztönözik.

Mi segítené az újrapapírok elterjedését?

Adó- és díjpolitika

• Differenciált és teljesítményarányos szemétdíj bevezetésére kell kötelezni a szolgáltatókat.
• Ártalmatlanítási díjat kell bevezetni
• A másodnyersanyagból készült termékek ÁFÁ-ját csökkenteni kell, árkiegészítésre, termékdíj kedvezményekre, marketing támogatásra van szükség
• Kötelezővé kell tenni az életútelemzéseket és az eredményeket figyelembe kell venni a jogalkotásban
• Az ökocimkézés fejlesztése
• A direkt mail-ek és a reklámújságok alkalmazását korlátozni kell.

Az állami szervek példamutatása

• A zöld közbeszerzés alkalmazása
• Állami intézményekben a hulladék keletkezésének megelőzése és a keletkező hulladékok szelektálása

Az intézményi büféket és konyhákat célszerű lenne átvilágítani hulladékmegelőzési szempontok alapján.

Az iratkezelést és a belső kommunikáció elektronikus alapra helyezése csökkenthetné a papírfelhasználást és a papírhulladék keletkezését.

Szelektálás, hasznosítás

• A háztartásokig menő gyűjtési rendszereket kell támogatni.
• A szelektálás és feldolgozás többletköltségeit kompenzálni szükséges.
• Az újrafeldolgozó kapacitás kiépülését támogatni kell.

A gazdálkodó szervek felelőssége

A fogyasztói szükségletek újragondolása

• Az üzleti szféra felelőssége a fenntartható fogyasztás előmozdításában a termékek és szolgáltatások tervezése, előállítása és szállítmányozása területein jelentős.
• Környezettudatos terméktervezés (öko-design)
• Irodaházi gyűjtőprogramok kezdeményezése.

Tájékoztatás, környezeti nevelés, zöld iskolák

• Kiadványokkal, CD-ROM-okkal, kisfilmekkel, akkreditált tananyagokkal, hulladékos kiállításokkal kell segíteni a hulladékos ismeretek terjedését.
• Rendhagyó tanórákat lehet tartani iskolákban.
• Iskolai szelektív gyűjtés kezdeményezése.
• újrapapír füzet és környezetbarát irodaszer árusítása
• tartós tankönyvek használata

Életmód, papírfogyasztás, újrahasználat

• Ha a szükséges könyveket, CD-ket, videokazettákat antikváriumokban, könyvtárakban, CD- vagy videokölcsönzőkben szerezzük be, illetve ha különböző eszközöket, szerszámokat közösségi használatban tartunk, akkor az újrahasználatot támogatjuk.

További információ:

Tömöri Balázs, HuMuSz Ház, 386-26-48, 20/32-9-32-38 [email protected]