Újrapapír!
Kinyitod a postaládát. Tele van. De nem a szeretteid által írott levelekkel. Nem is fontos értesítésekkel – bár számla és utolsó felszólítás biztos akad közte… És sajnos, hiába is keresed a kedvesed képeslapját. Van viszont szóróanyag, reklámprospektus – sõt, mostanság hat köteg politikai hirdetés is. És nagyjából mindegy, hogy kötözött sonkát vagy jobb jövõt ígérnek, te olvasatlanul kidobod a papírt. Jól teszed. Jól teszed? A kukád biztosan tele lesz papírral. Összeállításunkban az újrapapírok használatáról, elõnyeirõl, beszerzésérõl és áráról lehet tájékozódni.
A papír a környezetből jön és oda is tér vissza. Csakhogy ma a világ össze fakitermelésének 20%-át a papírgyártáshoz használjuk fel. Egy átlagos nagyságú gyár ma naponta kb. 1000 tonna papírt termel. Egy kiló hagyományos (fehér) papír készre gyártásához 2,2 kg fa szükséges. De kell még hozzá kb. 35 l víz és 8 kWóra energia (áram és gőz) is. Egy felső tagozatos diák egy tanév folyamán átlagosan 12 kilogrammnyi taneszközt „fogyaszt”. Magyarországon az egy főre jutó papírfogyasztás kb. 81 kg/év.
A teljes „problémafa” felrajzolásával érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Például az egészségesebb életmóddal kevesebb papír zsebkendőt használunk. Persze ez csak egy kiragadott példa, (és önmagában nem is biztos, hogy megállja a helyét), csak azt érdemes észrevenni, hogy milyen széles is a megelőzés tárháza. Persze azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy elemnek adott körülmények között mennyire van létjogosultsága. Például (adott víz-, munka-, hulladék-kezelési „díj” esetén) a vászonzsebkendő mennyire lehet „helyettesítő termék”. De a többi papírszemét típusnál is érdemes végiggondolni, miért is van szükség a rengeteg reklámújságra, szórólapra. Vagy miért van a bürokratikus rendszereknek hatalmas papírkibocsátása, miért van szükség erre a rengeteg adminisztrációra, igazolásra, számlára? Vagy miért tudnak eladni annyi sajtóterméket?
A probléma gyökere részletesen
Kétségtelen, hogy a megoldási javaslatoknak csak egy része valósítható meg ezen társadalmi berendezkedésben (pl. a postaládán a stop-reklám, vagy a spórolás és a tudatos vásárlás különböző formái), jó részük azonban csak a meglévő rendszer (a gazdaság, társadalom – egyén!) alapos változ(tat)ásával volna elérhető. „Önkéntes” társadalmi változásra példák a különböző „alternatív” közösségek, a „kényszer” miatt fennmaradt, (ebből a szempontból) „fenntartható társadalmi rendszerek”, például a keleten élő „nomád” népek.
Néhány egyetemen halódóban van a papírgyűjtés, másutt meg most próbálkoznak bevezetni hasonlót. Az újra(fénymásoló)papír elterjesztésével is egyre több helyen próbálkoznak, máshol meg nem is tudnak a lehetőségről. Vannak persze próbálkozások (pl. HuMuSz is) újrapapír füzet gyártásra, de a viszonylag alacsony példányszám miatt árban nem tudják felvenni a versenyt a teszkós füzetekkel. Ezzel szemben a fénymásoló típusú újrapapír mintha egyre olcsóbb lenne. Az egyre jobban fellendülő szemétpostázás is ebbe a témakörbe tartozna, meg a rengeteg irodai papírhulladék és papírcsomagolás (karton).