Hírek téma szerint
Az európai zöld megállapodás – amely kontinensünk válasza lenne a klímaválságra – történelmi válaszúthoz érkezett: az Európai Parlamentben megerősödött radikális jobboldali politikai szereplők eszközként használják a klímavédelmet, veszélybe sodorva a közös zöld célokat. Mi forog kockán, és miért nem engedhetjük meg magunknak a politikai csatározást?
Összesen 141 év börtönbüntetést kaptak egy vegyipari vállalat vezetői, miután bűnösnek találták őket 100 négyzetkilométeres területen a víz és a talaj (PFAS) szennyezésében Észak-Olaszországban. Ezzel precedens értékű döntés született.
Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer) alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren (OKIRkapu) keresztül. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság az adatokat továbbítja a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. részére.
A 2017, 2019 és 2022. évi korábbi ciklusokat követően ez az országjelentés értékeli az elért eredményeket, ugyanakkor ismerteti a magyarországi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos főbb, még fennálló kihívásokat és lehetőségeket.
A Bizottság közzétette az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (WEEE) szóló irányelv értékelését.
A Bizottság pénteken új szabályokat tett közzé a hulladékakkumulátorokból nyert anyagok újrahasznosítási hatékonyságának és visszanyerésének kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozóan.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az egyszer használatos műanyag italpalackok újrafeldolgozott tartalmának kiszámítására, ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozó szabályokról, beleértve a kémiai újrahasznosításból származó tartalmat is.
A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.
Június közepétől késő őszig nyílik ez a növény, és bár máshol direkt termesztik, mi itthon gyomnövényként irtjuk.
A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek szinte bárhol megtalálhatók környezetünkben. Legfőképpen ipari melléktermékekből, nagyobb műanyagok lebomlásából vagy hétköznapi termékekből (például kozmetikumokból és mosószerekből) származnak. Kis méretük miatt könnyen bekerülhetnek az óceánokba, tavakba, folyókba. De mi ezzel a probléma?
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel.
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás?
A kertészek egyetértenek abban, hogy a metszésnek télen van a legjobb ideje, amikor a fák még téli pihenőidejüket töltik, vannak viszont olyan gyümölcsfája, amiket inkább nyáron ajánlott visszavágni, és vannak olyan fák is, amelyeknek a koronaformája miatt van erre szükség, hívta fel rá a figyelmet korábbi cikkében az Agrárszektor.
Még a legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják elviselni azokat a rendszeressé váló, szélsőséges aszályokat, amelyek a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területeit érik. Magyar kutatók frissen megjelent tanulmánya rendkívül aggasztó képet festett arról, hogy mi várhat a térségre a jövőben.
A Nizzai Nyilatkozat nem csupán egy szokásos politikai gesztus, hanem az eddigi leghatározottabb nemzetközi felhívás egy jogilag kötelező érvényű műanyag-egyezményre. Ha úgy tetszik, egy globális hadüzenet született a műanyagok ellen azzal, hogy több mint 90 ország mondta ki: a műanyagszennyezés nemcsak az óceánokat fojtogatja, hanem a testünket, élelmiszereinket és – végső soron – a jövőnket. A kérdés már nem az, hogy van-e baj, hanem az, hogy merjük-e végre a gyökerénél kezelni a válságot.
Hajlamosak vagyunk a környezetvédelemről úgy gondolkodni, mintha az csak a jegesmedvék vagy az esőerdők ügye lenne. Pedig amikor mikroműanyagokat találnak az ivóvizünkben, a vérünkben, vagy épp a hereszövetben, világossá válik: ez nem egy távoli ökológiai probléma, hanem egy már most fennálló súlyos közegészségügyi kérdés is, amelynek hosszú távú következményeit még nem is látjuk teljesen, csak azt tudjuk, hogy már most nagyon para.
Az egyszer használatos műanyagok napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentik, amik nemcsak a természetet, hanem egészségünket is veszélyeztetik. A Műanyagmentes Július egy nemzetközi kihívás, amely arra ösztönöz, hogy apró, ám annál hatékonyabb lépésekkel csökkentsük a műanyagok mennyiségét a mindennapjainkban. Ez a kihívás nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy felismerjük: a valódi változás a kis szokásaink átformálásával kezdődik.
Franziska Kerber kifejlesztette a PAPE-ET, az elektronikai műanyag burkolatok papíralapú alternatíváját, amely javítja az újrahasznosíthatóságot és támogatja a teljesen körkörös terméktervezést. Évente több millió tonna elektronikus hulladék kerül a hulladéklerakókba, nagyrészt azért, mert a kis eszközök olyan anyagokból készülnek, amelyeket szinte lehetetlen szétválasztani és hatékonyan újrahasznosítani.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök szerdán megfenyegette a SpaceX-et, hogy be fogják perelni a céget a fellövések és tesztek során Mexikóban landoló törmelék és szennyező anyagok miatt – írja a Phys.org.
A digitális társadalom gyors tempóban halad előre, ami magával hozza a szemünk előtt kibontakozó hulladékválságot. Az olcsó, rövid élettartamra tervezett elektronikai eszközök – az úgynevezett „fast tech” – robbanásszerű terjedése súlyos terhet ró a bolygóra. Bár első pillantásra ezek a termékek – mint a hordozható ventilátorok, LED-es fogkefék, USB-s fények vagy okos kulcstartók – ártalmatlannak tűnnek, valójában az elektronikai hulladék egyik leggyorsabban növekvő forrásává váltak.
A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.
Múlt héten a francia szenátus jóváhagyta a fast fashion-t korlátozó törvény módosított változatát, amely, ha életbe lép, megtiltaná a gyorsan terjeszkedő kínai e-kereskedelmi oldalak, köztük a SHEIN és a Temu reklámozását.
Minden, június 20-tól forgalomba hozott okostelefonnak és táblagépnek rendelkeznie kell egy úgynevezett energiahatékonysági címkével – hasonlóan a hűtőszekrények, televíziók vagy mosógépek esetében már létező címkéihez.
Nagy füsttel égett a MOHU Budapest telephelyén kétszáz köbméternyi hulladék – közölte megkeresésünkre reagálva a Katasztrófavédelem.
Tudósok kimutatták, hogy a műanyag élelmiszer-csomagolások és más, élelmiszerrel érintkezésbe kerülő műanyagcikkek (FCA-k) normál rendeltetésszerű használat mellett is mikro- és nanoműanyagokkal szennyezi az ételt, írja a Phys.org. Ilyen normál használat lehet például az is, ha valaki lecsavarja a műanyagpalack kupakját, vagy műanyag vágódeszkán vágja az ételt.