Hírek téma szerint
Drónokkal a kikötőböl kiáramló hulladék ellen
Egy úttörő jelentőségű új, globális irányelv került kiadásra egy 90 civilszervezeti tagságot számláló nemzetközi hálózatból, amely műanyagszennyezés-mentes jövőt hirdet. Az elképzelés 10 szabályt sorakoztat fel a végleges cél elérése érdekében, ami ez esetben nem más, mint egy műanyagszennyezéstől mentes jövő. A vízió többek között az első lépést képviseli egy globális mozgalomban [1] ami a társadalom megítélését hivatott megváltoztatni a műanyagok használatát illetően.
A megtermelt élelmiszerek 30-40 százaléka világszerte a kukában végzi, miközben 800 millió ember éhezik.
Csak az Egyesült Államokban évente 12,8 millió tonna ruházat kerül a szemétbe. A szakértők szerint ideje átállni az új ruházat régiből történő előllítására, méghozzá ipari léptékben.
A Vértesi Erőmű telephelyén, Oroszlány közelében kigyulladt egy négyezer tonnás hulladéktároló egy része.
Egerszalókon, Tőgyi Balázs épített egy működőképes komposztkazánt, ami 40 Celsius-fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is.
Idén tavasszal látott napvilágot az az adat, miszerint az Egyesült Királyságban naponta körülbelül 8 millió, vagyis évente körülbelül 3 milliárd papírpohár kerül a szemetesbe - és csupán 400-ból egy kel új életre újrahasznosítás által. A poharak nagy része pedig az elvitelre kért teák és kávék hagyatéka.
A nyári esemény után kapott pozitív visszajelzéseken felbuzdulva ismét garázsvásárt szervezünk– ezúttal Redesign kiállítással egybekötve!
A napokban többször, több forrásból is belefutottunk a láthatóan jó gyakorlatként megosztani kívánt svéd példával, miszerint ők a hulladék 99%-át újrahasznosítják. Ha a bevezetőn kívül a cikket magát is elolvassuk, láthatjuk, hogy ez a magas "újrahasznosítási szám" leginkább a nagy arányú un. "energetikai hasznosításból" fakad, azaz gyakorlatilag elégetik a hulladékot, ami - ahogy korábban már annyiszor írtuk - legkevésbé sem jó megoldás. Annyi helyen találkoztunk a témával, hogy muszáj itt is reagálnunk rá.
Néhány hete került a hírekbe, hogy az amerikai Walmart bolthálózat tesztjelleggel szélesíti zöldség- és gyümölcskínálatát 300 floridai üzletében: ezentúl nemcsak a tökéletes formájú és színű termések kerülhetnek az üzlet polcaira, hanem a "megjelenésükben kihívásokkal küzdő" darabok is. Ez azt jelenti, hogy beveszik az árukínálatba azokat is, amelyeknek minőségével és élvezeti értékével nincs semmi gond, csak épp nem néznek ki tökéletesen (mert esetleg valamilyen külsérelmi nyom van rajtuk, vagy épp a méretük/formájuk tér el a sztenderdtől). Az üzletlánc ezeket olcsóbban fogja árulni, a cél pedig az, hogy ezzel is csökkentsék az élelmiszer-pazarlást. A hazai üzletekben a divány.hu nézett körül.
Sajnos egyik sem. Az Illatos úti, valamint a hortobágyi szennyezések után most Kiskunhalason került elő több tonnányi veszélyes hulladék egy telepen, amit 5 éve záratott be a környezetvédelmi hatóság. A hulladékok begyűjtését végző céget azóta megszüntették, a terület kármentesítését várhatóan adófizetői pénzből kell elvégezniük a hatóságoknak. Az Együtt törvénymódosítást javasol a hasonló esetek megelőzése érdekében.
A következő hetekben rengetegen teszik majd rendbe otthon vagy a hétvégi háznál a kertet - égetik el az avart, vagy például a megmetszett, elszáradt növények ágait. Nem árt azonban tisztában lenni az új tűzvédelmi szabályokkal; az előírás szerint ugyanis már tilos a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése. Aki a szabályt megszegi, nagyon komoly bírságra is számíthat.
Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás - adta hírül BBC News. Az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.
Hamarosan hivatalosan is kimondhatják, a 11.000 évig tartó holocén után új földtörténeti korba léptünk: az ember korába. A tudósok által antropocénnak, vagyis az ember korszakának nevezett földtörténeti korral kapcsolatban már csak az a kérdés, mikor is kezdődött.
Egy friss felmérés szerint, ha Földünk lakossága a jelenlegi ütemben nő, 2053-ra eléri a tízmilliárd főt – most összesen 7,4 milliárdnyian vagyunk. De a népességnövekedés nem lesz egyenletes, egyes területek lakossága megduplázódik, míg máshol, így Európában is folyamatosan és rohamosan fogy. A részletek itt , számunkra most az a lényeg, hogy így vagy úgy, de kijön a matek: 37 év múlva 10 milliárd ember él majd a Földön.
Múlt héten zajlott Budapesten az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia, ahova a világ számos részéről érkeznek a résztvevők, hogy arról beszéljenek, milyen lenne egy nem a növekedés fogalma köré felépített világban élni.
Egy Földünk van, de jelenlegi életmódunk mellett ez nem elég. Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van. Ráadásul a Föld éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést. Pedig tehetünk ez ellen. Már kis odafigyeléssel is képesek lehetünk nagy változást elérni. Kövessük hát a FAO tanácsait!
A műanyagszemét mennyiségének csökkentése ugyancsak kívánatos volna. Egyes számítások szerint 2050-re sikeresen eléri az emberiség, hogy több hulladék úszik majd a vizekben, mint amennyi hal, márpedig az apró plasztikdarabkák elég hatékonyan csökkentik a halak mennyiségét is. A hulladék nagy része csomagolóanyagokból származik, például a zsugorfóliázott élelmiszerek borításából.
A fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését.
Aki látott vagy olvasott már valamennyit a Trónok harcából, az tudja, mi az egész történet legnagyobb csavarja: az, hogy az a sok politika, intrika és öldöklés, ami megtölti azt a többnapnyi filmet és több ezer oldalt, és amiért mindenki odavan, teljesen értelmetlen pótcselekvés. Mindenki el tudja mondani nagy okosan pár sör után a barátainak, hogy abban a sorozatban mindenki idióta, mert halomra ölik egymást a trónért, miközben északról egy zombisereg fenyegeti az egész világot.
Munkába állt Budapest első hulladékgyűjtő hajója, a Tersus. A Dunán közlekedő hajókról, az állóhajókról, illetve a vízparti szórakozóhelyekről gyűjti be a szemetet.
A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).
Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.
Miközben Budapest lakói országosan a legtöbbet fizetik háztartási hulladékuk elszállításáért, decemberre az egész rendszert csődbe viheti az állam által tervezett tízmilliárdos elvonás. A fővárosi képviselők jövő szerdán a főpolgármestert arra kérnék: azonnal egyeztessen az illetékesekkel, mert az utcák koszosak maradhatnak, s még a szelektív gyűjtés is leállhat.
Évente közel tízmillió fát fogyaszt el Magyarország. Átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980.000 tonna papírhulladék keletkezik. A felhasznált papír legnagyobb részét a postaládába dobott bolti katalógusok, hirdetések, szórólapok képzik, de emellett népszerű papírhulladéknak számítanak az újságok, a csomagolóanyagok, az iratok, és a különböző termékek papírcsomagolásai is.