Hírek téma szerint
Az európai háztartások és vállalkozások által termelt kommunális hulladéknak 2025-től legalább az 55 százalékát újra kell hasznosítani az Európai Parlament által elfogadott új tervezet értelmében, vagyis legalább ilyen arányban szelektíven kell majd gyűjteniük kommunális hulladékukat. A tervek szerint 2024-től a biológiailag lebomló hulladékokat, 2025-től pedig már a háztartási textilhulladékot is külön kell majd gyűjteni is.
Negatív hulladék kibocsátású vízitúrát szervezett április 22-én, a Föld Napján a Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Tisza-tavon. A 68 aktivista meglehetősen tisztának találta a környezetet, de 33 zsáknyi szemét, egy raklap, egy vashordó és néhány gumiabroncs eltüntetésével sikerült tovább javítani a tó állapotát.
A Genfi-tóban lévő műanyaghulladékok nagy mennyiségű méreganyagot tartalmaznak – figyelmeztetnek svájci és brit kutatók a Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányukban.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események a mezőgazdasági termelésre, ezáltal pedig az élelmiszerellátás biztonságára is hatással vannak, így az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben számos ezzel kapcsolatos problémával kell majd szembenéznie. A megoldáshoz elengedhetetlen az innovatív termelési és tárolási technológiák kifejlesztése és a hatékonyság növelése, de amint arra az április 22-i Föld Napja is emlékeztet, igen sürgető lenne a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is.
Tudtad-e, hogy a valaha létezett összes műanyag fele az elmúlt 13 évben készült? És azt tudtad-e, hogy a műanyaggyártás mértéke egyre jobban növekszik, de csak 9%-át hasznosítják újra?
A Körkörös Gazdaság oldal a Föld Napja alkalmából vár fotókat és videókat, mert ahogy írják: "Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ti mit tesztek környezetünkért, hogyan óvjátok természeti kincseinket, ezért április 22. éjfélig várják képeiteket, rövid videóitokat, melyeket a [email protected] e-mail címre küldhettek el számukra."
Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.
Az óceán messze van, a magyar ember pedig tengeri szörnyeket úgyse eszik. Ettől függetlenül a műanyag hulladék nálunk is húsba vágó probléma.
Ki ne bosszankodott volna azon, hogy a csizmája csak fél szezont bírt ki, mert a cipzárja felmondta a szolgálatot? Vagy hogy a mobiltelefon kijelzője alig másfél évig húzza, és utána kénytelenek vagyunk új készüléket venni? Vagy hogy a szemüveget havonta kell visszavinni az optikushoz, hogy itt-ott javítgasson rajta? Ha pedig nem akarunk így járni, vásárlás előtt hetekig kell bújnunk a különféle weboldalakat és vásárlói véleményfórumokat, hogy rátaláljuk azt a terméket, ami ár/érték arányban elfogadhatónak tűnik. De még így is csak remélhetjük, hogy nem mi esünk bele a hibaszázalékba, és a tárgy kihúzza az optimális ideig.
Évente több mint 3 millió leselejtezett autóról nem tudják a hatóságok, hogy mi lesz a sorsuk.
Azt mindannyian tudjuk, hogy kutyánk után zacskóba kell szednünk a közterületen elhullajtott ürüléket, különben bírságot kockáztatunk meg. Környezettudatosságunkat ennél tágabban is értelmezhetjük az állattartás terén.
Óriási takarítóhajóval tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű műanyaghulladékoktól egy svájci vitorlázó-feltaláló.
2025-re a települési hulladéknak több mint felét újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60%, 2035-re 65% lesz. A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70%-os arányt kell elérni - ahol külön cél lesz a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára - a most elfogadott európai ajánláscsomag szerint.
A világ első számú vaníliaexportőre Madagaszkár. A vanília magas árfolyama miatt farmerek és bűnözők vetélkednek egymással, s az erdőket is irtják az ültetvények létesítése érdekében.
Akár már jövőre betilthatják Nagy-Britanniában a műanyag szívószálakat, koktélkeverőket és fülpiszkálókat, elsőként a világ országai közt.
Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.
Sok állat a valódi táplálék helyett is inkább az emberek szemetével eszi magát halálra - írja a BBC. Nem csak ételnek látszik számukra a műanyag, de a szaga, tapintása és hangja is épp olyan.
A csokoládé karbonlábnyom és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait.
Több mint ezer diák és tanár látogatott ki a Víz Világnapján és az azt követő napon, megrendezett IV. ÖKO-Szigetre. Az érdeklődők 14 település 17 általános iskolájából érkeztek. A diákok a kötött programokon kívül minden eddiginél több, összesen 9 szakmai partner foglalkozásait látogathatták.
Fejér megyében a Gaja Környezetvédő Egyesület felhívására minden esztendőben tucatnál is több, önkéntesekből álló csapat veszi fel a küzdelmet a tájsebek begyógyításáért. 2017-ben 22 megyei szervezet, mintegy 1500 önkéntessel, mintegy 307 köbméternyi illegális szemetet számolt fel és helyezett el legális hulladéklerakón. A programban résztvevőknek kedden, a Hiemer-házban mondtak köszönetet munkájukért.
Környezettudatosságé volt a főszerep Szolnokon. A környezetügyért is felelős Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerda délelőtti, Gazdálkodj okosan a hulladékkal! című Zöldkonferenciája a pedagógusok számára biztosított lehetőséget a környezettudatos nevelés legfrissebb ismereteinek elsajátítására.
A műanyag élelmiszer-csomagolás emelkedése nem csökkenti Európa növekvő élelmiszer hulladék problémáját, és egyes esetekben elő is segítheti. Az új tanulmány azt mutatja, hogy a műanyag csomagolás egy főre jutó fogyasztói mennyisége egy időben nőtt az élelmiszerhulladék szintjével az 1950-es évektől – jelenleg 30kg-os és 173kg-os értékkel. Az uniós döntéshozóknak figyelniük kellene a nyilvánosság egyre növekvő igényére, hogy csökkentsék a műanyag mennyiségét, és segítsék Európát abban, hogy szigorú szabályokat fogadjon el az eldobható műanyagok korlátozása érdekében, és az élelmiszer-rendszert a nem eldobható csomagolás irányába tereljék.
Félre, recycling, azaz újrahasznosítás: a divat világában elérkezett az idő, hogy egy még hatékonyabb rendszerhez szokjanak hozzá a tervezők, az upcycling-hoz. Vegyük komolyan: talán ez az utolsó esélyünk, hogy megmentsük a Földet a textilhulladéktól.
Elõadássorozatunk célja, hogy a lakosság több információhoz jusson a legkülönfélébb fenntarthatósági témákkal kapcsolatban. Sok szeretettel várunk mindenkit szerda esténként a Humusz Házban! Első két témánk: co-housing és hulladékmentes utazás.
Háztartásainkban sokszor keletkezhet olyan hulladék, amelyet nem megfelelően kezelünk, egyszerűen hanyagságból vagy mert nem vagyunk tudatában annak, hogy az adott anyag milyen hulladék kategóriába tartozik. Ha az utóbbi eset áll fenn, érdemes tájékozódnunk a témában, hogy a későbbiekben tudatosabban kezelhessük az otthonainkban keletkező hulladékot.