Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szelektív gyűjtés Bázelben

  • 2008. november 20.
  • humusz
Igen, sajnos szemetet még a környezettudatosnak tekintett svájciak is termelnek. Nem is keveset. Csak a hazai viszonyokhoz képest kicsit jobban alájuk van szervezve a szelektív gyûjtés – külföldiként is jól el lehet igazodni abban, hogy mikor, hol, milyen szemetet és hová. Balogh Emese írása.

Mindezt a szolgáltató egy igen egyszerű módon éri el: egy évre előre szóló menetrendet tartalmazó leporellót helyez el minden bázeli lakos postaládájában. Menetrendet? Milyen menetrendet? - kérdezhetné  a hazai szelektív gyűjtésen szocializálódott Kukabúvár Olvasó. Itt kezdődik ugyanis az első furfang: Bázelben a szigetes szelektív gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtés is működik. Ezt ott meg tudják oldani. Igaz, a város nem túl nagy és az emberek is  fegyelmezettebbek, a szolgáltató pedig logisztikai/kommunikációs szempontból felkészültebbnek tűnik, mint amit itthon megszoktunk.

Szelektálás a háztartásban
A kiadványban részletesen leírják, milyen típusú hulladékok elkülönített gyűjtésére és elszállítására van mód. Hulladékfajtánként komplett listákat közölnek arról, hogy mit igen, s mit nem. Ha valamit nem, akkor melléírják, hogy azt hol tudjuk leadni vagy elhelyezni.  Egy évre előre pontosan megjelölik azokat a napokat, amikor egy-egy hulladékfajtát kikészíthetünk az utcára. A papírt és a kartont például havonta egyszer viszik el, a fémeket kéthavonta. A zöld javakat sajnos nem gyűjtik külön, előzetes telefonhívásra viszont elszállítják a max. 1-2 napos, adott méretre vágott kerti hulladékot (de reméljük, hogy aki teheti, az inkább maga komposztálja).
Mindeközben mégsincs az a benyomásunk, hogy a város a begyűjtési napokon egyetlen hatalmas szemétkupaccá változna. Körzetenként más-más napokat jelölnek ki, így mindig csak egy kisebb területen láthatjuk a bázeliek mindennapi életének maradékait.

Szigetes gyűjtés
Amit nem lehet kirakni a házaknál, annak egy részét le lehet passzolni a hulladékgyűjtő szigeteken. Ezek helyét egy térkép mutatja, szintén a leporellóban. Fehér üveg, barna üveg, zöld üveg, aludoboz, elem. Ezeket fogadják be a konténerek. Az aludobozos gyűjtőnél egy nagy kerék megtekerésével egyből tömörítjük is a csomagolást. A depó mellett többnyelvű hirdetőtábla tájékoztat arról, hogy mi rakható le a szigeten, s mi nem.  A konténerekbe csak hétfőtől-szombatig, reggel 7 és este 7 között lehet dobálgatni. A többi időszak ugyanis a pihenésé, tehát olyankor nem zajongunk.

Mindezt a szolgáltató egy igen egyszerű módon éri el: egy évre előre szóló menetrendet tartalmazó leporellót helyez el minden bázeli lakos postaládájában. Menetrendet? Milyen menetrendet? - kérdezhetné  a hazai szelektív gyűjtésen szocializálódott Kukabúvár Olvasó. Itt kezdődik ugyanis az első furfang: Bázelben a szigetes szelektív gyűjtés mellett házhoz menő szelektív gyűjtés is működik. Ezt ott meg tudják oldani. Igaz, a város nem túl nagy és az emberek is  fegyelmezettebbek, a szolgáltató pedig logisztikai/kommunikációs szempontból felkészültebbnek tűnik, mint amit itthon megszoktunk.

Szelektálás a háztartásban
A kiadványban részletesen leírják, milyen típusú hulladékok elkülönített gyűjtésére és elszállítására van mód. Hulladékfajtánként komplett listákat közölnek arról, hogy mit igen, s mit nem. Ha valamit nem, akkor melléírják, hogy azt hol tudjuk leadni vagy elhelyezni.  Egy évre előre pontosan megjelölik azokat a napokat, amikor egy-egy hulladékfajtát kikészíthetünk az utcára. A papírt és a kartont például havonta egyszer viszik el, a fémeket kéthavonta. A zöld javakat sajnos nem gyűjtik külön, előzetes telefonhívásra viszont elszállítják a max. 1-2 napos, adott méretre vágott kerti hulladékot (de reméljük, hogy aki teheti, az inkább maga komposztálja).
Mindeközben mégsincs az a benyomásunk, hogy a város a begyűjtési napokon egyetlen hatalmas szemétkupaccá változna. Körzetenként más-más napokat jelölnek ki, így mindig csak egy kisebb területen láthatjuk a bázeliek mindennapi életének maradékait.

Szigetes gyűjtés
Amit nem lehet kirakni a házaknál, annak egy részét le lehet passzolni a hulladékgyűjtő szigeteken. Ezek helyét egy térkép mutatja, szintén a leporellóban. Fehér üveg, barna üveg, zöld üveg, aludoboz, elem. Ezeket fogadják be a konténerek. Az aludobozos gyűjtőnél egy nagy kerék megtekerésével egyből tömörítjük is a csomagolást. A depó mellett többnyelvű hirdetőtábla tájékoztat arról, hogy mi rakható le a szigeten, s mi nem.  A konténerekbe csak hétfőtől-szombatig, reggel 7 és este 7 között lehet dobálgatni. A többi időszak ugyanis a pihenésé, tehát olyankor nem zajongunk.

A rendszeren kívül
Nem a városi hulladékos szolgáltató szervezi, de az eddigieket jól kiegészítik az alábbiak:
1. Áruházi visszagyűjtés. Amit a szigeteken sem lehet elsüllyeszteni, azzal még mindig megpróbálkozhatunk a nagyobb élelmiszerláncok üzleteiben: a Coop-ban és a Migros-ban PET-palackokat, tejes dobozokat, műanyag tejes flakonokat (joghurtos és egyéb poharakat), elemeket, patronokat gyűjtenek. A Coop-ban visszaváltó automata működik. Kijelölt drogériákban gyógyszerhulladékokat vesznek át. Elektronikai cuccokat elvileg a vásárlás helyén lehet leadni, de ezt még nem próbáltam.
2. Újrahasználat. A megunt, de még jó állapotú ruhák sem kerülnek a szemétre. Egy segélyszervezet szervezésében pár havonta két darab nejlonzsák landol a postaládákban - egy a cipőknek, egy pedig a ruháknak. Ezeket a zsákon feltüntetett helyre és időpontban kell kihelyezni.
A legnagyobb találmány mégis a Brockenstube. Tulajdonképpen a használt cikk boltokat nevezik így. Nagy hagyományuk van, állítólag 1904-ben nyílt az első „Brocki”. Közhasznú szervezetek és magánszemélyek is működtethetik. Ide lehet bevinni (ingyen) a még használható állapotban lévő mindenféléket. De tényleg mindent: bútort, biciklit, elektronikai eszközöket, bakelit lemezt, könyvet, ruhát, edényt, játékot. Ezeket a bolt olcsón árusítja, ebből fedezi a működési költségeket. Így a kispénzűek is hozzájuthatnak elég sok mindenhez, de az átmenetileg itt dolgozó külföldieknek (itt sok ilyen van) is jól jöhet az olcsó beszerzés, hazautazásuk esetén pedig van hol leadni a felszámolt lakás tárgyait.  
A városban szombatonként működik egy „ócskapiac” is, ami első ránézésre inkább egy eklektikus giccsparádéra emlékeztet, de akadnak értékes darabok is, például használt biciklik.

A maradék
Ami még ezután is megmarad, az megy a Bebbi zsákba, azaz a vegyes háztartási hulladékba. Ezeket a zsákokat kijelölt helyeken lehet csak megvásásrolni, a szolgáltató csak a hivatalos – egyébként szép világoskék – zsákokat viszi el. Többféle méret közül is válogathatunk, ezek ára a méret függvényében: 17liter=1 SFr, 35liter=1,90 SFr, 60liter=2,80 SFr.   Minden körzetben hetente két napon kerülhetnek ki a zsákok az utcára.
A kisebb égethető hulladékokat, például széket, koffert, hungarocellt a maradék hulladék mellé lehet kihelyezni, a nagyobb méretű égethető hulladékot (pl. bútor) előzetes bejelentésre viszik el. Elszállításukért mindkét esetben matricás rendszerben kell fizetni, azaz csak azt viszik el, amin ott van az előzetesen megvásárolt hivatalos vinyetta. Mindebben az a rossz hír, hogy a hulladékok ezen részét égetik.

Kevesebb lett-e a szemét?
A zsákos rendszer előnye, hogy csak akkor fizetünk a maradék szemétért (azaz akkor veszünk Bebbi zsákot), ha termelünk ilyet, illetve a zsákot csak akkor tesszük  ki, amikor betelt. Tehát a szolgáltató nem fizetteti meg velünk a szeméttermelés szempontjából ‚improduktív’ időszakainkat. Mint láttuk, a szelektíven gyűjtött  hulladékokat ingyen adhatjuk le, több csatornán keresztül is. Ez egyrészt jó, mert szelektálásra ösztönöz, másrészt viszont éppen az ingyenesség miatt a szelektálható anyagok „megvásárlását” nem fogja vissza semmi. Ráadásul a zsákos szemétdíj sem tűnik elég magasnak ahhoz, hogy jelentősen visszaszorítsa a maradék, azaz nem hasznosítható hulladék termelését. Az Eurostat adatai szerint Svájcban az elmúlt években folyamatosan emelkedett a megtermelt lakossági szilárd hulladék mennyisége,  2006-ban 715 kilogrammnál tartottak. Per fő, per év. Ugyanezen adatbázis szerint nálunk ebben az évben minden egyes lakos 468 kilogrammnyi anyagot helyezett a kukába.
Tehát önmagában a szelektálás ennyit tud: több hulladék hasznosul. A szeméttermelés azonban ettől még nem csökken. Ehhez egyéb ösztönzőkre is szükség lenne, nemcsak fogyasztói, de termelői oldalról is. Ám addig is, amíg nem ösztönöz minket senki, szimplán magunktól is megtehetünk ezt-azt. A Kukabúvár Egyesület hardcore tagjainak már bizonyára sok ötletük van ehhez, hiszen ők azok, akik már egy ideje vidám ökológiai játéknak próbálják tekinteni saját háztartásuk működtetését. Akik viszont még  csak most gyúrnak erre a szép feladatra, azok számára pár ötletet összegyűjtöttünk a http://megelozes.humusz.hu oldalon. Ide várunk további egyéni javaslatokat, és már megvalósított jó példákat is.