A nukleáris hulladék nem probléma, a szélerőmű igen
Mivel a paksi erőműbővítés hatásai az országhatárokon is átterjedhetnek, az érintett országok véleményét is ki kell kérni az engedélyezés során. A meghallgatáson, amely a környezetvédelmi engedélyeztetés részét képezi, elhangzott, hogy a beruházásról szóló elemzések figyelembe vették a klímaváltozás hatásait és a fukusimai atomerőmű-baleset tapasztalataival is számoltak. Az eseményen a magyar kormány álláspontját Aszódi Attila képviselte, egy Greenpeace-aktivista pedig a Twitteren közvetítette a bővítési kormánybiztos érvelését.
A twitteres tudósításból adta közre a legérdekesebb és legszórakoztatóbb részleteket a nol.hu – helyenként saját kommentárokkal kiegészítve – azzal a megjegyzéssel: a szöveg valószínűleg szerepelni fog a „hogyan csináljunk hülyét magunkból és Magyarországból” című tanulmánykötetben.
Aszódi: A nukleáris energia nélkül nem lesz elegendő áramunk. Nincs megfelelő megújulóenergia-potenciálunk.
A témával foglalkozó 2011-es országgyűlési határozat szerint Magyarország megújulóenergia-potenciálja 2600-2700 PJ. Összehasonlításul: Paks 60 PJ-t biztosít évente.
Aszódi: Paks II-nek 2024 és 2026 között kellene a hálózatra kapcsolódnia.
Aszódi: A nagy nukleáris balesetek gyakorisága megegyezik a tömeges fajkihalásokéval.
A földtörténetből öt nagy kihalási eseményt ismerünk, ezek nagyjából 50-150 millió évenként követték egymást. A Three Mile Island atomerőmű balesete 1979-ben, Csernobil 1986-ban, Fukusima 2011-ben történt.
Aszódi: Magyarország nyitva tartja a kiégett fűtőelemek Oroszországban történő feldolgozásának lehetőségét.
Erről a bővítési hatástanulmányban egész más szerepel. „Az új blokkok tervezett üzemidejét és az államközi szerződésben rögzített időtartamokat tekintve a kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tárolására a hazai átmeneti tárolást vesszük figyelembe, a blokkok telephelyén vagy annak közvetlen szomszédságában. Az átmeneti tárolás addig tart, míg a kazetták közvetlen végleges elhelyezése, vagy a kazetták reprocesszálásából származó nagy aktivitású hulladékok hazai végleges elhelyezése nem biztosított. Az átmeneti tárolást követően a kiégett fűtőelem-kazetták közvetlen hazai végleges elhelyezésével számolunk, tekintettel a következőkre: az Atomtörvény szerint a Magyarországon keletkezett hulladék külföldi végleges elhelyezése esetére előírt feltételek egyike – miszerint radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették – jelenleg nem teljesül. A tervezett üzemidő hossza miatt az egyéb lehetőségek hosszú távú megvalósíthatósága megkérdőjelezhető, jelentős kockázataik vannak." Ez a szöveg leegyszerűsítve azt jelenti: Oroszország nem rendelkezik olyan EU-tanúsítvánnyal, amelynek alapján egy uniós tagállam legálisan atomszemetet szállíthatna oda.
Aszódi: Én személy szerint nem akarok atomerőművet, de nincs más lehetőség.
Aszódi: A nukleáris hulladék nem jelent problémát. Lehet izolálni. Idővel eltűnik. A szélerőmű jelenti a hulladékproblémát.
Egy másik zöldaktivista, aki a Facebookon tudósította az eseményt, azt az L. Simon-díjas meglátást jegyezte föl Aszóditól, hogy azért nem jók a megújulók, mert éjszaka nem süt a nap, és a szél sem fúj mindig. Ezt az információt az atomenergiát elutasító, még az atomerőművekkel termelt áramot is kizáró Ausztriában, ahol a beépített szél- és naperőművi kapacitás meghaladja a 3000 megawattot (a paksi bővítéstől 2400 MW-t várunk) bizonyára megértéssel fogadták.
Forrás: nol.hu, magyaridok.hu
