Mikroműanyagok a körforgásban

 A szakmai fórum elsődleges célja a figyelem felhívása volt a mikroműanyagok problémájára, a megoldás érdekében a felelősségteljes gondolkodásra és az együtt cselekvésre.

   Megnyitásként Oroszi Viktor, a KKM vezető szakértője elmondta, hogy a Duna-védelmi Bizottság által 2004-ben indított Nemzetközi Duna-naphoz minden évben csatlakozik a Külügyminisztérium is. Az idén nemzetközileg is a vizek műanyag-szennyezettsége került előtérbe, több világszervezet is komolyan kezdett foglalkozni a témával. Ezek azonban főként a tengerek állapotát vizsgálják, pedig a természetes édesvizek is komolyan veszélyeztettek. E területen hazánk aktív résztvevője a nemzetközi vízvédelmi tevékenységnek, példaként említette az OVF vezette JoinTisza projektet, amelyben öt tiszai ország szakértői működnek együtt, valamint a PET Kupát, amelyre idén már 4 kontinens 9 országából érkeznek szakértők.

   Toronyi Zoltán, a Kexport Klaszter ügyvezetője az EU Műanyag Stratégiája és a körforgásos gazdasági program műanyagokat érintő intézkedéseiről számolt be. Az európai műanyagipar 1,5 millió embert és 60 ezer vállalkozást foglalkoztat, mintegy 350 millió eurós éves bevétellel, miközben 26 millió tonna műanyag hulladékot generál. Ugyanakkor a hulladék elkülönített gyűjtésének és újrafeldolgozásának aránya csak 30%, a többi égetőkbe vagy lerakókba kerül. Kitért a műanyag hordtáskák forgalmának korlátozására is, ami elsősorban az egyik legnagyobb mikroműanyag forrást jelentő könnyű, 15-50 mikron falvastagságú, tasakokra terjed ki. A még vékonyabb „zacskók” egyelőre – higiéniai okokból – nem tartoznak a kötelező korlátozás alá. A Műanyag Stratégia 2030-ig elérendő céljai között szerepel – a felesleges műanyag termékek betiltása mellett – az újrahasználat növelése, az újrafeldolgozás arányának 50%-ra növelése és az újrahasznosított műanyagok felhasználásának a jelenlegi 6%-ról 50-60%-ra emelése. Ehhez szükséges lenne a hulladékstátusz egységes megszűnési feltételeinek meghatározása, a zöld közbeszerzés erősítése, az ökodesign térnyerése. Ennek érdekében erősítik a kiterjesztett gyártói felelősség érvényesítését, emelik a csomagolási hulladék hasznosítási célszámait.

   Bordós Gábor, a Wessling Hungary Kft. projektvezetője az édesvizek mikroműanyag-terheléséről tartott előadást. „Hivatalos” definíció ugyan nincs, de meghatározás szerint az 5 mm-nél kisebb darabokat sorolják a mikroműanyagok közé. Ez keletkezhet a termékek gyártásánál (pl. fröccsöntés, sorjázás) vagy a használat során (kopás). Jelentős forrás a műszálas textília, valamint a kozmetikumok. A szennyvízbe kerülve – mivel a tisztítók nincsenek rá felkészülve – egy részük a tisztított vízzel, jelentős hányad pedig a szennyvíziszap kezelése, elhelyezése révén kerül a környezetbe, majd közvetve a táplálékláncba. A mintegy 10 éve folyó kutatásoknak csak kb. 10%-a foglalkozik az édesvízi mikroműanyagokkal; a Rajnán a Ruhr-vidék a legszennyezettebb, itthon az Ipolyon, a Rábán és a Tiszán végeztek elemzéseket. Problémát jelent viszont, hogy a mérési módszerek nem összehasonlíthatóak. A Wessling Kft. NKFIH által támogatott mérési módszere jó alapot adhat a nemzetközi szabványosításhoz. Projektjükben, a „Parányi Plasztiktalány”-ban törekednek minden témába vágó információ összegyűjtésére (https://mikromuanyag.hu/).

  A mikroműanyagokkal tartósságuk miatt nem tud mit kezdeni a biológia, de nem ez az egyetlen probléma, hívta fel a figyelmet Gerencsérné dr. Berta Renáta, a Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ tudományos munkatársa. Jelentős a műanyagok adalékanyagai általi háttérszennyezés, és más mikroszennyezőkkel is számolnunk kell, pl. peszticidekkel, gyógyszermaradványokkal. A szennyvíztisztítók ezeket nem tudják megfogni, baktériumokkal kísérleteznek. A megfelelő technológia mellett egységes szabályozásra is szükség lenne. A leghatékonyabb azonban a megelőzés; kerülni kellene a mikrogyöngyök alkalmazását a kozmetikumokban, korlátozni a mikroszálas ruhák gyártását.

  Hartay Mihály, a TEXTRADE Kft. tanácsadója világított rá a divatipar környezetszennyező tevékenységére. Az évi 74 millió tonnányi textilneműnek 2/3-a tartalmaz vegyi szálakat. A műszál előállításához fosszilis alapanyagot, kőolajat használnak, 1 tonna textil előállításához 200 ezer liter édesvíz szükséges, és a textilfestés is nagyon szennyező. A divatiparban a szezonális, évi 4 akció helyett ma már 4-5 hetente akció van. Az új trendek követése érdekében újabb és újabb, de többnyire gyenge minőségű ruhát vásárolunk. A ruhák mosásánál, de a műszálak degredálódásából is mikroműanyag kerül a vízbe, levegőbe. A feleslegessé vált, kidobott ruhák tovább terhelik a környezetet. A megelőzésre jó megoldás lehet a jótállási idő, illetve a gyártói felelősség növelése, a használtruha visszagyűjtésének ösztönzése, újrahasználati központok kialakítása. A TEXTRADE Kft. 40 ezer tonna külföldről, és pár ezer tonna Magyarországról érkező ruhát dolgoz fel.

   A műanyag hasznosítás gyakorlatáról számolt be Horváth István, a Holofon Zrt. ügyvezetője, hangsúlyozva, hogy a műanyag hulladék jó kezekben a mindennapi életben jól használható tárgyakat eredményez. A Holofon Zrt. hőre lágyuló műanyagokat vásárol fel és hasznosít; a hulladékból regranulátumot gyárt, amit visszaad azt az iparnak. Bemutatta technológiájukat és legújabb fejlesztésüket, a re-WPC-t (fa-műanyag kompozit), amiből híd, horgászstég, köztéri pad, padlózat, Velencében műanyag csónakkikötő oszlop készül. Megemlíttette kezdeményezésük, a „Kupakverseny” sikerét, amelyre tavaly 100 tonna műanyag kupak érkezett be. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden műanyag alkalmas az újrafeldolgozásra; problémás pl. a társított csomagolások, az elektronikai hulladékok műanyag-tartalma, és a rosszul válogatott, kevert műanyagok. A csomagolási műanyaghulladék hasznosítási célját az EU a jelenlegi 22,5%-ról 2025-re 55%-ra emelte, így a hazai, tavalyi 68 000 tonna hasznosítást 100 000 tonnával kellene megnövelni. Ehhez a kapacitások megvannak, de több anyagra, szorgosabban szelektáló lakosságra lenne szükség.

   Kump Edina „zero-waste” szakértő saját magán tesztelte a hulladékmentes életmód lehetőségeit. Amikor valaki „zero-waste” üzemmódra vált, érdemes a megelőzés, újrahasználat, hasznosítás sorrendjében megtennie azt, a lehetőségeihez képest minimalizálva az általa „megtermelt szemét” mennyiségét. A területen ismert a 6R módszere, ami a refuse (mondj nemet), a reduce (csökkents), a reuse (használd újra), a repair (javíts), és a recycle, rot (használd fel, komposztálj) elemeiből áll össze. Az átlagos városi kuka tartalmának kétharmad része komposztálható. Csak akkor vásároljunk meg valamit, ha tényleg szükségünk van rá. A mindennapi eszközöknél (fogkefe, mosogatókefe, higiéniai eszközök) válasszunk olyat, ami komposztálható, vagy üvegből, fémből készült (nem műanyagból). Csomagolásmentesen vásároljunk, saját eszközökkel (pl. kosár, vászonszatyor, mondjunk nemet a zacskókra). Ne használjunk flakonos háztartási vegyszereket. Eredményképp a minőség irányába tolódik a hangsúly, egészségesebbé válik étkezésünk, több szabadidőnk lesz és pénzt takaríthatunk meg.

    Az előadások után a résztvevők az ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda segítségével World Café rendszerben három témát dolgoztak fel: szemléletformálás; a műanyagok kiváltásának, ill. hasznosításának lehetőségei; mikroműanyagokkal kapcsolatos technikák (mérés, védekezés, beavatkozás).

  Az első csoport szerint a környezettudatos életmódra váltásban a motiváció, illetve a hiteles, megbízható információ hiánya okozza a legnagyobb problémát. A szemléletformálással lehet a viszonyítási alapokat jelezni. Fontos a tudásátadás, a képzés, a jó példa mutatása, de azonnali eredményhez befogadható, egyszerű üzenetekre van szükség. Az ilyen akcióknál azt is figyelembe kell venni, hogy az mennyire tartós, milyen hosszú távon fejti ki hatását.

  A műanyagok kiváltása, hasznosítása csoport szerint a közműves ivóvízellátás mértékét és minőségét javítva lehetne a palackos víz forgalmát csökkenteni. Ugyanakkor ügyelni kellene az ivóvíz felhasználására is, a szürke-víz használatot is ösztönözve. A hasznosítás érdekében már a háztartásban külön kellene kezelni a lebomló műanyagokat, de a gyártás terén egységesíteni kellene a felhasznált csomagolásokat. A szemléletformálás elengedhetetlen, ösztönözni kell a lakosságot. A flakonok 90-95%-a szemétbe kerül, a lakosság nem érzi hátrányát, ha nem szelektál.

   A technikák csoportban megállapították, hogy egységes mintavételi és vizsgálati rendre van szükség. Ezt segíti a LIFE projekt. A Duna mentén egységes módszer kidolgozása rövid úton megvalósítható. A szabványosítást a feldolgozói oldalról kellene kezdeni, bár inkább a kibocsátási oldalról várható a megoldás.

  Gyógyszermaradványokkal kapcsolatos méréseket 14 helyen végeznek a budapesti ivóvízben. A mikroműanyagok jelenléte a szennyvízülepítőkben és a szennyvíziszapban jellemző, az ivóvízben nem, de nincs vizsgálat arra, hogy a háztartásokba jutó vízbe a vízcsövek anyaga mennyire oldódik be.

   A nagy érdeklődésre tekintettel a KSZGYSZ tervezi a téma folytatását, a fejlemények, eredmények szakmai munkabizottságban történő egyeztetését.

   A délutáni Nemzetközi Duna Nap konferencia munkacíme „A műanyaghulladék kihívásai a Duna régióban és azon túl” volt. A vizek szennyeződése és a hulladékképződés összefüggéseinek bemutatására, a megoldások keresésére a KKM európai szakembereket kért fel, mutassák be a témával kapcsolatos ismereteiket. A konferenciát Jenei Gábor, az EU Duna Régió Stratégia nemzeti koordinátora, Horváth Balázs, a JOINTISZA projekt vezetője és a "vízminőség" kiemelt terület koordinátora nyitotta meg. A nyitó megjegyzések után Szlovéniából, Ausztriából, Ukrajnából, Magyarországról és az IUCN-ből érkezett szakértők mutatták be tapasztalataikat és gondolataikat a témáról, továbbá beszámoltak a mikroműanyag-szennyezés helyzetéről is.

   A prezentációk értékes plenáris ülésszakát követő kerekasztal-beszélgetés keretében a szakértők és előadók megfogalmazták véleményüket és gondolkodtak a legfontosabb politikai cselekvéseken, amelyeket nemzeti és nemzetközi szinten kell megtenni. A kerekasztal-beszélgetést Hankó Gergely (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártól Szövetségének ügyvezető igazgatója) moderálta.

  A nap zárásaként a résztvevők megtekintették az "Üzenet a palackban" című filmet, amely a PET Kupa eseményeiről szól (https://vimeo.com/256048461).

Mind a délelőtti, mind a délutáni előadások letölthetők a KSZGYSZ honlapjáról (www.kszgysz.hu).

a kép forrása: pplasticchange.org

forrás: zip.hu