Trágya: melléktermék vagy hulladék?
Ha a trágya hulladéknak számít, borsos áron és sok adminisztráció mellett lehet kivinni a földekre. Pontos definíciót várt tegnap a hatóságtól a biogáz-egyesület.
– Sok probléma volt az új hulladéktörvénnyel, és a módosítások után is
sok maradt. A biogáziparban ugyanis az az alapkérdés, hogy a legtöbb
biogázüzemben felhasznált trágya mezőgazdasági mellékterméknek vagy
hulladéknak minősül. A rendelkezések ellentmondanak egymásnak –
összegezett a jogszabályról szólva Kovács Kornél, az egyetem
biotechnológiai tanszékének vezetője. A Magyar Biogáz Egyesület elnöke a
tegnap tartott szerb–magyar szakmai találkozón kiemelte: tavaly 1,3
milliárd forintos beruházással épült Szeged mellett biogázerőmű.
A
működtető Zöld Forrás Kft.-vel is előfordult, hogy a hatóság nem adott
engedélyt rá, hogy kivigyék a termőföldre az előállított úgynevezett
fermentlevet. Kizárólag hígtrágyaként kezelhették, holott az alapanyagon
lényegesen javít a biogázüzem azzal, hogy a szaganyagokat, illetve egy
csomó káros anyagot kiesznek belőle a bacilusok. Ha hulladékként kell
kezelni, akkor ártalmatlanítani kell, környezetvédelmi hatástanulmány és
engedély szükséges, ha viszont mellékterméknek számít, akkor olcsóbban
ki lehet juttatni a földekre.
– Nem tisztázott még ez a kérdés a
környezetvédelemmel, bár van ráhatásunk a jogalkotókra. Jogalkalmazóként
nekem és számos más kollégámnak az a határozott véleményem, hogy az
uniós jogszabályokból az következik, hogy a hígtrágya melléktermék –
mondta el kérdésünkre Márton Lázár,
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Állatvédelmi
Igazgatóság osztályvezetője. – Bevontak a hulladéktörvény
megszövegezésébe, ennek ellenére a laikusoknak teljesen érthetetlen
lesz. Nehezíti a helyzetünket, mert a régiben egyértelműbb definíció
szerepelt. Útmutatót kell majd mellé írni, a végrehajtásban pedig
eltérnek majd a vélemények.
Kovács Kornél
legalább ugyanilyen problémát lát az engedélyezési procedúrában: egy
biogázüzem építéséhez jelenleg 24-féle engedélyt kell beszerezni,
mielőtt az első kapavágást megejtenék. Emiatt alsó hangon másfél-két év
az engedélyezés és fél év az építkezés. (Ausztriában és Németországban
egyablakos ügyintézéssel ugyanez hónapok kérdése.) Így nehezen terjed el
ez az egyébként hasznos technológia, hiszen a biogáz abban különbözik a
megújuló energiaforrásoktól, hogy egyedül egyesíti a hulladékkezelést a
megújuló energiatermeléssel.
Forrás: delmagyar.hu