Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Toxikus játszóterek?

  • 2013. augusztus 28.
  • Pauló Gergő

Rengeteg szó esik a biztonságos játszóterekről a médiában, de a biztonság itt csupán annyit jelent, hogy a gyermekek fizikailag ne sérüljenek. Kevés szó esik a játszótereken is fellehető toxikus anyagokról, pedig ez akár jelentősebb kockázat is lehet.

Az uniós csatlakozás idején kötelezővé vált a balesetveszélyes játszóterek felújítása. Az akkor becslések szerint, mintegy 15-20 ezer játszótér volt Magyarországon, amelyek felújítása összesen 20-25 milliárdos költséggel járt volna. Az aktuális minisztérium évente 100-150 milliós keretet biztosított erre a feladatra. 2001-ben, a még korszerűtlen játszótereken összesen 1 halálos bölcsődei, és egy súlyos, de csoportos óvodai baleset történt. Összehasonlításképpen, közúti balesetben évente 12-43 gyermek hal meg és 1500-2500 gyermek sérül meg.

Kémiai veszélyek

A fizikai sérüléseknél nagyobb kockázatot jelenthet a kémiai kockázat, amelyre nem hogy milliárdokat, de még százezreket sem költ rá az állam. Számos nemzetközi kutatás hívta már fel a figyelmet a játszóterek környezet egészségügyi kockázataira. A nehézfémek és más toxikus anyagok között daganatkeltő, allergén és mutagén anyagokat is találunk. A szennyezés forrása leggyakrabban a közlekedés, amely légszennyezést, és a közeli játszóterek talajának elszennyeződését is okozhatja. A fő veszélyforrást az jelenti, hogy a gyermekek a földön játszva a szennyezett talaj egy részét lenyelik. Ipari források is lehetnek a szennyezés forrásai. Egy ausztráliai öntöde közelében a játszótereket vizsgálva a kutatók azt állapították meg, hogy az ólom szintje a játszóterek levegőjében is elfogadhatatlanul magas. A gyermekek vérében igen magas ólomszintet mutattak ki.

Hazai kutatások

Idehaza a Szegedi Egyetemen foglalkoznak kiemelten a hazai játszóterek toxikus nehézfém-szennyezettségével. A kutatások egyik érdekessége, hogy a forgalmas utaktól távol (50 méternél messzebb) eső játszóterek esetében is kimutatható volt ólomszennyezettség. A tanulmány megállapításai szerint a gyermekjátszóterek homokozói tisztának tekinthetők, míg a játszóterek talajainál az expozíciós utakat figyelembe véve (talajjal való direkt érintkezés) minden fém esetében (Kadmium, Króm, Ólom, Cink, Nikkel, Kobalt) történt határérték-túllépés. Budapesten az ELTE BSC-s szakdolgozója, Gottfried Anna vizsgálta a IX. kerületi játszóterek nehézfémtartalmát. Szinte minden játszótér esetében igen magas ólomkoncentrációt talált, de több játszótéren volt magas a kadmium, a nikkel és a króm koncentrációja is.

A játszótér berendezése is rejthet kockázatot

A játszóterek maguk is hordozói lehetnek a szennyezéseknek. A fa játékokat sok esetben gombaölő szerekkel kezelik le, amelyek rezet, arzént tartalmazhatnak. Egyre gyakoribb, hogy a természetes füvesítés helyett újrahasznosított gumival, vagy más szintetikus anyaggal fedik a talajt. A gumi összetevői között azonban nehézfémek sorát találhatjuk, és policiklikus szerves szennyezők is fellelhetőek. Bár a gumi újrahasznosítása pozitív, a gyermekjátszótereken történő felhasználása nem biztos, hogy a legjobb megoldás.

Javítsunk játszótereinken

Természetesen nem az a cél, hogy bárkit is elriasszanak a játszóterekről, csupán arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a fizikai sérülések kockázata mellett nagyobb figyelmet kellene fordítani a játszóterek környezet-egészségügyi vonatkozásaira is. Megfelelő parkosítással, árnyékolással, a talaj, vagy homokozó időnkénti cseréjével lényegesen csökkenthető a szennyezettség mértéke. De hasonló megoldás lehet a megfelelő játékok kiválasztása, a mesterséges felületek helyett a füvesítés. A játszóterek megfelelő elhelyezésével, vagy éppen a közlekedés átalakításával is lényegesen csökkenthető gyermekeink játszótereinek szennyezettsége.

Teljes cikk és forrás: greenfo.hu