Rekultiváció Gyulán

A gyulai városi szilárd hulladéklerakó az 1970-es években létesült. A települési kommunális hulladék akkoriban a felhagyott bányagödrökbe került, majd később a környezetből kiemelkedő depóniába. Így a 2000-es évek végére egy 41 ezer és egy 170 ezer köbméter térfogatú "szemétkupac" halmozódott fel, ami igencsak megterhelte a környezetet. További hulladéklerakást ezért már nem engedélyeztek, a hulladéklerakó 2005. augusztus 31-én bezárt. Ettől kezdve a városi kommunális szilárd hulladékot az átrakó állomáson történt tömörítés után korábban a békéscsabai, jelenleg pedig a gyomaendrődi hulladéklerakóba szállította, illetve szállítja a Gyulai Közüzemi Kft.

Kép forrása: gyulaihirlap.hu

2004-2005-ben a lerakóból származó, a környezeti elemekbe (a felszín alatti és felszíni vizekbe, a talajba, valamint a levegőbe) jutó káros emissziók jelentős mértékű csökkentése, megszüntetése érdekében Gyula Város Önkormányzata elkészíttette a lerakó rekultivációs terveit. A tervek 2006-ban engedélyezésre kerültek, ám a kivitelezés egy ideig anyagi eszközök hiányában nem valósulhatott meg. Pályázati források elnyerését követően azonban a beruházás tavaly év elején elkezdődött, és egy év alatt be is fejeződött - ismertette Gellén Vencel projektmenedzser.

Gellén Vencel a beruházást lezáró sajtótájékoztatót követően az MTI-nek elmondta: a  rekultiváció során a meglévő hulladékot dombokba tömörítették, rézsűt alakítottak ki. Ezt követően 105 ezer négyzetméteren szintetikus agyagréteget terítettek a területre, így akadályozva meg, hogy a csapadékvíz bejusson a hulladéktestbe. Erre humuszréteg került, majd a lerakót befüvesítették, véderdővel vették körül, és kétezer facsemetét ültettek ki az elmúlt hónapokban.

A létesítményben meg kellett oldani a gázelvezetést is, így 26 biogázkúttal egy gyűjtőcsöves gázgyűjtő-rendszert alakítottak ki, amely egy biofilteren keresztül kivezeti a rendszerből a felgyülemlett és megtisztított gázt. A projekt során három talajvíz-monitoring kút építésére is szükség volt, hiszen a szennyezettséget mérni kell. A környező ingatlanok tulajdonlapjára ugyanis fel kellett vezetni a szennyezettség mértékét, és ez nem nőhet.

Forrás: MTI, gyulaihirlap.hu