Kukásautók munka nélkül
Több mint fél milliárd forintért szerezték be azt a 22 kukás- és speciális gyûjtõautót, melyeket jelenleg egy kft. õrzõ-telephelyén tárolnak Cegléden. A jármûvek elõreláthatólag csak két év múlva állnak munkába, amikor elkészül a térségi hulladékgazdálkodási rendszer.
Soltész Ferenc, a program menedzselésével megbízott ceglédi Ökovíz Kft. vezetője a Magyar Rádió megkeresésére elmondta, hogy a kukásautókat a Duna-Tiszaközi Hulladékgazdálkodási Program keretében vásárolták meg tavaly, 560 millió forintért. A korai beszerzés oka a program csúszása, és a bonyolult uniós pénzfelhasználási előírás volt, ugyanis a hatmilliárd forint értékű program 50 százalékos európai uniós támogatással valósul meg. Ezáltal azonban 600 ezer euróval, azaz 150 millió forinttal olcsóbban jutottak hozzá a járművekhez.
Az autókat nem helyezték forgalomba, így amortizációs költségük nincs, de bármikor munkába állíthatók. A beruházás elkészültére azonban még várni kell, hiszen egyelőre úgy tűnik, az öthektáros területű hulladéklerakó és a hozzá kapcsolódó 14 kiegészítő létesítmény csak 2006 végén, 2007 elején kezdheti meg működését.
Soltész Ferenc hangsúlyozta: a csúszásért senkit nem lehet hibáztatni, hiszen a 2003-ban kezdődött program azért húzódik el, mert hazánk uniós csatlakozása miatt megváltoztak a hatósági előírások és életbe lépett az új közbeszerzési törvény is. A projektmenedzser véleménye szerint azonban a beruházás mindvégig szigorú hazai és uniós ellenőrzés alatt állt, a gesztor település, Cegléd pedig semmiben nem döntött önállóan, és minden tagtelepüléssel korrekten elszámolt.
H. Tóth Andrea, Magyar Rádió Online
Az autókat nem helyezték forgalomba, így amortizációs költségük nincs, de bármikor munkába állíthatók. A beruházás elkészültére azonban még várni kell, hiszen egyelőre úgy tűnik, az öthektáros területű hulladéklerakó és a hozzá kapcsolódó 14 kiegészítő létesítmény csak 2006 végén, 2007 elején kezdheti meg működését.
Soltész Ferenc hangsúlyozta: a csúszásért senkit nem lehet hibáztatni, hiszen a 2003-ban kezdődött program azért húzódik el, mert hazánk uniós csatlakozása miatt megváltoztak a hatósági előírások és életbe lépett az új közbeszerzési törvény is. A projektmenedzser véleménye szerint azonban a beruházás mindvégig szigorú hazai és uniós ellenőrzés alatt állt, a gesztor település, Cegléd pedig semmiben nem döntött önállóan, és minden tagtelepüléssel korrekten elszámolt.
H. Tóth Andrea, Magyar Rádió Online
