Újabb védőréteg kerül a csernobili "szemétre"
Új szarkofág építését kezdték meg a világ egyik legnagyobb nukleáris katasztrófájának színhelyén, a csernobili atomerőműben.
A mintegy 258x150 méteres, hangár formájú betonkoporsó azért vált
szükségessé, mert a szerencsétlenség sújtotta 4. blokk fölé nem sokkal
a baleset után épített szarkofág már megrepedezett, és már nem
biztonságos.
Az építkezésre kiírt pályázatot a francia Novarka konszern nyerte
meg 2007-ben, a költségeket 1,35 milliárd dollárra becsülik, a
szarkofág öt év alatt készül el. A munkálatokat nemzetközi forrásokból
finanszírozzák, amelyeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
fog össze.
Érdekesség, hogy a hatalmas, 39 ezer négyzetméter alapterületű építményt a tulajdonképpeni helyszíntől mintegy 200 méternyire szerelik össze, hogy ezzel is védjék a munkásokat a sugárzástól. A kész szarkofágot azután különleges berendezések segítségével síneken a végleges helyére gördítik, rögzítik, majd két végét falakkal zárják le.
Az Ukrajnában, a fehérorosz határ közelében lévő csernobili
atomerőmű 4. reaktora 1986. április 26-án, szombaton, hajnali
1:23:58-kor gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások
sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Akkoriban nagy
késéssel azt tették közzé, hogy egy javítás utáni újraindításnál
követtek el hibát az illetékesek, de az okokat a tudósok azóta is
vitatják.
Vitatott az áldozatok száma is: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
(NAÜ) 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket,
akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy mintegy
4000 ember hal majd meg összesen a balesettel kapcsolatos
betegségekben. Ennél sokszorosan borúlátóbb értékelések is megjelentek
azonban.
A katasztrófa következtében radioaktív szennyeződés hullott a
Szovjetunió nyugati és Európa számos más részére. A mai Ukrajna,
Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek
szennyeződtek el, mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni.
A hatalmas tisztogatási munkálatok ellenére még az idei nyári
erdőtüzeknél is külön figyelmet kellett fordítani a környék erdeire,
mert attól kellett tartani, hogy esetleges nagyobb tüzek esetén tovább
szóródhat a nukleáris szennyezés.
Forrás: MTI