A hulladékégetés csak az ellopható milliárdok számát növelné
Nyolcszázmillió forintból korszerűsítette hulladékkezelési eljárását a Lidl Magyarország, a környezetvédelmi beruházással a keletkezett hulladék 95 százalékát újra tudják hasznosítani, közölte a cég. Az új technológiát eddig 79 boltban vezették be, jövő év végére már mind 164 üzletben szeretnék bevezetni. Ezzel a tömörített hulladék mérete a korábbi egynegyedére csökken.
A Lidl 25-féle hulladéktípust különít el, 2014-ben összesen 22 ezer tonna hulladékot hasznosítottak újra: többek között 14 300 tonna papírt, 150 tonna PET-palackot, 1350 tonna fát, 500 tonna fóliát és 3000 tonna zöldség-gyümölcsöt. A zöldségeket komposztálják vagy biogáz üzemekben dolgozzák fel, a fóliákból újra fóliát készítenek, a PET-palackokból granulátum előállítása után újra palackot gyártanak.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter amúgy a múlt héten azt mondta a kormányinfón, majd a Hír tévében, hogy "új hulladékgazdálkodási stratégiára van szükség, ahol előtérbe kerül az égetés", mert a hulladéklerakók folyamatosan betelnek. (MTI) Illés nagyon bepöccent a kormány szeméttervén Teljesen szakmaiatlan, és ellenkezik a nemzetközi hulladékkezelési trendekkel a kormány döntése, hogy új hulladékégetők építésével próbálja megoldani a kommunális szeméttárolás problémáját.
Illés Zoltán, a Fidesz korábbi környezetvédelmi államtitkára szerint legfeljebb az ellopható milliárdok számát növelné, ha újabb égetőket hoznának létre az országban. Egy égetőmű 50-60 milliárd forintba kerül, míg a jelentős arányú újrahasznosítást biztosító utánválogató telep létesítése ennek a tizedéből is kijön. A korábbi államtitkár, aki épp a napokban tért haza egy nemzetközi hulladékgazdálkodási konferenciáról, Lázár János bejelentésére reagált az Indexnek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón jelentette be: a kormány már rövid távon fontosnak tartja, hogy a folyamatosan betelő hulladéklerakók helyett hulladékégetők is létesüljenek Magyarországon. Lázár szerint mindez az európai uniós irányelvekkel összhangban történne. A miniszter később a Hír tévének azt mondta: új hulladékgazdálkodási stratégiára van szükség, ahol előtérbe kerül az égetés, mert várhatóan a következő öt évben a kapacitásaink betelnek.
Világtendencia, hogy a kommunális hulladékra már kincset érő alapanyagként tekintenek, hiszen szinte teljesen újrahasznosítható – mondta Illés. Az unióban már nem csupán a megkövetelt szelektív begyűjtést végzik el a kommunális cégek, hanem utóválogatásra viszik a hulladékot, ahol még több továbbhasznosítható nyersanyagot– fémeket, papírt, fát – válogatnak ki a háztartási szemétből. Németországban a kommunális hulladék szinte 0 százalékát viszik szeméttelepre, nálunk ez a szám 70 százalék. A németeknél csak a szemét maradékának a maradékát égetik el, azt, amivel nem lehet mit kezdeni újrahasznosítási szempontból.
A szemét vegyes égetése korszerűtlen, 50 évvel ezelőtti megoldás – állítja Illés, mert az égetőmű ömlesztve égeti a műanyagokat, az ágybetéteket, az ételmaradékokat, és közben rákkeltő dioxinokat termel. Egy ilyen beruházás 40-50 százalékát emészti fel a füstgáztisztítás, de az irdatlan költségek ellenére sem tökéletes a technológia, továbbra is számolni kell a légszennyezéssel. A keletkező salak és pernye szintén rákkeltő, amit veszélyes hulladékként kell kezelni, és speciális lerakóba kell szállítani. A politikus szerint az újabb égetők felépítése nem jó másra, mint hogy a korszerű szelektáló módszerek helyett a régi, természetkárosító technológiákat konzerválja.
greenfo.hu
http://greenfo.hu/hirek/2015/10/14/a-hulladekegetes-csak-az-ellophato-milliardok-szamat-novelne
