Globális túllövés napja: Hány élhető bolygó elégítené ki a mohóságunkat?
Magyarország később éri el a 2026-os túlfogyasztás napját, mint az előző években, de a globális dátumhoz képest jóval korábban – derül ki a WWF friss jelentéséből. Örülhetünk-e ennek a dátumnak? Milyen dátum lenne optimális fenntarthatósági szempontból? Mire használhatnánk ezt a dátumot – és mit kezdünk vele ténylegesen? Vendégszerzőnk, Tartó Levente a magyar és a globális túllövés napjának összefüggéseit, korlátait és valódi üzenetét járja körül.
Idén az előző évekhez képest közel 1 hónappal később, június 24-én értük el a túlfogyasztás napját Magyarországon. „A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján” – írja a WWF.
„Örülünk, Vincent?”
A közleményben azt is jelzik, hogy ez bár elsőre jó hírnek tűnik, de valójában mégsem örülhetünk felhőtlenül, mert az oka nem a tudatos fogyasztás, hanem az ipari termelés átmeneti visszaesése, a fogyasztás növekedésének csökkenése, illetve a Global Footprint Network évente pontosított számítási modellje. A WWF ennek kapcsán további javaslatokat fogalmaz meg a szakpolitika felé, amelyek elsősorban az energiafelhasználás és fenntartható mezőgazdaság irányába mutatnak.
A globális túlfogyasztás, vagy ahogy a tükörfordításban használjuk, a túllövés napja (Earth Overshoot Day, EOD) a magyar dátumhoz képest későbbre, július 30-ra esik. A globális dátum 6 nappal későbbre került 2025-höz képest, ám ez is adatfelülvizsgálat miatt történt, nem tényleges csökkenés – ráadásul 2026 a valaha mért legmagasabb túllövés éve. A számok szerint az emberiség 73%-kal többet használ fel a bolygó erőforrásaiból, mint ahogy azok regenerálódni tudnának, vagyis idén 1,73 Földre lenne szükségünk, hogy előállítsa az emberiség által igényelt erőforrásokat. Ez szintén nem ad okot az ujjongásra, főképp, ha megnézzük az országokra lebontott dátumokat, ahol azt látjuk, hogy az év első fele jóval sűrűbb, mint a második (a részletes adatokat a Global Footprint Network Country Overshoot Days 2026 oldalán lehet böngészni).
A cikk folytatását itt olvashatod el.
Forrás: helloimpact.hu
