Szomszédsági közösségek, városi mezőgazdaság
Rosta Gábor, a nagy sikerű „A városi tanya” című könyv szerzője előadást tart a budapesti Zöldboltban új könyvének, a „Közösségi kertek”-nek megjelenése alkalmából!
„A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.” - (kozossegikertek.hu)
Az előadás címe: Szomszédsági közösségek, városi mezőgazdaság
Időpont: 2014. április 25. 17 óra
Helyszín: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 35.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt! :)
Jelentkezni lehet Zerényi Katánál a kata (kukac) zoldbolt (pont) hu
e-mail címen, illetve a 20/916-3275-ös telefonszámon!
A közösség kertek olyan városi területek, amelyet több ember (városi kertészek) közösségben művelnek. Sokféle növény termeszthető a közösségi kertekben: virág, fűszernövények vagy haszonnövények, élelmiszerek. Közösségi kertben azok kertészkednek, akiknek nincs saját kertjük, telkük, viszont igénylik a növényekkel való foglalkozást, a zöld felületek nyugalmát, mindezt lehetőleg közel a lakóhelyükhöz. Mások a testmozgás, a rekreáció miatt vágnak bele a kertészkedésbe, van akiket a közösségi élet vonz, vagy az élelmiszer-önellátás elérése a céljuk.
A közösségi kerteket a városok elhagyott telkein, üres grundjain alapíthatunk. A föld lehet bérelt vagy ingyenesen juttatott, vagy magántulajdon. A közösségi kertekben művelhetik a földet egyéni parcellákon vagy közösen, kommunában. A közösségi kertekben az élelmiszernövényeket általában saját használatra termesztik az eladás helyett. A közösségi kertekben érdemes közösen használni a kertészeti eszközöket, illetve közösen használni a vizet, a komposztálót.
A közösségi kertek önszerveződő civil kezdeményezések, de sok példa van egyházi kertekre, szociális kertekre, iskolai kertekre, nonprofit szervezetek által működtetett kertekre, vagy csak egyszerűen a szomszédság által működtetett kertekre is. A kertészek a legtöbb esetben vezetőt választanak, aki szervezi, irányítja a kert közös munkálatait, intézi ügyeiket, elsimítja az esetleges súrlódásokat, betartatja a közösen hozott szabályokat.
A kezdeményezés nyugaton és a tengerentúlon évtizedes hagyományokra vezethető vissza, itthon viszont újdonság.
Forrás: www. zoldbolt.hu
