Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A csomagolások összehasonlítása

  • 2003. május 24.
  • humusz

A visszaváltható üveg a legjobb! A többi csomagolás sokkal nagyobb környezeti terhelést okoz

A grafikon szépen bemutatja, hogy a 90-es évek eleje óta folyamatosan tart a többutas csomagolási rendszerek (kék) - a csomagolóipar és a kereskedelem által szorgalmazott - visszaszorítása és ezzel párhuzamosan az eldobó csomagolások (piros) elterjedése.

Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az ábra által bemutatott folyamatok súlyos környezetvédelmi problémát jelentenek (növekvő szeméthegyek, nyersanyagpazarlás, stb.). Hogy ez a (csak) profitra hajtó csomagológyártókat nem érdekli, azon igazából már meg sem lepődünk Azt azonban nehezebb megemészteni, hogy a környezetvédelmi problémák láthatóan a törvényalkotókat sem aggasztják. Ez utóbbit bizonyítja, hogy az eldobó csomagolások akadálytalan térhódítását a jogi és gazdasági szabályozás hiánya ill. elégtelensége is megkönnyítette.

A problémák különösen érezhetően jelentkeznek az italcsomagolások területén, ahol az elmúlt tíz évben a visszaváltható üveges rendszerek fokozatos megszűnésének (megszűntetésének) lehetünk tanúi. A tömegitalok forgalmazásánál a kb. 40-szer újratölthető üvegeket felváltották a környezeti szempontból sokkal kedvezőtlenebb, csak 6-10 újratöltést kibíró műanyag flakonok, vagy - ami még rosszabb - az eldobó csomagolású termékek (alumínium dobozok, műanyag palackok, kombidobozok, nem visszaváltható üvegek). A szénsavas üdítők piacán a visszaváltható csomagolások aránya a korábbi 85 %-ról tíz év alatt mára kb. 26 %-ra csökkent, a sörcsomagolások terén pedig újabban az alumínium dobozok térnyerése válik egyre aggasztóbbá.

A csomagolások összehasonlítása

Visszaváltható üveg

A legjobb italcsomagolás, mert egy üveget kb. 40-szer újra lehet tölteni. Ez azt jelenti, hogy

  • nem kell minden egyes alkalommal sok nyersanyag és energia felhasználásával új csomagolást gyártani
  • nem keletkezik minden egyes alkalommal szemét (legfeljebb kupak és címke)
  • kevesebb szemétdíjat kell fizetnünk (persze csak akkor, ha azt a mennyiség szerint számlázzák)
  • a boltban sem adunk ki felesleges pénzt az újabb csomagolóanyagokért (a betétdíjat visszakapjuk).

Mindezzel kíméljük a környezetünket, hiszen az üres üvegek visszaszállítása és kimosása még mindig sokkal kisebb szennyezéssel jár, mint pl. 40 ?eldobható? PET-palack gyártása, szállítása és ártalmatlanítása.

Fontos tehát, hogy vásárláskor a betétes (visszaváltható) üveget válasszuk! De vigyázat, az üveg csak akkor tekinthető környezetbarát csomagolásnak, ha minél többször hasznosítják (töltik újra)! Mivel az üveggyártás igen energiaigényes, egyszerhasználatos üveget venni esztelen pazarlás. A lerakókon nem bomlik le, az égetőkben nem ég el. (A Magyarországon forgalmazott nem visszaváltható üvegek döntő hányada a szemétbe kerül - becslések szerint évi kb. 150 ezer tonna!). Ha már kénytelenek voltunk ilyet venni, akkor próbáljuk meg magunk hasznosítani vagy dobjuk az üveggyűjtő kontérekbe.

Műanyag flakon

A csomagolóanyagok terén a műanyagok igen erőteljes nyomulását nem lehet nem észrevenni. A hazánkban forgalmazott csomagolóanyagok 24 tömeg%-át már a műanyagok teszik ki, Magyarországon a lakosság évente megközelítőleg 300 ezer tonna műanyag hulladékot termel!

A műanyag persze nagyon ?praktikus? csomagolás: könnyű, olcsó, sokféle van belőle, tehát sok mindenre nagyszerűen felhasználható. Ezzel szemben viszont

  • kőolajszármazékból - azaz kimerülő energiaforrásból - készül
  • gyártásához igen sokféle problémás adalékanyagot használnak fel
  • némelyiket égetve rákkeltő, légutakat és idegrendszert, belső szerveket károsító anyagok szabadulhatnak ki
  • lerakókban (levegőtől, fénytől elzárt közegben) évszázadokig sem bomlik le
  • nagy térfogata miatt sok helyet foglal a szemétlerakón (a lerakókra kihordott hulladéktérfogat 1/5-öd részét a műanyagok foglalják el!).

A műanyag italcsomagolások elsősorban gyártásuk környezetszennyezésével és hulladékaikkal okoznak problémát.

A gyártók megoldásként a szelektív gyűjtést emlegetik, noha

  • ennek széleskörű bevezetésére még évekig várnunk kell
  • a szelektív gyűjtés sem jelenti az előbb említett problémák megoldását, hiszen a külön gyűjtött műanyag is hulladék, azzal is kezdeni kell majd valamit. Ezeket vagy elégetik majd (a problémákat ld. fenn) vagy újrahasznosítják (az anyagában kevert és italmaradékkal szennyezett műanyaghulladékból azonban kevés hasznos dolgot lehet gyártani).

Egy-két gyártó ugyan üdítőjét, ásványvizét visszaváltható műanyag flakonokban is forgalmazza, de ezeket a palackokat csak kb. 6-10-szer lehet újra tölteni (az üvegnél ez a szám 40-60!) a visszagyűjtött - de már nem újratölthető - palackok is égetőbe vagy lerakóra kerülnek.

?Visszaváltható?-ként forgalmaznak olyan műanyag flakonokat is, amiket aztán egyszer sem töltenek újra, de legalább a visszaváltással külön gyűjtik (ilyenek pl. az Apenta ?visszaváltható? feliratú műanyagpalackjai). Ez azonban ?csak? szelektív gyűjtés, a megelőzéshez és az újrahasználathoz semmi köze.

Vásárláskor ? a termék árába építve - minden egyes eldobó műanyagflakonért 25-35 Ft-ot fizetünk ki.

Alumínium doboz

Az alumínium nyersanyagának (bauxit) bányászata súlyos környezetkárosítással jár. A kibányászott kőzet nagy részét óriási meddőhányókban halmozzák fel, így a bányák környéke vörös színű, marsbéli tájjá alakul át. A további feldolgozás során sok energiát és vegyszert (pl. nátronlúgot) használnak fel, miközben nagy mennyiségű veszélyes hulladék, vörösiszap keletkezik. Az alumíniumkohók környéke klór- és fluorvegyületekkel, kén-dioxiddal szennyeződik. Mindez számokban: 1 tonna alumínium előállításához 4-5 tonna bauxitra van szükség és 2-3 tonna vörösiszap keletkezik.

Schmidt Gergő

Így készül az az alumínium doboz is, amit a benne levő ital elfogyasztása után sokan egy laza mozdulattal elhajítanak.

Az aludoboz előállítása sokkal, de sokkal energiaigényesebb és szennyezőbb, mint a betétes üvegpalacké. Egységnyi italra számolva az alumínium csomagolás gyártásakor az üveghez képest:

  • a levegőszennyezés tizenötszörös
  • a vízszennyezés háromszoros
  • a keletkező hulladék térfogata negyvenötszörös
  • az energiafelhasználás pedig hússzoros.

Egyetlen aludoboz készítéséhez 1,2 kWh áram szükséges, ennyi energiával egy TV húsz órán keresztül üzemel. Magyarország éves aludoboz piacát kb. 500 millióra becsülik. Ez persze egyelőre mind import, és persze előbb-utóbb mind a szemétre kerül.

Pedig egy 0,33 literes kis aludoboz 40-50 Ft-tal drágítja meg a benne levő ital árát. (Az ásványvíznél például a fémdoboz költsége a termék teljes árának 80 %-át is elérheti.)

Sokan itt is az újrahasznosításban látják a megoldást. Érvük, hogy így az energiamegtakarítás 90%-os, és ez esetben nem kell a bányászattal és a timföldgyártás során keletkező hulladékokkal számolni. Ez persze elképzelhető, de nem ad választ arra, hogy miért kell az ásványvizet vagy a cukrozott szénsavas italokat ilyen drága, nagy energiaigénnyel és szennyezéssel előállított csomagolásokban forgalmazni.

Kombidoboz

Az 1 literes ?Tetra Brik? doboz tömegének 5%-a fém, 10%-a műanyag, 85%-a papír, tehát ezek a dobozok - a híresztelésekkel ellentétben - nem kartondobozok! Műanyagból, alumíniumból és papírból préselik össze - ún. társított (vagy kombinált) csomagolások. Újrahasznosításuk nem megoldott, ugyanis a rétegeket nem lehet szétválasztani, legfeljebb a papírt tudják belőle drágán kivonni.

Gyártásuk igen energiaigényes, jelentős vízszennyezéssel jár. Ez a csomagolás tehát egy szép, színes előregyártott szemét, ráadásul egy literes kombidoboz 22-28 Ft-tal drágítja az ital árát. A kisdobozos, szívószálas csomagolás sokkal drágább, mint a benne levő ivólé!

Ennek ellenére Magyarországon évente 1.3 milliárd ilyen dobozt gyártanak, pl. a gyümölcslevek 85%-át ma már kombinált csomagolásban forgalmazzák. Ezek persze végül a szemétlerakókon és szemétégetőben végzik. Bár tényleg könnyű és törhetetlen csomagolás, kérdés, hogy érdemes-e ezekért a pillanatnyi előnyökért feláldozni a visszaváltható üveget és vele együtt felelős fogyasztói magatartásunkat. Szerintünk nem.