Betétdíjas kormányrendelet: szerdán kormányülésen!!!
A környezetvédelmi cél elérése érdekében a HuMuSz szerint lényegesen szigorúbbnak kellene lennie a jogalkotónak, és legalább azt kell EU-konform módon elõírnia, hogy az árusításra felkínált termékeknek milyen mennyiségét legyen kötelezõ betétdíjas módon értékesíteni! A civil környezetvédõk javaslataikat többször eljuttatták már a minisztérium részére – eddig csekély eredménnyel.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény kizárólag újratöltésre motívál (méghozzá nagyon szolid mértékben). Mivel a betétdíj rendszer az italcsomagolások tekintetében általános szabályozás lesz, tehát az egyutas, eldobó csomagolásokra is vonatkozik, nem mellőzhető olyan ösztönző és garanciális eszközök beépítése a jogszabályba, amelyek biztosítják annak gyakorlati működését és a meglévő visszaváltási rendszerek megőrzését.
Amennyiben a leírt ösztönző és garanciális elemek bekerülnek a tervezetbe, úgy egy olyan, a környezetvédelmi célt elérő megoldást kapunk, amely – tekintettel arra, hogy a termelő választása szerint eldobó vagy újratölthető csomagolással egyaránt teljesíthető – semmilyen szempontból nem támadható azzal, hogy bármely termelő számára piacvédelmi intézkedésnek tűnne fel, ezáltal biztosan EU-konform!
A betétdíjas
módon történő értékesítés
továbbá alkalmas arra, hogy
veszélyes hulladékokat eltérítsük a kommunális hulladéklerakóktól és külön kezeljük (pl. betétdíjas ceruzaelemek könnyen, hatékonyan visszagyűjthetőek és külön kezelhetőek)
a mindenképpen betétdíjas rendszeren keresztül visszagyűjtendő mennyiségi elvárás miatt a gyártók előnyben részesítsék az újratölthető csomagolásokat az eldobó csomagolások visszagyűjtése helyett
az újrahasznosítást is kiválóan segíti, hiszen a betétdíjas csomagolóanyagok több, mint 90%-ban visszagyűjthetőek, azaz a szelektív hulladékgyűjtő rendszereknél is hatékonyabban működtethetőek – segítve EU-val szembeni kötelezettségeinek teljesítését!
Amennyiben
betétdíjas termékek kötelező forgalomban
tartási arányát határozzuk meg, akkor a
következőket kell szem előtt tartani:
1. Az
italcsomagolások esetében feltétlenül
tekintettel kell lenni a kereskedők és gyártók
termékdíjtörvény módosításakor
kifejtett azon véleményére, miszerint az
italcsomagolásokon belüli szektorsemlegességre
figyelni kell. A HuMuSz javaslata az, hogy a betétdíjas
kormányrendelet kötelezze a gyártókat és
kereskedőket, hogy a termékeik 20%-át –
függetlenül attól, hogy csomagolásukat
újratöltik-e vagy sem - betétdíjas módon
értékesítsék.
2. A visszaélések
elkerülése végett betétdíj
mértékét szabályozni kell.
Javaslatunk: a betétdíj legyen a betétdíjas
termék nagykereskedelmi árának min. 10%-a. A
visszavétel elkerülése érdekében
ugyanis elképzelhető, hogy 1 Ft betétdíj
felszámításával történő
értékesítés, ami nem ösztönzi
a lakost a visszaváltásra. Másik elképzelhető
megoldás olyan fix betétdíj mérték(ek)
bevezetése, amely hatékonyan ösztönzi a
vásárlót a csomagolások
visszaváltására. Fontos megjegyzés, hogy
az eldobó és az újratölhető típusú
csomagolások betétdíja nem lehet különböző!
3.
Visszavételre kötelezett boltok méretkorlátozását
el kell törölni, mert mindenkinek vissza kell tudni
adni a betétdíjas csomagolást ott, ahol
megvette.
4. Mivel a betétdíjas rendelet eldobó
és újratölthető csomagolásokra egyaránt
kiterjed, ez utóbbiak megőrzése csak akkor lehetséges,
ha a visszaváltási rendszer is egységes
marad, azaz az eldobó csomagolásokat is a
kereskedelmi hálózatok egységeiben, az
újratölthető csomagolásokkal azonos módon
veszik vissza. (pl. nem helyezhet el külön automatát
az üzlet bejárata elé külön fémdobozok
visszavételére, ha a boltban üvegvisszaváltó
működik)
Az így
elfogadásra kerülő rendelet várható
hatásai, hogy
sokkal tisztább köztereink lehetnek;
megmaradnak és bővülnek az újratölthetőben forgalmazott termékek;
a szelektív hulladékgyűjtés egy hatékonyabb, alternatív megoldással gyarapodik;
Magyarország meglévő hasznosító kapacitásával sokkal könnyebben meg tud felelni az EUs hasznosítási kötelezettségnek, mivel kevesebb lesz a hulladék;
a fogyasztóknak minden egyes boltban garantáltan lesz lehetőségük környezetünket kevésbé terhelő termékek választására és csökkenthetik kommunális hulladékuk mennyiségét;
üveggyártás és a műanyagipar jelentősen fejlődik és megrendelésekhez jut (palackok, rekeszek);
az üveggyártás fejlődésével hazai lehetőség nyílik az üveghulladék hasznosítására és nem kell külföldre fuvarozni;
sok új munkahely teremtődik az alacsony végzettségűek körében (üvegvisszaváltók, fuvarozás), a speciális munkaerőigényű szakiparban (üvegipar), a magas végzettségűek körében a visszaváltás automatizálásán és annak elterjesztésén dolgozó cégeknél;
veszélyes hulladékok által okozott környezetszennyezés radikálisan csökken (pl. talajvíz szennyezettsége);
újrahasznosítási kötelezettség egyénileg is könnyebben teljesíthető lesz a betétdíjas rendszerben, ezért jobban ösztönzi a teljesítésre azokat is, akik eddig semmilyen koordináló szervezetnek nem tagjai - EUs kötelezettségünk biztosabban teljesül.
Véleményünket tartalmazó levelünket eljuttattuk Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter úrnak, a Környezetvédelmi Minisztérium szakembereinek is.
Budapest, 2005. április 25. HuMuSz