Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Betétdíjas kormányrendelet: szerdán kormányülésen!!!

  • 2005. április 26.
  • humusz
Egy évtizede várjuk és talán jövõre végre életbe is lép a betétdíjas kormányrendelet. A szerdán kormányülésre kerülõ tervezet azonban nem fog átütõ környezetvédelmi hatást kiváltani, leginkább azért, mert teljes mértékben az önkéntességen alapul és senkit nem ösztönöz vagy kötelez újratöltésre!
A környezetvédelmi cél elérése érdekében a HuMuSz szerint lényegesen szigorúbbnak kellene lennie a jogalkotónak, és legalább azt kell EU-konform módon elõírnia, hogy az árusításra felkínált termékeknek milyen mennyiségét legyen kötelezõ betétdíjas módon értékesíteni! A civil környezetvédõk javaslataikat többször eljuttatták már a minisztérium részére – eddig csekély eredménnyel.
Hulladék

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény kizárólag újratöltésre motívál (méghozzá nagyon szolid mértékben). Mivel a betétdíj rendszer az italcsomagolások tekintetében általános szabályozás lesz, tehát az egyutas, eldobó csomagolásokra is vonatkozik, nem mellőzhető olyan ösztönző és garanciális eszközök beépítése a jogszabályba, amelyek biztosítják annak gyakorlati működését és a meglévő visszaváltási rendszerek megőrzését.

Amennyiben a leírt ösztönző és garanciális elemek bekerülnek a tervezetbe, úgy egy olyan, a környezetvédelmi célt elérő megoldást kapunk, amely – tekintettel arra, hogy a termelő választása szerint eldobó vagy újratölthető csomagolással egyaránt teljesíthető – semmilyen szempontból nem támadható azzal, hogy bármely termelő számára piacvédelmi intézkedésnek tűnne fel, ezáltal biztosan EU-konform!


A betétdíjas módon történő értékesítés továbbá alkalmas arra, hogy

    • veszélyes hulladékokat eltérítsük a kommunális hulladéklerakóktól és külön kezeljük (pl. betétdíjas ceruzaelemek könnyen, hatékonyan visszagyűjthetőek és külön kezelhetőek)


    • a mindenképpen betétdíjas rendszeren keresztül visszagyűjtendő mennyiségi elvárás miatt a gyártók előnyben részesítsék az újratölthető csomagolásokat az eldobó csomagolások visszagyűjtése helyett


    • az újrahasznosítást is kiválóan segíti, hiszen a betétdíjas csomagolóanyagok több, mint 90%-ban visszagyűjthetőek, azaz a szelektív hulladékgyűjtő rendszereknél is hatékonyabban működtethetőek – segítve EU-val szembeni kötelezettségeinek teljesítését!

Amennyiben betétdíjas termékek kötelező forgalomban tartási arányát határozzuk meg, akkor a következőket kell szem előtt tartani:
1. Az italcsomagolások esetében feltétlenül tekintettel kell lenni a kereskedők és gyártók termékdíjtörvény módosításakor kifejtett azon véleményére, miszerint az italcsomagolásokon belüli szektorsemlegességre figyelni kell. A HuMuSz javaslata az, hogy a betétdíjas kormányrendelet kötelezze a gyártókat és kereskedőket, hogy a termékeik 20%-át – függetlenül attól, hogy csomagolásukat újratöltik-e vagy sem - betétdíjas módon értékesítsék.

2. A visszaélések elkerülése végett betétdíj mértékét szabályozni kell. Javaslatunk: a betétdíj legyen a betétdíjas termék nagykereskedelmi árának min. 10%-a. A visszavétel elkerülése érdekében ugyanis elképzelhető, hogy 1 Ft betétdíj felszámításával történő értékesítés, ami nem ösztönzi a lakost a visszaváltásra. Másik elképzelhető megoldás olyan fix betétdíj mérték(ek) bevezetése, amely hatékonyan ösztönzi a vásárlót a csomagolások visszaváltására. Fontos megjegyzés, hogy az eldobó és az újratölhető típusú csomagolások betétdíja nem lehet különböző!

3. Visszavételre kötelezett boltok méretkorlátozását el kell törölni, mert mindenkinek vissza kell tudni adni a betétdíjas csomagolást ott, ahol megvette.

4. Mivel a betétdíjas rendelet eldobó és újratölthető csomagolásokra egyaránt kiterjed, ez utóbbiak megőrzése csak akkor lehetséges, ha a visszaváltási rendszer is egységes marad, azaz az eldobó csomagolásokat is a kereskedelmi hálózatok egységeiben, az újratölthető csomagolásokkal azonos módon veszik vissza. (pl. nem helyezhet el külön automatát az üzlet bejárata elé külön fémdobozok visszavételére, ha a boltban üvegvisszaváltó működik)


Az így elfogadásra kerülő rendelet várható hatásai, hogy

  • sokkal tisztább köztereink lehetnek;


  • megmaradnak és bővülnek az újratölthetőben forgalmazott termékek;


  • a szelektív hulladékgyűjtés egy hatékonyabb, alternatív megoldással gyarapodik;


  • Magyarország meglévő hasznosító kapacitásával sokkal könnyebben meg tud felelni az EUs hasznosítási kötelezettségnek, mivel kevesebb lesz a hulladék;


  • a fogyasztóknak minden egyes boltban garantáltan lesz lehetőségük környezetünket kevésbé terhelő termékek választására és csökkenthetik kommunális hulladékuk mennyiségét;

  • üveggyártás és a műanyagipar jelentősen fejlődik és megrendelésekhez jut (palackok, rekeszek);


  • az üveggyártás fejlődésével hazai lehetőség nyílik az üveghulladék hasznosítására és nem kell külföldre fuvarozni;


  • sok új munkahely teremtődik az alacsony végzettségűek körében (üvegvisszaváltók, fuvarozás), a speciális munkaerőigényű szakiparban (üvegipar), a magas végzettségűek körében a visszaváltás automatizálásán és annak elterjesztésén dolgozó cégeknél;


  • veszélyes hulladékok által okozott környezetszennyezés radikálisan csökken (pl. talajvíz szennyezettsége);


  • újrahasznosítási kötelezettség egyénileg is könnyebben teljesíthető lesz a betétdíjas rendszerben, ezért jobban ösztönzi a teljesítésre azokat is, akik eddig semmilyen koordináló szervezetnek nem tagjai - EUs kötelezettségünk biztosabban teljesül.


Véleményünket tartalmazó levelünket eljuttattuk Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter úrnak, a Környezetvédelmi Minisztérium szakembereinek is.


Budapest, 2005. április 25. HuMuSz