Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A betétdíj jobb!

  • 2009. április 17.
  • humusz

Az ipar és kereskedelem mindent megtesz, hogy az újratölthetõ csomagolások elterjedését és az eldobó csomagolások betétdíjának bevezetését megakadályozza. Megítélésünk szerint mindkettõ komoly környezeti és társadalmi elõnnyel járna. Az alábbiakban a leggyakrabban hangoztatott ipari érveket cáfoljuk.


1)     Az italcsomagolás mennyisége elenyésző a háztartási hulladékban. Ez akkor sem igaz, ha tömegben mérjük, de ha térfogatban nézzük, még lesújtóbb a kép: egy városi háztartásban a hulladék térfogatának fele csomagolás, és ebből jelentékeny rész a pillepalack, az aludoboz és a Tetra Brik.

2)     Az eldobó italcsomagolás olcsóbb, mint az újratölthető. Ez nem igaz. A bor esetében az új üveg ára duplája a visszagyűjtött üvegének. Ma már a sör önköltsége kisebb, mint az aludoboz ára. A csomagolt víz árának nagy része a csomagolás ára. Arról nem beszélve, hogy a költségeket teljes mértékben ránk hárítják: mi fizetjük a csomagolás költségeit és a hulladékdíjat is.

3)     Az újratöltésnek nincs környezeti előnye. Több környezeti előnye is van! Hétszer-tízszer több csomagolást kell gyártani (kőolajból), ha újratöltős PET helyett egyszer használatosba töltünk, és 40-szer annyit, ha visszaváltható üveg helyett használunk eldobó műanyagot. Az újratöltős rendszerekhez sokkal kevesebb természeti erőforrásra van szükség és sokkal kevesebb energiát használnak fel a palackok gyártására. Az életútelemzések azt mutatják, hogy kevesebb földfelszíni ózon keletkezik, kevesebb levegő- és vízszennyezés történik és kevésbé sérül az élővilág változatossága, ha újratöltős csomagolásokat használunk.

4)     Sokkal több CO2-ot bocsátunk ki, ha újratölthető csomagolásban szállítjuk az italokat. Azzal érvelnek, hogy egy kamionra sokkal több ital elfér eldobó palackban, mint visszaválthatóban. Ez önmagában igaz, de ez csak egy tényező. Több kutatás is bemutatja, hogy 100 km-es körzetben terítve, az újratölthető üveges rendszer kevesebb üvegház-gáz kibocsátással jár. Az újratölthető PET esetében 250 km-es szállítás esetén is kedvezőbb a helyzet.

5)     A fogyasztók az eldobó csomagolást preferálják. Több olyan közvéleménykutatást olvastunk, ami nem ezt támasztja alá. A piaci adatok azt mutatják, hogy egyre több eldobó fogy. De nagyon sok helyen nem is lehet mást kapni! A rendszerváltás óta tudatos átnevelés zajlik, minden promóció és marketing trükk az eldobót tolja előtérbe. A kereskedelem mindent elkövet, hogy a visszaváltást nehezítse. A betétdíj igazságosabb, amennyiben az emberek visszakapják azt a pénzt, amit a csomagolásért kifizettek. Ebben az esetben a szemétdíjat sem nekik kell fizetni.

6)     A szelektív gyűjtés megoldja a problémáinkat, nincs szükség újratöltésre. A szelektív gyűjtés önmagában nem old meg semmit. Azt üzenik, fogyassz csak, majd mi összegyűjtjük szelektíven. De nem lehet már ilyen mértékben fogyasztani, csak újrahasználattal és fogyasztáscsökkentéssel lehet megoldani a hulladékos gondokat.

7)     A hasznosítási kötelezettségek teljesíthetők az eldobó csomagolások betétdíja nélkül is. Mi ezt nem hisszük. Az üveggyűjtést nem lehet megoldani betétdíj nélkül, a műanyagok gyűjtését is csak legfeljebb azért, mert nagyon alacsonyak a kötelezettségek. A mostani begyűjtési rendszerrel az italcsomagolások kevesebb mint 12%-át képesek csak begyűjteni, és ilyen módon 20-35% fölé nem is nagyon lehet menni. Betétdíj alkalmazásával 90-95%-ot is el lehet érni!

8)     A betétdíjas begyűjtés drága. Óriási beruházási és üzemeltetési költségekre volna szükség. A beruházások költségeit kétszeresen túlbecsülik. Számításaink szerint 16-20 Mrd forintból kiépíthető az egész rendszer. Az üzemeltetés pedig nem lenne drágább, mint a mostani begyűjtés. A jelenlegi rendszerben az ipar által fizetett hasznosítási díjak nem fedezik a költségeket, nagyon sok terhet ruháznak át az önkormányzati szektorra. A betétdíjas rendszerben minimális hálózati költséggel megoldható nagyon sok hulladék szelektív gyűjtése. A befektetés egyébként máshol megtérül, mert a betétdíj munkahelyeket teremt. Ha automata gépsorokon eldobó csomagolásba palackozunk, csak néhány emberre van csak szükség, míg a mosó- és töltő üzemekben, a visszaváltó pontokon, lényegesen több embert lehet foglalkoztatni.

9)     A betétdíj nem oldja meg a köztéri szemetelés problémáját. Önmagában nem, de az italcsomagolások egycsapásra eltűnnének az utcákról és az árokpartokról...

 

A hulladékgazdálkodástól a fenntarthatóság felé: társadalmi részvétel a környezetpolitikai stratégiáktól a helyi "nulla hulladék" kezdeményezésekig c. pályázati programot támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia,az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 

EEA_GRANTS_ANGOL              NORWAY_GRANTS_ANGOL