„Az Alföld nagy részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel” – tabudöntő kutatás készült
Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet. Az egyre sürgetőbb tájhasználatváltáshoz egyvalami égetően hiányzik: az azt pontosan megalapozó analízis. Jelenleg néhány éhbéren működő tudományos műhely foglalkozik a témával, holott egyetlen tűzijáték árából csodákat lehetne tenni ebben a kutatói világban.
Furulyázik a kukorica – így mondják „népiül”, amikor a növény levelei felpöndörödnek a hőség és a vízhiány miatt. Ha reggelre újra kisimulnak, akkor általában csak átmeneti volt a nappali hőstressz. Ha egész nap, sőt már reggel is látszik a levélsodródás, akkor nem nagyon van remény. Akkor már az egész termés mennyisége és minősége veszélybe került.
A furulyázó kukorica már a kora nyarak visszatérő vendége az Alföldön. És még csak nem is a legrosszabb vendége. – A nagy 2022-es aszálynál a saját szememmel láttam, hogy sok helyen nem is lábon állt a kukorica. Virágzás helyett szabályosan eldőlt – mesélte Jakab Gusztáv biológus a tavalyi dél-alföldi riportsorozatunkban, ahol sok-sok furulyázó kukoricát, haldokló napraforgót, sorvadófélben levő erdőt, kopogósra száradt halastavat láttunk és fotóztunk.
E riportutakat azért idéztük fel, hogy élményszerűbbé tegyük, amire egy kutatócsoport nemrég tudományos igénnyel hívta fel a figyelmet: hogy az alföldi gazdálkodással nagyon nagy baj van. Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai a Geography and Sustainability című folyóiratban közölt tanulmányukban rögzítik, hogy a másfél évszázada szisztematikusan lecsapolt, víztelenített Alföldön jelentősen növelte az aszálykárokat a tájhasználat, mindenekelőtt a rossz helyen zajló intenzív szántóföldi művelés. Emiatt a termelés egyre kevésbé jövedelmező. Sőt: egyenesen károkat okoz egyéni gazdálkodói és nemzetgazdasági szinten is.
A cikk folytatását itt olvashatod el.
Forrás: valaszonline.hu
Nyitókép: illusztráció (forrás: Pascal Preti / Connect Images / Connect Images via AFP)
